Négy évtized munkásságából tartalmaz tanulmányokat a kötet. A tartalomból: Aranykormítosz, történetszemlélet – Történelem, régészet – Időfogalom – Kapcsolatok a külvilággal, kölcsönhatások – Egyiptom és a kereszténység.
Az alexandriai időisten 2 csillagozás
A következő kiadói sorozatban jelent meg: Osiris könyvtár - Történelem
Kedvencelte 1
Várólistára tette 6
Kívánságlistára tette 15
Kiemelt értékelések
berg>!
Az ember öntudatra ébredéséről, a magasabbrendű gondolkodás létrejöttéről kevés megfogható emlékünk van. Az irdatlan időperiódusokat kezelő ókori Egyiptom sokat felmutat ezekből. A szerző a téma szakértője. Olyan cikkeket tartalmaz a kötet – eredeti megjelenésükhöz képest a szerző által frissítve –, amelyek a szakfolyóiratokban (pl. a Históriában, az Archeológiai Értesítőben, vagy az MTA ókortudományi folyóiratában, az Antik Tanulmányokban) lettek eredetileg közzétéve. A könyv tudományos ismeretterjesztő, a szerző türelmesen magyaráz, de a hangsúly a tudományoson van, átlag gimnáziumi „képesítés” (ami nekem van) nem mindig elég hozzá (pl. Hérodotosz és Manethón tudósítása, platonizmus, gnoszticizmus, a latin szövegek nincsenek lefordítva, lábjegyzetben sem). Ez a könyv azoknak lehet hasznos, akik egyetemre készülnek, vagy ott tanulnak (ókori irodalom, történelem, filozófia, vallástörténet).
Meglepő volt számomra, hogy a tudós szemszögéből a gyakran hatásvadász, túlzó történeti feliratok helyett sokszor megbízhatóbbnak bizonyulnak a vallásos, mitologikus szövegek, az utóbbiakból értékesebb felvilágosítások nyerhetők.
Népszerű idézetek
berg>!
Egyiptom lakosságát élénken foglalkoztatta a fáraóvá, isten fiává emelt hős egyre inkább legendássá váló élete. Kalliszthenésznek, Sándor kísérőjének neve alatt maradt fenn a római császárkorban keletkezett ún. Sándor-regény, mely Izlandtól Jáva szigetéig számtalan változatban és nyelven ismeretes. Kopt nyelvű töredékei is vannak.
100. oldal, Alexandrosz, a fáraó (Osiris, 2001)
berg>!
Nehéz kérdések merülnek fel egy aiszóposzi mese, az Oroszlán és az egér eredetének vizsgálatakor. A mese az egyiptomi démotikus Napszem-mítoszban is olvasható. Ennek kézirata kétségtelenül későbbi az aiszóposzi mesék keletkezési idejénél, de ez nem bizonyítja azt, hogy a görög változat a régebbi, hiszen egy újbirodalmi osztrakon rajza alapján annyi biztos, hogy a Napszem-történet eredete a 2. évezredre nyúlik vissza. Valószínűleg vonatkozik ez a beléágyazott mesékre is, ugyanis a fordított világot bemutató állatkarikatúra-papiruszok közül legalább néhány bizonyára állatmeséket illusztrál, és azt igazolja, hogy ez a műfaj már az Újbirodalom idején bevonult az irodalomba.
280. oldal, Egyiptom és az európai irodalom (Osiris, 2001)
berg>!
Feltűnő, hogy a történeti szövegek nagy száma ellenére sem találunk az egyiptomi nyelvben a história szónak megfelelő értelmű kifejezést. Ennek okát csak részben kereshetjük az egyiptomi nyelv absztrakt fogalmak kifejezésére alkalmatlan jellegében. Sajátos történetszemléletükben kell a magyarázatnak rejtőznie.
34-35. oldal, Az egyiptomi történetszemlélet hatása az aranykor-mítoszokra (Osiris, 2001)
berg>!
Giza római kori történetére vonatkozólag nagyon kevés adat áll rendelkezésre. Sztrabón egyiptomi látogatása és az arab foglalás közötti időben zárták le újra a Kheopsz-piramis bejáratát olyan ügyesen, hogy Mámún arabjai nem tudták megtalálni. A késő császárkorban Septimus Severus a piramisokat is meglátogatta, figyelmesen megtekintette őket (Nam et Memfim et Memnonem et pyramides et labyrinthum diligenter inspexit), ebből azonban nem következtethetünk arra, hogy belsejükben is járt.
60. oldal, A Kheopsz-piramis feltörésének kérdése (Osiris, 2001)
berg>!
(13,2) Hazugságot mondanak neked. Az ország olyan, mint a k̉k̉ növény77. Az embereket elpusztítják… Minden év lázadásban telik el. (13,3) Megölik az embert a (saját) háztetején, miközben virrasztania (kell), mintha határ(menti) házában (lenne). Az erős megmenti magát, élve marad…
77 Gyúlékony növény.
83. oldal, Ipu, a főrangú (Ipuwer) intelmei (Osiris, 2001)
berg>!
Bonyolult időkoncepciókra utal a [Kapuk könyve] 3. rész[e]. A képen egy hatalmas kígyó mellett kétoldalt 6-6 óraistennő áll. Ré utasítja őket, hogy egyék meg a Szehreret kígyó 12 gyermekét. Úgy tűnik ebből a részletből, hogy a kozmosz rendjét biztosító idő mellett van egy veszélyes, de nélkülözhetetlen antiidő is, melyet a gonosz kígyó hoz létre, s mely nem érvényesülhet eredeti formájában, transzformálni kell, hogy megjelenhessen a rendezett világban.
139. oldal, Az egyiptomi időfogalom (Osiris, 2001)
berg>!
A korabeli mágikus gemmák és kameák egyik leggyakoribb alakja a kakasfejű, római páncélt viselő, pajzsos, kígyólábú isten, Iaó-Abraszax, akinek első neve kétségtelenül Jahvéból származik. A szakirodalomban helyenként felmerülő kételyek ellenére biztosnak látszik, hogy itt Abraszax a kígyólábú lény egyik neve, nem pedig csak varázsszó. A kakasfej talán a Nappal való kapcsolatot fejezi ki, kígyólábai pedig alvilági hatalmára utalnak. Ezek a különös lények, melyek annyira elütnek az elérhetetlen embereszményt megjelenítő görög istenek derűs fenségétől, a filozófusokat már régen foglalkoztató idő-öröklét problémának próbálnak szemléletes képzőművészeti formát adni. Hegel szerint a fantasztikus a művészetben mindig a belső feszültséget tükrözi.
173. oldal, Az idő az állatszimbolikában (Osiris, 2001)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Hermész Triszmegisztosz: Corpus Hermeticum 86% ·
Összehasonlítás - Hermész Triszmegisztosz: Tabula smaragdina / A Jó Pásztor ·
Összehasonlítás - Hermész Triszmegisztosz: Hermész Triszmegisztosz összegyűjtött tanításai ·
Összehasonlítás - Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina ·
Összehasonlítás - Jan Assmann: Mózes, az egyiptomi ·
Összehasonlítás - Tóth Zoltán József (szerk.): A Szent Korona-eszme időszerűsége ·
Összehasonlítás - Schmidt József: Ázsia világossága ·
Összehasonlítás - Gedeon Péter – Pál Eszter – Sárkány Mihály – Somlai Péter: Az evolúció elméletei és metaforái a társadalomtudományokban ·
Összehasonlítás - Kókay György: Felvilágosodás, kereszténység, nemzeti kultúra ·
Összehasonlítás - Julius Evola: A szexus metafizikája ·
Összehasonlítás