Változatok ​négy elemre 2 csillagozás

A ​szerves természet anyagaira nem annyira a kémiai elemek változatossága, mint inkább néhány – kis túlzással négy – elem kapcsolódási módjának változatossága jellemző. Ez a fajta sokrétűség az alapja a mintegy négymillió szerves vegyület létének. Egyáltalán el lehet-e igazodni egy ekkora dzsungelben? Vagy nincs más mód, mint minden egyes anyag esetében külön-külön sorra venni a sajátosságokat, reakciókat, előállítási módokat? A szerző arra törekszik, hogy segítse az olvasót az elszigeteltnek tűnő jellemzők közötti összefüggések felismerésében. Feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek lehetővé teszik e vegyületek felépítését és egymással való reakcióit. E megközelítési móddal sikerül elkerülnie az adatoknak a szerves kémia könyvekre oly jellemző telefonkönyvszerű felsorolását. „Az anyag beosztása sokban eltér a szokásostól” – írja a szerző. „A könyv első fele statikus kémiával foglalkozik, a vegyületek tarka sokféleségét az atommagok és elektronok változatos szerveződési… (tovább)

A ​szerves természet anyagaira nem annyira a kémiai elemek változatossága, mint inkább néhány – kis túlzással négy – elem kapcsolódási módjának változatossága jellemző. Ez a fajta sokrétűség az alapja a mintegy négymillió szerves vegyület létének. Egyáltalán el lehet-e igazodni egy ekkora dzsungelben? Vagy nincs más mód, mint minden egyes anyag esetében külön-külön sorra venni a sajátosságokat, reakciókat, előállítási módokat? A szerző arra törekszik, hogy segítse az olvasót az elszigeteltnek tűnő jellemzők közötti összefüggések felismerésében. Feltárja azokat a törvényszerűségeket, amelyek lehetővé teszik e vegyületek felépítését és egymással való reakcióit. E megközelítési móddal sikerül elkerülnie az adatoknak a szerves kémia könyvekre oly jellemző telefonkönyvszerű felsorolását. „Az anyag beosztása sokban eltér a szokásostól” – írja a szerző. „A könyv első fele statikus kémiával foglalkozik, a vegyületek tarka sokféleségét az atommagok és elektronok változatos szerveződési lehetőségeiként mutatva be. Az egyszerűbb molekulatípusok elektronszerkezetének ismertetése után a térbeli szerkezet kerül a vizsgálódás középpontjába. A dinamikus kémiáról, vagyis az egymással reagáló molekulák átalakulásairól – megfelelő molekulaszerkezeti ismeretekre alapozva – a második rész ad áttekintést. A könyvet az anyag általunk ismert molekuláris szerveződésének legmagasabb szintjét képviselő biopolimerek, a fehérjék és nukleinsavak kémiája zárja le.” A gazdagon illusztrált könyv átfogó összefoglalást ad a témáról, és az olvasó számára a szerves kémia megértésének, felfedezésének örömét kínálja.