Perzsia sahjának halálakor uralkodói székét a fia örökli. Ő azonban korántsem olyan határozott és ambiciózus, mint nagyra becsült elődje: országa és alattvalói sorsa helyett sokkal jobban érdekli a hárem, a cseresznyéskert, a vadászatok és a mulatozás. A fontos gazdasági döntéseket pedig leghűségesebb tanácsosára, a vezírre hagyja. A ravasz politikus a nyugati országokkal, Angliával és Hollandiával kötött szövetségben látja a jövőt, olyan reformok bevezetését tervezi, amelyek végre meghozhatják az ország jólétét.
De vajon milyen árat kell fizetni mindezért?
Modern történet a hatalomért és a földért vívott harcról, mely ugyanakkor megidézi az ősi Perzsia varázslatos hangulatát.
A király 15 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 2011
Enciklopédia 2
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 2
Most olvassa 1
Várólistára tette 18
Kívánságlistára tette 11

Kiemelt értékelések


„A perzsa teaházakban az elmúlt ezer évben sok-sok történetet meséltek a régi királyokról. A történetmondók, hogy minél erőteljesebb és tarkább színekkel festhessék le a történelmet, minduntalan játszottak az idővel, és szabadjára engedték a fantáziájukat. Bizonyos eseményeket áthelyeztek, másokat elhagytak, olykor pedig hozzáfűztek ezt-azt.”
Ebben a szellemben íródott a regény, mely tényleg olyan egy kicsit, mintha kereszteztek volna egy mesekönyvet és egy történelemkönyvet… Még ha az események nem is pont úgy és nem is pont akkor történtek, a problémák, melyeket feszeget, valósak. A két nagyhatalom között vergődő, nyersanyagban gazdag ország lehetőségei; a két tanácsadó között őrlődő, kevés politikai érzékkel megáldott uralkodó dilemmái; a keleti és a nyugati világ különbségei; a fejlődés ára…
A sah nem szimpatikus, ám nagyon is emberi figura, akivel együtt lehet érezni. Nincs tehetsége a diplomáciához, mégis helyt kell állnia a változások korában. Nem tudja, melyik oldalra álljon, melyik tanácsra hallgasson, de a bizonytalansága ellenére igyekszik megőrizni a méltóságát és a hatalmát, így gyakran indulatból hoz döntéseket, melyeknek nem látja át a következményeit.
A könyv stílusa helyenként kissé száraz és darabos, viszont nagyon tetszett a karakterek ábrázolása és a politikai sakkjátszmát is érdekesnek találtam, pedig ez a téma általában untat. (Az Iránhoz kapcsolódó történeteket pedig egyébként is különösen szeretem.)
Elgondolkodtató olvasmány, örülök, hogy a kezembe került.


Kellemesen csalódtam ebben a könyvben. Teljesen másra számítottam, azt hittem valamiféle meseszerű, monda jellegű történet lesz a középkorból, ehelyett egy valóságos(?) történelmi regényt kaptam. Tetszett a modern kor hajnalán ébredező Perzsia és a sah udvartartásának ábrázolása. A cselekmény végig lekötött, egy színes és érdekes történetet kaptunk. Nagyon jól megmutatta, milyen különbségek lehetnek a vagyonos felső osztály és a szegény falusi emberek között. Azt is láthatjuk benne, hogy milyen folyamatok játszódnak le egy országban, ha az uralkodó elnyomás alatt tartja az alattvalóit, és nem fordít kellő figyelmet a változásra. A fejlődésnek nem lehet gátat szabni, csak ideig-óráig, mert előbb vagy utóbb minden nép felébred és kivívja a jogait. Érdekes olvasmány volt, tetszett.


A XIX. század második fele, az ezeregyéjszaka országa a helyszín. Igazából azonban már nem is igazán varázslatos ez a Perzsia. Nincs mese, a kemény kapitalizmus kopogtat és nem csak kopogtat, be is jön, akár akarja a király, akár nem.
Bepillanthatunk a színfalak mögé, láthatjuk festék nélkül a szereplőket. A könyv tulajdonképpen a gazdasági gyarmatosítás forgatókönyve. Hiába szeretjük a jelent és igyekszünk megőrízni magunknak a jövőben is, az érdekek felülírják az érzelmeket.
Nagyon érdekes regény, elgondolkodtató.


Történelmi regényt vártam, némi fikcióval, fordulatokkal fűszerezve, és ehelyett egy nagyon jó történelem könyvet kaptam. Nincs benne mellébeszélés, nincsenek nagy fordulatok, s mégis képtelen voltam letenni. A keleti népekről csak az tudhat így írni aki maga is közülük való.
Csak ajánlani tudom olyanoknak akiket érdekel a közel-kelet történelme.


A perzsa történelem kevésbé ismert, XIX. századi epizódját tárja elénk a szerző. Megismerhetjük azt, amit az európai országok esetében már jól ismerünk, hogy egy abszolút monarchia hogyan alakul át alkotmányos rendszerré. Kader Abdolah mindezt olyan stílusban tárja elénk, ami egyértelműen a „keleti mesevilágot” idézi, miközben bepillantást nyerhetünk a nyugatiasodó, későbbi Irán történelmébe.


Valóságos elemekből szőtt mese. Akár így is történhetett volna…
Hiába írta le az elején, hogy a régi mesemondók hagyományait követve szabadon fogja a mesét szőni, annyira érdekfeszítő és valóságos volt, hogy miután elolvastam a könyvet, elkezdtem kutatni a neten a szereplők után. :)
Egyetlen dolog zavart olvasás közben: a fejfedőket végig cilindernek írja, ami kicsit komikusan hatott, hiszen ez nekem az a karimás hengeres kalap, amit leginkább angol urakon képzelek el. Utánanézve a cilinder jelentése hengeres keménykalap, ami tényleg akár lehet az a perzsa kalap is, ami olyan mint a fez, csak magasabb. Esetleg tudja valaki ennek a nevét?


Távoli ország történelmének egy kis részletével, annak alkulását befolyásoló tényezőkkel ismertet meg a könyv. Az iskolai történelem tankönyvekben talán meg sem említik ennek az országnak a múltját, és talán ezért is volt annyira érdekes számomra ennek az egzotikus világnak, szokásaiknak, mindennapjaiknak a megismerése.
Népszerű idézetek




A hercegnek háromszázhetvennégy fivére volt, mert atyja hosszú élete során ezerkétszáz feleséget tartott. Egészen pontosan ezerkétszázharmicötöt.
13. oldal, 2. Názer herceg




Parlamentet csináltak maguknak. Ott ültek a mollák, szakáll szakáll mellett, az első sorban. Mindenki drága ruhákat és bőrcipőket viselt. Azt hiszik, ha drága ruhát húznak, máris jó politikusok lesznek. Pedig csak bábuk, akiket Anglia mozgat. Kinyilvánítottunk valami ostobaságot, mellyel végtelenül boldoggá tettük őket. Hosszan tapsoltak nekünk.
394. oldal (Libri Kiadó, 2011)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Anita Amirrezvani: A virágok vére 89% ·
Összehasonlítás - Simon Róbert (szerk.): Mai perzsa elbeszélők ·
Összehasonlítás - Anita Amirrezvani: The Blood of Flowers ·
Összehasonlítás - Nossrat Peseschkian: A tudós meg a tevehajcsár 89% ·
Összehasonlítás - A Türelem köve ·
Összehasonlítás - Szádek Hedájat: Hádzsi aga ·
Összehasonlítás - Szádek Csúbak: Oroszlán Mohamed ·
Összehasonlítás - Morisz Szimasko: A nagy mágus ·
Összehasonlítás - Szemán Zoltán: 301 84% ·
Összehasonlítás - Charles Kovacs: Mitológia és történelem ·
Összehasonlítás