Ókeresztény ​és kora-bizánci művészet 0 csillagozás

Kádár Zoltán: Ókeresztény és kora-bizánci művészet

A római császárkorban az antik rabszolgatartó társadalom átalakulásának, majd felbomlásának folyamata a művészet és a valóság új viszonyát teremti meg. A római birodalom hanyatlása idején megjelenő társadalmi-vallási mozgalmak közül a művészet fejlődése szempontjából is a kereszténység a legjelentősebb. Az első keresztények főként a „megfáradtakból és megterheltekből”, a nép alacsonyabb rétegeiből kerültek ki. E szegény embereket különösen mozgatta, hogy ez a vallás az isten előtt való egyenlőség eszméjét hirdette, és azt a reményt táplálta híveiben, hogy a túlvilági örök boldogságban megszabadulnak majd minden földi szenvedéstől és fájdalomtól.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Művészettörténet

>!
Gondolat, Budapest, 1959
52 oldal

Kívánságlistára tette 3


Hasonló könyvek címkék alapján

Vanyó László: Az ókeresztény művészet szimbólumai
Kránitz Mihály (szerk.): Az atyák dicsérete
Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona
Alexandriai Kelemen: Paidagógosz
Eric Osborn: Erkölcsi minták az ókeresztény gondolkodásban
Altaner Bertold: Ókeresztény irodalomtörténet
Alexandriai Kelemen: Protreptikosz
Vak Didümosz: A Szentlélekről
Vanyó László (szerk.): Az egyházatyák beszédei Krisztus-ünnepekre I.
Szent Maximosz: Isten a szeretet