A ​végső döntés 4 csillagozás

Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés

1944. ​május közepétől szűk két hónap leforgása alatt a magyar csendőrök, rendőrök és hivatalnokok hatékony közreműködésével több mint 430 ezer, zsidónak minősített magyar állampolgárt deportáltak. Túlnyomó többségüket Auschwitz-Birkenauba vitték és megölték. Vajon az események milyen láncolata vezetett ehhez a holokauszt történetében is példátlan méretű és gyorsaságú akcióhoz? Hol határoztak a magyarországi „végső megoldásról”? Berlinben vagy Budapesten? Kik, mikor és milyen körülmények között hoztak végső döntést a magyar zsidók deportálásáról?
Kádár Gábor és Vági Zoltán az etnikai tisztogatásokat és népirtásokat, valamint a világháborús német és magyar döntéshozatali mechanizmust elemezve keres válaszokat a kérdésekre. Úgy vélik, hogy a tragédia hátterében két erő, két szándék találkozása állt. Az egyik a német népirtási program volt, amelynek gyökerei Hitler és a nácik radikális antiszemitizmusában, fajhigiéniai és etnopolitikai elképzeléseiben lelhetők fel. A másik pedig… (tovább)

>!
Jaffa, Budapest, 2014
266 oldal · ISBN: 9786155418655
>!
Jaffa, Budapest, 2013
280 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786155235573

Enciklopédia 3

Helyszínek népszerűség szerint

gettó · Auschwitz


Várólistára tette 6

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

>!
Sippancs P
Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés

Rendkívül alapos és részletgazdag írás, melyből látszik, hogy az írópáros nem sajnált sem időt, sem energiát a kutatásra. Rengeteg dátumot, nevet és adatot tartalmazott, éppen ezért nem az a „rohanva végigfutom” típusú könyv. Volt ugyan néhány olyan rész/fejezet, ami kevésbé kötött le (ezek főleg a szomszédos országok politikájáról, belügyeiről szóltak), de összességében olvasmányos és érdekes írás volt. Az pedig egyenesen megdöbbentett, hogy ilyen kiemelkedő helyet sikerült megkaparintanunk a holokauszt történetében.

>!
Fehér_Macska
Kádár Gábor – Vági Zoltán: A végső döntés

remek alkotás, mely precízen, aprólékosan, részletesen, és kíméletlenül rávilágít arra, hogy a közel félmillió magyar zsidó deportálásában milyen nagy szerepet játszott a kollaboráns magyar államvezetés, így egyértelművé téve a szégyenletes szabadság téri „emlékmű” hazugságát is, mely szerint „mi magyarok” ártatlanok voltunk, és nincs közünk ehhez a brutális népirtáshoz.
tananyag kéne, hogy legyen.


Népszerű idézetek

>!
Sippancs P

A magyar holokausztra a német megszállás nélkül minden valószínűség szerint nem került volna sor. De arra talán még a legoptimistább gyilkosok sem számítottak, hogy az invázió utáni tizenkettedik napon (március 31.) már döntés születik az általános gettósításról, további tizenhárom nap (április 13.) elég lesz ahhoz, hogy a teljes magyar politikai vezetés, kormányzóstul, miniszterelnököstül hozzájáruljon 100 ezer állampolgára deportálásához, és csupán újabb kilenc napnak (április 22.) kell eltelnie addig, hogy a magyar királyi belügyminisztérium teljes vezetése kedélyes, vidéki környezetben vacsorázgatva, lelkesen mondjon igent a holokauszt történetének legátfogóbb deportálási akciójára, amely a leghatalmasabb náci megsemmisítőtábor, Auschwitz-Birkenau fennállásának legvéresebb mészárlásához vezetett.

255-256. oldal

>!
Sippancs P

A diktátor kerülte a szisztematikus munkát, még saját idejét is képtelen volt racionálisan beosztani. Mivel hajnalig mániákusan szónokolt a főhadiszálláson, általában átaludta a délelőttöt. 1944. június 6-án, amikor Normandiában megkezdődött a szövetséges invázió, a német hadsereg órákig nem tudta mit kell tenni, mert Hitler aludt, és senki nem merte felébreszteni.

50. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Adolf Hitler
>!
Sippancs P

Az ungvári táborokban az egészségügyi és higiéniai viszonyok katasztrofálisak voltak. Vízvezeték hiányában egy tűzoltókocsi hozott vizet. A zsidók napi fejadagja három liter volt, ebből kellett inni, fürdeni, mosni és főzni. Csatornázás és vécék hiányában a környéket elöntötte a bűz, nem volt mész a fertőtlenítéshez. A keresztény lakosság járványtól rettegett, a polgármester a belügyminiszternél kérte a zsidók elszállítását. A helyszínre érkező Endre azonban mindent rendben talált. Mindössze egy kifogása volt: kevesellte a táborokat örző csendőrök létszámát.

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gettó
>!
Sippancs P

Höss később azt írta, hogy a magyar akció során minden korábbi gyilkolási „teljesítményt” túlszárnyaltak. Auschwitz történetében még soha nem öltek meg és égettek el annyi zsidót, mint ezekben a hetekben: 24 óránként több mint 9000 embert.

216. oldal

>!
Sippancs P

Auschwitz-Birkenaunak a futószalag-technológiára épülő modern, ipari vállalatként két fő produktuma volt: a halál és a rabszolgamunka. Itt egyszerre lehetett „megoldani” a munkaképtelenek tömeges megsemmisítését, és az (egyelőre) életben hagyott munkaerő elosztását.

219. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Auschwitz
>!
RitaMoly P

Az egyszerű csendőröktől a kollaboráns miniszterelnökig számtalan tettes és passzív kívülálló sejtette vagy éppen tudta pontosan, hogy a vagonokba zárt gyerekeket, asszonyokat, öregeket a magyar kormány a halálba küldi.

Bevezető


Hasonló könyvek címkék alapján

Gergely Anna: A székesfehérvári és fejér megyei zsidóság tragédiája
Sebők János: A titkos alku – zsidókat a függetlenségért
Sólyom Ildikó: Megtörténhetett!?
Molnár Judit (szerk.): Jogfosztástól népirtásig
Krausz Tamás – Barta Tamás (szerk.): Az antiszemitizmus történeti formái a cári birodalomban és a Szovjetunió területein
Kornfeld Tibor: Volt egyszer egy zsidó város, Dunaszerdahely
Sólyom Ildikó: Összetört-szétszakadt-elillant…
Randolph L. Braham: A népirtás politikája
Pelle János: Auschwitz magyar szemmel
Hornyák Árpád – Bíró László (szerk.): Magyarok és szerbek a változó határ két oldalán, 1941–1948