A ​hét beavatás / „F” napló / Yoga aforizmák 10 csillagozás

Kaczvinszky József: A hét beavatás / „F” napló / Yoga aforizmák

A ​jelen kötet Kaczvinszky Józsefnek (1904–1963), a Kelet világossága szerzőjének három válogatott írását tartalmazza.A hét beavatás (1944–46) című műnek végül is két változata vált ismeretté, amelyből az egyik terjedelmére nézve teljes, míg a másik csupán az 1-4. beavatással foglalkozó részt tartalmazza. Ez utóbbi az, amit a Szerző egy átdolgozás formájában véglegesített, s amit itt közlünk A hiányzó fejezetek ellenére ez a mű olyan rendkívüli értéket képviselnek a beavatás szemléleti megközelítése, a spirituális és metafizikai értelemben felvetődő megvalósítás terén, hogy a mű ilyetén közlését is feltétlenül szükségesnek ítéltük. Ugyanakkor töredékességről vagy hiányosságról esszenciális értelemben nincs szó, értve ezen azt, hogy A hét beavatás nem olyan jellegű mű, mint amilyen például egy regény, amelynek ha nem ismerhetjük meg a végét, az elejével is többnyire felesleges foglalkoznunk. Tudjuk, hogy az elmúlt fél évszázad folyamán a mű kéziratának olvasói közül némelyek – már… (tovább)

>!
296 oldal · puhatáblás · ISBN: 9638602724

Enciklopédia 6


Kedvencelte 6

Várólistára tette 7

Kívánságlistára tette 21


Kiemelt értékelések

snowwolf P>!
Kaczvinszky József: A hét beavatás / „F” napló / Yoga aforizmák

Ez az a könyv, amely brilliáns egyszerűséggel ír a tudat természetéről, és arról, hogy kik is vagyunk mi. Ha ez letisztult valamelyest, a többi nagy kérdés megválaszolódott.

Kkatja>!
Kaczvinszky József: A hét beavatás / „F” napló / Yoga aforizmák

Imádom Kaczvinszky stílusát, már a Kelet világossága óta, tisztán értetően és nagyon szemléletesen fejti ki mondandóját, Hamvas Béla és Julius Evola méltó társa a tradíció útján.
Én folyamatosan olvasom, mert mindig találok benne új és éppen az adott problémámra választ adó bölcsességeket az F naplóban és a Yoga aforizmák között is.


Népszerű idézetek

Lunemorte P>!

Ha pedig a halál nem valóság, akkor a halál ellentéte, az élet sem lehet az!

61. oldal

Kapcsolódó szócikkek: halál
1 hozzászólás
Lunemorte P>!

Örülj annak, ami van, amit tapasztalhatsz, amiben részed lehet; tanulj meg mindennek őszintén örülni.

228. oldal

Lunemorte P>!

Az egyéni szabadság pedig ott kezdődik, ahol a megcsontosodott előítéletek lemaradnak az emberről, vagy legalább is elveszítik megdönthetetlennek látszó érvényüket. Szabad emberré csak akkor válhatunk, ha az előítéletek bilincseit lerázzuk magunkról.

11. oldal

Kapcsolódó szócikkek: előítélet
snowwolf P>!

„A többi élőlény halála a saját halálunk fogalmának utánzata, mása, tükörképe csupán, amelyet mint alakulást, mint folyamatot szemlélhetünk a külvilágban, a kivetítésben. Önmagunk halála viszont csak elvi értelemben halál, mert mi magunk nem szűnünk meg általa és benne, hanem ellenkezőleg: mindennemű kivetítés, az egész külvilág szűnik meg körülöttünk, amikor meghalunk!
Ugyanaz a törvényszerűség tehát, amely a külvilágunk összes élőlényeire vonatkozik – vagyis hogy azoknak egyenként el kell halálozniuk, és hogy ezáltal a létezésüknek meg kell szűnnie –, miránk önmagunkra nem vonatkozik, bennünket nem illet: csupán abban az értelemben, hogy a külvilágunk szűnik meg, teljes egészében, a halálunk idején.
Élet és halál is relatív valóság tehát.
Így például, ha megfigyelünk magunk körül egy emberi lényt és annak halálát, azt látjuk, hogy a megholt személy kimaradt a külvilág összefüggéseiből, forgatagából, és abba nem térhet vissza többé. A külvilág viszont továbbra is fennáll – nélküle. Ha viszont mi magunk halunk meg, akkor nem mi magunk hagyjuk el a külvilágot: voltaképpen nem maradunk ki a forgatagából, hanem maga az egész forgatag szűnik meg, az egész külvilág tűnik el a semmibe körülöttünk, minden jelenségével, tárgyával és valamennyi élőlényével egyetemben. Ez pedig valóban nagy különbség. Olyan nagy differencia, aminek a felismerése meg kell, hogy változtassa egész felfogásunkat az életről, a létről és önmagunkról.”

Kkatja>!

Ha valaki a céljaid elérésében akadályoz, ha valaki utadban áll, megnehezíti az életedet, ha viselkedésével elrontja a kedvedet, összetöri álmaidat, vagy önbecsülésedben sért – ne neheztelj rá! Mert senki sem viselkedhetik másképpen velünk szemben, mint ahogy azt saját cselekedeteink következményei esetről-esetre megengedik, illetőleg megkívánják! Bárki is bánt bennünket, nem tehet róla, mert viselkedésében mi magunk bántjuk önmagunkat! Saját beállítottságunkat, saját magatartásunkat kell megváltoztatnunk tehát, nem pedig neheztelnünk arra, aki zavart okoz az életünk élvezetében, mert csakis akkor, ha senkire sem neheztelünk láthatjuk meg tisztán és zavartalanul az élet ragyogó és napfényes oldalát, melyet nem homályosítanak el saját idegenkedéseink, saját indulataink az emberekkel szemben.

243- 244. oldal "F" napló 68.

Cneajna P>!

Szinte ijedten döbben rá arra, hogy az egész külső világ: szemlélet, érzékelés csupán. És amint rádöbben erre a felismerésre, valósággal rémülten látja, hogy ő maga, a saját öntudata az egyedüli megfigyelő ebben a világban. Hiszen minden, amit megfigyel és amit megfigyelhet – őbenne magában áll fenn csupán, és nem rajta kívül.

50. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Antal Péter: A buddhista filozófia
Késmárki László: Nadi-jóga
Kovács Eszter: Köszi, jól
Selvarajan Yesudian – Haich Erzsébet: Sport és jóga
Baktay Ervin: A diadalmas jóga
Dely Károly: Jógagyakorlatok
Julius Evola: A hatalom yogája
Adyashanti: Kegyelembe esni
Bakos Attila: Ég a Szívben
Haich Erzsébet: Szexuális erő és jóga