Pár perce fejeztem be ezt a csodát, mert nálam ez a könyv eddig 2020 regénye. Minden megvan benne, amitől egy mai romanikus regény romantikus…sőt azontúl is. Könnyed, laza, humoros, szókimondó, szerelmes, érzelmes, érzéki, lélekszaggató, és emellett érdekes téma köré épülnek a szálak, a mögöttes háttértartalomról nem is beszélve.
Már amikor először megláttam, egyből felkeletette az érdeklődésemet. Egyrészt a témája, másrészt a borító, harmadrész, hogy magyar a szerző. Nagyon fontosnak tartom, hogy minél több magyar szerzőt olvassak, sőt kifejezetten szeretek elskönyves íróktól olvasni, és újat felfedezni. Egyszóval több szempontból is nagyon kellett nekem ez a regény…így be is szereztem nem sokkal a megjelenése után.
Nagyon megörültem, amikor Anne L. Green írónő FB csoportjában ezt a kötetet szavazták meg a júliusi közös olvasmánynak (én is erre szavaztam), mert már ette az oldalamat a kíváncsiság, ugyanis csupa-csupa jót olvastam róla. Igaz kicsit megcsúsztam vele, de nem akartam gyorsan ledarálni mert annyira jó volt. Bár azt nagyon bánom, hogy eddig halogattam az olvasását, mert ez valami fantasztikus volt…igaz a mostani lelkiállapotomnak pont ez a kötet kellett, ami teljesen kikapcsolt, feltöltött, megnevetettett…ugyanakkor kifacsarta a szívemet is rendesen. Mert voltak hogy egyik percben hangsan nevettem az adott jeleneten, másik pillanatban, pedig a könnyeim poytogtak.
A szerző zseniálisan fogalmazott, jelenítette meg a helyszíneket, az emberi karaktereket, jellemeket…és az érzelmeket. Utóbbiaknak nagyon nagy szerepe volt a regényben, ami miatt is lett nekem ekkora kedvencem ez a könyv. Nem csak a nyers erotika, és egyből „szerelembe esünk történetet” kaptam, hanem egy érzelmekkel átitatott cseppet sem egyszerű sztorit.
A témája miatt is elismerésem az írónőnek: LA és a filmek világa. Engem ez rettentően érdekel és ez is volt ugye az egyik ok, amiért beszereztem a könyvet. Rengeteg új információval gazdagodtam ebben a témában…fogalmam sem volt, hogyan születik egy forgatókönyv…vagy hogy írják át egy film forgatókönyvét egy sorozatéra…milyen háttérmunka áll a film mögött, amire én beülök a moziba…azt hittem a rendező és a színész a legfontosabb…de rajtuk kívül számos ember kell ahhoz, hogy be tudjak ülni a mozitermebe. E téma köré mesterien építette fel K.M. Holmes a cselekményt, beágyazva egy olyan közegbe, amire mindenki kíváncsi, és mindenki csak a csillogó oldalát látja. LA és a hírnév…ahol mindenhol találsz egy feltörekvő színészt vagy színésznőt….ahol tényleg keményen meg kell harcolnod az álmaidért…mert nem lehetetlen, de nem is egyszerű.
Amit még mindenképpen kiemelnék, hogy három szemszögből ismerhetjük meg a történetet…ez nekem újdonság volt. Szeretem ha a női főhős mellett a férfi szereplő fejébe is belelátok, de kettőébe már maga volt a főnyeremény…szóval ez is nagyon sokat emelt a regény ívén, mert így az elsőre kialakult véleményemet sokszor dobtam a kukába és rájöttem nem is úgy van az ahogy én elsőre gondoltam.
A regény hősnője, a női szemszög Camie Benson forgatókönyvíróé…aki nem éppen színésznői külsővel rendelkezik, de mégis természetes vonzereje és esze teszi azzá ami. Nekem roppant szimpatikus volt, mert emberi Hollywoodban. Nem a feltűnést kereste, hanem visszahúzódott a kulisszák mögé…holott tehetsége apropóján nyugodtan tündökölhetett volna a vörös szőnyeg kellős közepén. Rendkívül érzelmes, okos, szellemes lány…aki maga kaparta ki a gesztenyéjét, bár főnöke is egyből felismerte ezt és támogatásával is egyre nagyobb feladatokat kapott…magánélete viszont fenekestül felfordult, amikor az ünnepelt hollywoodi filmsztár kikezd vele….akinek szintén a lány természetes bája kelti fel a figyelmét. Camie azonban nem adja olyan könynen magát, tudja hogy megy ez ebben a világban…de ugye az emeber a szívének és a rajongásának nem tud parancsolni…és aztán jönnek a sorozatos pofonok…és a nagy pofára esés…amiből valahogy fel kell állnia…ezt követően dobja a főnőke a mélyvízbe és kirúgja, hogy egy jobb helyre felvételizzen.
Camie egy igazi harcos, küzdő típus…aki a sok padlólátogatás után sem adja fel, megpróbál emelt fővel kijönni a legnagyobb fájdalomból is…rettentően sajgott érte a szívem, valószínűleg ugyanígy szenvedtem volna én is a helyében…és örültem, szárnyaltam volna vele együtt a boldog perceiben. Bebizonyította hogy soha nem az anyagiak mozgatták, hanem csakis a szíve..ami Hollywoodban eléggé ritka.
Az ünnepelt szépfiú, Damien is sokkalta árnyaltabb, mint az az elején tűnik. Először úgy gondoltam tipikus filmsztár, aki az újdonság és a vadászösztön hatást kihasználva felpróbálta majd dobta az új zsákmányt…de aztán rájöttem nem ilyen egyszerű ez az egész. Gyűlöltem, és utaláltam…de a végére a szívem egy részét elrabolta…a hamiskás mosolya, az őszintesége, a kitartsáa, az akaratossága…nem tudom én mit tettem volna..valszínűleg szétszakadt volna a szívem…de nem tudom el tudtam-e volna engedni, elsősorban a regény második felében mutatott viselkedése miatt. Engem megnyert magának, és ő is számtalanszor megmutatta a valós érzéseit. Azt hogy nem olyan csillogó és tökéletes az élete, mint ahogy kívülről tűnik. Hogy ő is egy ember hibákkal, érzelmekkel, érzésekkel…nem pedig egy tárgy, aki csak hasznot hajt, és akinek olyan embereknek kell elszámolnia akiknek semmi közük a magánéletéhez…szóval valahol elítéltem Damient de meg is értettem, és bele is szerettem…vagyis nem szerettem ki belőle teljesen.
A harmadik szemszög pedig ismét egy erős férfi jellemé volt, Miguel Wyak személyében. Nos, hát az ilyen típusú férfiak a gyengéim…akik arrogánsak, de mégis lehet húzni őket, és azonnal reagálnak a szófordulatokra. Miguel ízig-vérig férfi…nemcsak jóképű, hanem okos, irányító, domináns, ellenvetést nem tűrő férfi…ugyanakkor meghallgatja a másik véleményét, és ha az jobb, beadja a derekát. Nem tekintette tárgynak a nőket, ami egy cégvezetőnél nem mindig valósul meg. Igaz nem is hagyja hidegen egy szép nő látványa, bár hosszabb kapcsolatokba nem bonyolódik…de hát egyszer mindenki belebotlik az igaziba. Miguel ha lehet ilyet mondani szinte tökéletes volt, imádtam Camie-vel a szópárbajaikat, hogy a lány nem ijedt meg tőle, hanem felvette a kesztyűt..és Miguelnek ez tetszett..végre valaki, aki nem fél tőle. Aztán ott volt a folymataos vibrálás kettejük között, ami egyzser csak robbant, és sodorta magával mindkettejüekt. Miguel fokozatosan változott meg, vált érzelmesebbé…ahogy Camie is megtanult újra bízni és elhinni hogy őt is lehet szeretni, és van is aki szereti. Miguel a felszín, és a páncélja alatt egy igazi lovag, tele érzelmekkel, érzésekkel és szerelemmel. És hát én is belebolondultam…viszont nem tudom nekiadni teljes mértékben a szívemet, sajnos Damiennek is csíptem le belőle.
A mellékszereplők is tökéletesek voltak a főhősök mellett, kiváltképpen Nathan és Diana. Őket kedveltem meg legjobban. Nathan történetére, azonban nagyon kíváncsi vagyok…mert ott is több van a felszín alatt, mint amit ő megmutat…és az álarca mögött.
A regény tele volt meglepeő és néha kiszámítható fordulatokkal. Volt hogy érzetem, tudtam mi fog történni…viszont számos esetben olyat csavart az írónő, hogy csak pislogtam…egyszóval végig lekötött, fenntartotta az érdeklődésemet, kikapcsolt, és feltöltött. És egy jó könyvenk ezt kell adnia…attól lesz olvasmányos és szórakoztató. Pont kellő mennyiségű volt benne az erotika, amely néhol provokatív volt…de nem közönséges. Amitől amúgy is feláll a hátamon a szőr.
És ha már Hollywood, akkor a külsőségek mellett sem mehetek el szó nélkül. A borító egyszerűen bámulatosra sikeredett. Egyből a hírességek sétánya jutott eszembe, a kihajtható, többoldalas borító pedig szuper ötlet volt. Olyan minta a sétány egy darabját fognám a kezembe, imádom.
K.M. Holmes elsőkönyves íróként tökéletesen teljesítette a feladatát, sőt mondhatom…hogy a tökéletesebbnél is tökéletesebben. Az biztos, hogy ezek után mindent beszerezek, ami az ő neve alatt jelenik meg, mert biztosítékot kaptam arra, hogy amit kiad a kezei közül annak segítségével én kiszakadok a valóságból, és elmerülök egy olyan világban, amely egyszerre szórkaoztató, humoros, érzelmes és érzéki.