Crashed (Driven 3.) 94% 14 csillagozás

Every sinner needs a saint to balance them out.

Egy megindító prológust egy viszonylag lassabb lefolyású kezdés követett, amit a második rész lezárásából adódóan indokoltnak is éreztem – viszont mindezek után igencsak beindultak az események. Ahogy az eddigi két kötet, ez is bővelkedett magaslatokban és mélységekben is. A kapcsolatuk mérföldkövei emlékezetesek, olykor megrendítőek.
A személyiségük rengeteget fejlődött az első rész óta és az egyik legnagyszerűbb dolog ebben a trilógiában Rylee személye. Aki a legmakacsabb és legerősebb hősnővé nőtte ki magát, és Colton horgonyává vált minden kétséget mellőzve.
A kapcsolatuk a humort és játékosságot sem nélkülözte, voltak igazán aranyos, szórakoztató részek, amik remekül egészítették ki a történet élesebb kanyarait. Valós kétségek a boldog véget illetően nem gyötörtek, hiszen sosem az összetartozásukat övezte kétely. Csupán a megvalósítás és az időzítés maga volt kérdéses.
Minden percét élveztem és őszintén mondom, hogy ennek a párosnak mindig helye lesz a szívemben.
A közösségi platformon Zita Donavan néven futok mától.. :)

Hát ez igazi érzelmi hullámvasutazás volt. A könyv nagyobbik fele tiszta dráma, könny és szenvedés. Az a kis dög Tawny is bekavart rendesen. Persze a boldog befejezés várható volt, de nem volt könnyű eljutni odáig. Ry nagyon erős női szereplő. Aranyszíve van, fantasztikusan bánik a gyerekekkel. Igazi támasza Coltonnak is. Az ACE jelentésén jót nevettem. Most egyébként kevesebb szexet és több történést kaptunk.

Úgy érzem magam, ahogy a második rész után: Lenyűgözve. Kikészülve. Letaglózva.
K. Bromberg mindent bevetett, amit az ehhez hasonló regényekben megszoktam, nekem mégis tátva maradt a szám. Olyan volt, mintha Colton és Rylee törékeny kapcsolatát minden létező irányból támadták volna. A sajtó, Tawny, spoiler és a sors sem kegyelmezett. A vérnyomásom végig az egekben volt! Colton nehezen viselte a kiszolgáltatottságot, pedig az még csak az első akadály volt a nehézségek sorában. Felsorolhatatlanul sok, felejthetetlen jelenet és párbeszéd megragadt az emlékezetemben. Andy buzdító szavai melengették a szívemet és valahányszor Colton megzuhant, Becks is mindig próbált segíteni. Ha nagyon kötözködős kedvemben lennék, akkor Colton gyakori elpityeredését az utolsó fejezetekben szóvá tehetném, de nem fogom! Szép, kerek lezárást kapott a páros. Nem tudom, hogy a kiegészítő kötet és a folytatás mit tartogat, de ki fogom deríteni! :DDD

Na kérem, így kell lezárni egy sorozatot! Ez így volt jó, sőt mi több, tökéletes!
Rylee az egyik kedvenc női karakteremmé nőtte ki magát. Nagyon stabil, erős karakter, mégis a munkája miatt mindig is volt benne egy kis tyúkanyó beütés. Talán mindennek az elegye miatt egészítik ki egymást olyan jól Coltonnal. Ha pedig már Coltont emlegetem, akkor nem mehetek el szó nélkül a mellett, hogy nem számít hány év telik el, ő még mindig hatalmas crushom. Imádtam olvasni a gondolatait. Igen, voltak vele problémák, de hatalmasat fejlődött az első kötet óta.
Összességében tehát ennél szebb, kerekebb befejezést el sem tudtam képzelni a párosnak, éppen ezért nem fogok próbát tenni az utólag megjelent folytatásokkal. Nekem ennyi volt és tudom, mindig mosolyogva fogok visszaemlékezni erre a nem mindennapi történetre!♥️

Igen, igen, igen!! Igy kell egy konyvet megirni! Minden megvolt benne, amit az elso ket kotetbol hianyoltam – porognek az esemenyek, igazi erzelmi hullamvasut, mellette sok humor, mosolygas, siras. Mar csak azt kerdezem, hogy ha ilyet is tud irni az irono, akkor mi a turo volt az elso ket reszben az a vegtelenitett szenvelgos borzalom??
Mindenkit megszerettem a vegere, Rylee, Ace, Haddie, Becks, Andy….ilyen se surun fordul elo velem!
A vege fele kicsit tul hollywoodi rozsaszin volt az en izlesemnek, de a be-beszurkalt humor megmentette, hogy nyaltenger legyen.
Akinek tetszett, vegye elo Jodie Ellen Malpas konyveit is ;)

Az előző két rész után nem okozott meglepetést, 5*-os könyv. Egy párszor komolyan megdőbbentem a történet alakulásán, együtt nevettem és sírtam Rylee-val – ez utóbbit persze jóval kevesebbet, mint ő, mert mint az előző részekben, itt is vagy bánatában, vagy örömében, de szinte folyamatosan könnyezik.
spoiler

Mostanában a legtöbb sorozattal úgy járok, hogy a harmadik rész tetszik a legjobban. Hamar a végére értem, olvastatta magát. A végén egy igazán 'édes' történet lett belőle. The perfect happily ever after!
Szintén váltott nézőpontú a könyv, Colton szemszöge általában akkor jelenik meg mikor valami sorsfordító történik. Talán ezért tetszett a második és harmadik könyv jobban az elsőnél, nagyon jó hogy olvashatjuk Colton belső vívódását, gondolatait, érzéseit. Szinte rá se lehet ismerni az első könyvben megjelent arrogáns playboyra. Colton megnyílik, imádnivalóan romantikus dolgokat mond és tesz (főleg a végén :) ), holott ő állította, hogy a romantika nem az asztala.
5 * és kedvenc
http://vivien-olvasokuckoja.blogspot.com/2018/09/crashe…