Megjelenésének várható időpontja: 2021. augusztus 6.

The ​Simple Wild – Az egyszerű vadon (Az egyszerű vadon 1.) 16 csillagozás

K. A. Tucker: The Simple Wild – Az egyszerű vadon

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A ​sors ismétli önmagát?

Calla Fletcher kétéves volt, amikor az édesanyja vele együtt elmenekült az alaszkai vadon és az elszigetelt vidéki életmód kihívásai elől, és elhagyta Calla apját, Wren Fletchert. Calla sosem nézett vissza, és huszonhat évesen a mozgalmas torontói életen kívül nem ismer mást. Amikor azonban az apja felveszi vele a kapcsolatot, és tudatja, hogy súlyos beteg, a lány tudja, hogy ideje megtennie a hosszú utat a határmenti elhagyatott kisvárosba, ahol született.

Calla szembenéz a mászkáló vadakkal, a különös nappali órákkal, az elképesztő bolti árakkal, és időnként még – szent ég! – a kinti pottyantós vécével is, cserébe, hogy megismerhesse az apját: a férfit, akivel a rengeteg hibája ellenére is újra törődni kezd.

Ám miközben nagy küzdelmek árán igyekszik hozzászokni a sarkközeli éghajlathoz és az otthonitól teljesen eltérő életritmushoz, Jonah – egy csendes, cinikus és büszke alaszkai pilóta, aki Calla apjának repülős vállalatát, a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2018

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rubin pöttyös könyvek Könyvmolyképző

>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2021
488 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634578383 · Fordította: Hrabovszky Dóra · Megjelenés időpontja: 2021. augusztus 6.

Kedvencelte 2

Most olvassa 3

Várólistára tette 136

Kívánságlistára tette 228

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

kellyolvas P>!
K. A. Tucker: The Simple Wild – Az egyszerű vadon

Lenyűgözött az írásmód, nagyon tetszettek a karakterek és a cselekmény is, finom leírásokat kaptam és mély érzelmeket. Sajnos ez a kisváros a valóságban nem létezik, de különböző filmes élmények alapján tökéletesen el tudom képzelni. Olyan közösséget kovácsolt az ott élő emberekből a szerző, ahol szívesen élnék, az emberek segítik egymást mindenben, tudják, hogy itt mások az életfeltételek, apróságok másnak az életét menthetik meg.
A szerelmi szál annyira szórakoztatott! Calla és Jonah mindent megtett, hogy borsot törjenek egymás orra alá, időnként kissé túlzásokba is estek. A kémia dolgozott közöttük rendesen, miközben mindketten arra gondolnak, ennek a kapcsolatnak sosem lehet jövője, hiszen a lány nem marad itt örökre, Jonah élete meg a bozótrepülés. A lány elsőre tényleg beleállt a városi lány sztereotip figurájába, mint egy szép Barbie baba, később alaposan megváltozik ez a külsőség-központú szemlélet. Calla határozottan fejlődik, meglesz az eredménye a folyamatos próbatételeknek Jonah-val, az apjával való beszélgetések hatásáról nem is beszélve.
Jonah abszolút kedvence lesz az olvasóknak. Van benne valami csendes ősemberes feeling, a hajával, szakállával, meg az, hogy kimondja amit gondol, nem teketóriázik. Tudja az igazat Wrenről, az együtt töltök évek alatt alaposan kiismerte Calla apját. Teljes vállszélességgel harcol a légitársaságért, belemegy a leglehetetlenebb helyzetekbe a megoldás érdekében. Imádtam ezt a pasit, a szarkazmusától az odaadásáig.
Van azonban a szerelemi szál mellett egy sokkal fontosabb, igaz sokkal fájdalmasabb mondanivaló is. A családi kötelék. Ez egy olyan fogalom, ami itt különösen mély érzelmekkel párosul, ez nálam magasabb szintre emelte a mondanivalót. Ismerve a szerzőt, nem csodálkozom a mély érzelmek közvetítésén, de valami olyan csodás módon tálalja ezt, lassan növeli az olvasóban az érzelmeket, míg túlcsordul és nálam valódi könnyeket és szívfájdalmat okozott. Gyönyörű, lassú égésű volt a szerelem, nem különben az apa-lánya egymásra találás. A beszélgetések, a hallgatások, a környezet, a vadon, mind közrejátszott, hogy végül leomoljanak azok a falak. Nekem nagyon tetszett a könyv vége, az a mód, ahogy a szerző megoldotta a fájó dolgok elrendezését, és összekapcsolt bizonyos nem várt szálakat is.
Sokat adott nekem ez a történet, nem csak egy love story-t, nem csak egy sokadik happy end-et. Emlékezetes, újraolvasós, kedvenc polcos ez a regény, szívből ajánlom.
Bővebben link

1 hozzászólás
Nixii P>!
K. A. Tucker: The Simple Wild – Az egyszerű vadon

Őszintén nem gondoltam volna, hogy ez a könyv olyan erős hatással lesz rám, hogy berakom a kedvenceim közé, de így lett. Nem számítottam, hogy ilyen érzelemdús lesz, gyönyörű és kicsit fájdalmas. Calla az elején nem volt a legszimpatikusabb, elkényeztetett, akinek otthon az anyja és a mostohaapja megad neki mindent. Hiába volt 26 éves, sokszor naiv volt és butácska. A szememben akkor vált igazán “felnőtté”, mikor minden rossz emlék, minden fájdalom, csalódottság ellenére, szedte a sátorfáját és elindult az apjához Alaszkába. Nem volt jó kapcsolata az apjával, 12 évig nem beszéltek, mégis lenyelte a büszkeségét és az egóját hátrahagyva felülkerekedett a vad Alaszkába.

Hosszú évek óta szívem csücske Alaszka, emiatt is nagy reményekkel kezdtem bele a könyvbe, amint kézhez kaparintottam. A történet lassabb folyású, a napok és az események “ráérősek”, ami azért külön jó, mert kapunk sok tájleírást és magyarázatot az alaszkai néppel és élettel kapcsolatban. Számomra nem volt üresjárat, minden mondatot és fejezet örömmel olvastam. Illetve oly rég nem avattam “álom-könyvespasit”, de most megtört a jég, mert Jonah igazán elnyerte a szívemet. Arra gondoltam, hogy egy tipikus “enemies to lovers” klisét kapunk, de a közepe felé, mikor jobban megismertük Jonah-t Calla szemein keresztül, rájöttem, hogy a férfi sosem(!) volt ellenség. Ő egy rendkívül jó ember. Gondoskodó, szerethető, bátor és jószívű. A könyvben tökéletesen rájöhet az ember az okokra, miért viselkedett Jonah úgy Callával, ahogy.

Nagyon megszerettem kettejüket, sokszor nevettem rajtuk, nem fogták vissza magukat, ha a másikat kellett osztani, ugyanakkor jó hatással voltak egymásra. Jonah miatt Calla nyitottabb szemmel járt, rájött, hogy a hely, ahonnan az anyja fejvesztve menekült, nem is olyan pocsék. Calla édesapja számomra pozitív csalódás lett a végére, megértettem őt és megszerettem, pont emiatt picit meg is könnyeztem az utolsó fejezeteket.

Ez a történet csodálatos utazás és kaland, az ember sok mindenre rájöhet közben, felnyitja a szemünket, hogy a család a legfontosabb és nem szabad semmilyen körülmények között hátat fordítani a vérünknek. Oly kevés az időnk a családunkkal, minden percet ki kell használnunk.

Gyönyörű regény, szép borító. Igazán köszönöm az élményt, remélem a KMK ellát még minket az írónő regényeivel, K.A. Tucker-ben képtelenség csalódni.

11 hozzászólás
csfannie P>!
K. A. Tucker: The Simple Wild – Az egyszerű vadon

„A terjedelme ellenére egy tök egyszerű és kiszámítható könyv Az egyszerű vadon. Őszintén szólva azt hittem, nagyobb hatással lesz rám, és mélyebb nyomot hagy bennem, de ez most nem jött össze teljesen. Kicsit máson volt a hangsúly, mint ahogy azt vártam. Romantikus történetnek tökéletes, de én mélységre vágytam, nem pedig egy "ellenségekből barátok, aztán szerelmesek”-sztorit."

Bővebben:
https://fannislibrary.blogspot.com/2021/07/k-tucker-az-…

Kathreen>!
K. A. Tucker: The Simple Wild – Az egyszerű vadon

A legnagyobb problémám az volt a kötettel, hogy azt hittem lezárt történet, de valahol jó is mert így folytatódhat Calla és Jonah története. Remélem minél hamarabb.
Nem egy gyors lefolyású könyv és valahogy mégis megragad és nem ereszt. Szeretném látni Alaszkát, ezt a zord, kemény, de mégis gyönyörű vidéket. Calla is nagy változáson megy át itt, imádtam, ahogy Jonah és ő játszik egymással.

3 hozzászólás
Harriet P>!
K. A. Tucker: The Simple Wild – Az egyszerű vadon

Nagyon szép történet egy lányról, aki félretéve az apja iránti haragját, elutazik Alaszkába, hogy megismerje a férfit, kinek mindig sóvárgott a szeretetéért. Calla csalódottsága még gyerekkorából fakad, mert az édesapja sosem látogatta őt, még a ballagására sem jött el, holott megígérte. Ám mikor megtudja, hogy a férfi haldoklik, csomagol és visszatér szülőföldjére, arra a zord vidékre, ahol nem könnyű az élet. A lány ki is lóg a sorból divatos ruháiban, tűsarkú cipőiben, kisminkelt arcával, de szép lassan otthonra talál és az apukájával is közel kerülnek egymáshoz. Nem csak a békét találja meg, de a szerelmet is egy égi cowboy személyében. Sokkal jobban tetszett a könyv, mint amire számítottam. Tele van szeretettel és rádöbbent, hogy mi az igazán fontos az életben. Egyszerűen jó volt olvasni!

vollys>!
K. A. Tucker: The Simple Wild – Az egyszerű vadon

Nagyon vártam ezt a könyvet, de nem azt kaptam, amit a korábbi K. A. Tucker könyvek alapján sejtettem, hogy kapok.
Az első 140 oldal alatt folyamatosan fontolgattam, hogy félbehagyom a történetet, de nagyon örülök, hogy nem tettem, mert így utólag azért azt gondolom, hogy érdemes volt elolvasni. Arra jutottam, hogy leginkább a női karakter volt az oka, hogy nem tudtam annyira szeretni ezt a könyvet. Számomra nehéz azonosulni egy olyan szereplővel, akinek a nagyvárosi élet, a ruhák, a smink, és a közösségi oldalakon láttatott alteregó a legfontosabb a világon. És igen, hatalmas változáson megy át a könyv végéig, de számomra ez nem volt egy hiteles változás, és nem éreztem, hogy egy ilyen gyenge karakter megérdemelne egy olyan hűséges és jószívű embert mint Jonah, akinek más emberek jóléte a legfontosabb.
Minden bosszúságom ellenére Calla és Jonah csörtéit nagyon viccesnek találtam, Aggie és Mabel tündéri karakterek, no és Simon és Wren is a maga csendes módján.
Kár, hogy Calla nem tudhatta meg gyerekként, hogy milyen lett volna Wren apának, de szerencsés volt, mert kapott helyette egy másik remek apát, aki nagyon óvatosan és jó szívvel terelgette. Nem hiszek abban, hogy valaki 3-4 hét alatt ennyit változhat, de abban hiszek, hogy az emberek változhatnak. Jó volt Alaszkában kalandozni egy kicsit. Nem vagyok biztos abban, hogy a kíváncsi leszek a következő könyvre is, de még lesz időm agyalni rajta a kiadásig.


Népszerű idézetek

Nixii P>!

Sorra feladtam az életem egy-egy darabját ezért a férfiért, és nem vettem észre, hogy a folyamat során elveszítettem önmagam.

Prológus

Könyvmolyképző KU>!

– Tudod, hogy betegségeket terjesztenek, ugye?
Jonah még utoljára megpaskolja a mosómedve fejét, aztán feláll.
– Banditával nincs gond.
– Elnevezted!
– Ja. Tudod, mert fekete banditamaszk van a…
– Értem – vágok közbe. – Baromi egyedi! – Ugyanakkor találó. – Ellopta a szendvicsem!
Jonah vállat von.
– Akkor ne hagyd a szendvicsed olyan helyen heverni, ahonnét ellophatja!
– Nem hagytam! Egy tányéron volt, az asztalon, idebent! Bejött ide! És miatta végigöntöttem magamon az italom! – A farmeromra mutatok, amit sűrű, zöld folyadék borít. Átázott a zoknim.
Jonah szeme nevetős ráncba szökik.
– Legközelebb ne legyél ilyen béna!

Könyvmolyképző KU>!

Mély levegőt veszek, ahogy közelebb megyek, és próbálok megnyugodni. Emlékeztetem magam, hogy ez az óriás ezen a repülőn érkezett, és ezen a repülőn is fog célba juttatni engem.
– Szia! Köszi, hogy kijöttél értem!
– Aggie nem sok választást adott.
– Én… öhh… – Elakad a nyelvem, keresem a megfelelő reakciót erre a feleletre. És Aggie?
Jonah egy hosszú pillanatra szemügyre vesz az átláthatatlan szemüveglencséje mögül, és határozottan az az érzésem, hogy megint tetőtől talpig felmérnek.
– Mennyi vagy? Negyvenöt? Ötven?
Felugrik a szemöldököm.
– Megbocsáss?
– Mennyi a súlyod? – kérdi lassan, ingerülten artikulálva minden egyes szót.
– Ki kérdez ilyet egyből, amint találkozik valakivel?
– Olyasvalaki, aki el akarja mozdítani ezt a gépet a földről. Nem tudok felszállni, ha túl nehéz, ezért ki kell számolnom.
– Ó. – Átforrósítja az arcom a szégyen, és hirtelen hülyén érzem magam. Hát persze, hogy ezért kérdi.

csfannie P>!

– Ne feledd… Nem tudod irányítani őt, de tudod irányítani, hogyan viselkedsz vele.

Könyvmolyképző KU>!

– Ismeri őt? Mármint Wren Fletchert.
– Igen, hölgyem. – A nyomaték kedvéért bólint. – Már húsz éve csinálom ezt a munkát. Egy idő után felismeri az ember az arcokat, és Wrené elég gyakran tűnik fel Anchorage-ban ahhoz, hogy felismerjem. Ami azt illeti, nemrégiben volt vele egy fuvarom a kórházba. Elég ocsmányul köhögött, és meg kellett nézetnie magát. Valami nyavalya volt. – Összeszorul a gyomrom. Ja, nyavalya. Olyan fajta, ami lassan megöli őt. – Hé, várjon egy percet! – Összeráncolja a homlokát, és felemeli a csíptetős táblát a felirattal, amit akkor tartott, mikor kijött elém. – Rokonok?
Habozok.
– Az apám.

Nixii P>!

– Sok nőnek bejön.
– Nem jön be nekik.
– Ez a stílusom.
– Nem. A hipszter egy stílus. A rockabilly egy stílus. A jeti nem egy stílus.

276. oldal; 15. fejezet

csfannie P>!

– Jó látni, hogy azért mégis van benned némi tűz.
– Azt hiszem, a legjobbat hozod ki belőlem – dünnyögöm.

csak_olvass P>!

– […] Attól még nem lesz valakiből más ember, hogy azt kívánjuk.

Nixii P>!

Anya aggodalmasan félrehúzza a száját.
– Milyen típusú a repülőgép?
– Olyan, ami remélhetőleg a levegőben marad.

63. oldal; 4. fejezet

Nixii P>!

– Szóval, ha te elbűvölő vagy, kit tart Bobbie seggfejnek?
– Épp ott van egy.
Követem a bólintása vonalát, és megpillantom a tükörképem az ablakban. El kell ismernem, gyorsak a visszaszólogatásai.

149. oldal; 7. fejezet


Hasonló könyvek címkék alapján

Rick Riordan: Neptunus fia
Eowyn Ivey: A hóleány
Debbie Macomber: Alaszkai vakáció
Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Colleen Hoover: Ugly Love – Csúf szerelem
Bauer Barbara: Légikisasszonyok trilógia
Jennifer E. Smith: Vajon létezik szerelem első látásra?
R. K. Lilley: Felpörgetve
Cornelie C. G.: Érzelmi vírusveszély
Kelley Armstrong: The Reckoning – A leszámolás