Forever ​Wild (The Simple Wild 2,5.) 93% 19 csillagozás

Calla és Jonah karácsonyi novellája nemcsak ünnepi hangulatot varázsolt a szívembe, hanem olyan búcsúban részesített, amiről csak álmodni mertem. Itt volt mindenki, aki fontos szerepet játszott a fiatal pár életében. Karácsonyi és spoiler készülődés mellett, kis családi dráma, valamint aggodalom után, minden szépen a helyére került. Roy szála nagyon jó érzésekkel töltött el. Mindenki megérdemel egy második esélyt, szerintem elegett vezeklett a férfi.
Az epilógust megkönnyeztem, majd rögtön felcsillant a szemem, amikor megláttam, hogy az írónő sem tud végleg elbúcsúzni Alaszkától. Dr. Marie Lehr történetével fogja folytatni a sorozatot.

” It’s everything—inside and out, good and bad—that makes up this wild man’s heart.
And he’s about to become mine till death do us part.”

Fantasztikus kiegészítő kötet, ami sokkal több pluszt adott az alaptörténethez, mint vártam volna. Alaszka ismét elvarázsolt, a karácsonyi hangulat pedig hab volt a tortán, gondolatban fel is jegyeztem, hogy mindenképpen térjek vissza decemberben ehhez a könyvhöz, mert csodás alaphangulatot ad az ünnepi készülődéshez. Calla megtesz mindent, hogy a karácsony tökéletesen teljen, de ahogyan azt már megszokhattuk, Alaszka mindig tartogat meglepetéseket. Ha eddig nem lettem volna amúgy is oda meg vissza a nagy jetiért, akkor most biztosan elrabolta volna a szívemet. Ez a könyv varázslatos, kívül-belül, a vége pedig olyan mosolyra fakasztott, amire ritkán van példa. Alig várom, hogy újra visszatérhessek Alaszkába!

Karácsonyi kirucannás Alaszkába júliusban?
Naná! Főleg, ha Calla és Johan az útitárs ebben.
Időközbne rájöttem, hogy szeretem azt ahogy Tucker ír.
Egyszerűen nem lehet megunni ezt a sorozatot, annyira jót tett a kis lelkemnek eddig ez a sorozat. Hiányozni fognak, de remélem felbukkannak a következő részben :)

Remélem ezt a részt is kiadják magyarul! off

Tömör gyönyör! ♥ Ez volt ez a novella minden kétséget kizáróan. Hiába múlt el karácsony visszacsöppentem egyenesen a közepébe a decemberi behavazott Alaszkában,Calla és Jonah közös kis fészkébe,közben pedig párosunk teljes gőzzel készült az ünnepekre és a rokonok fogadására.Csoda hát hogy ezt is imádtam? Tucker újra bizonyította,hogy rengeteg potenciál van ebben a történetben,új és megszokott szereplőkkel együtt,és ahogy kellett az a második rész,úgy kellett ez a plusz novella is,a folyton folyvást többre éhező lelkemnek.Téli Alaszka,különc de imádnivaló szomszédok,karácsonyi készülődés,rokon látogatás és persze ahogy megszokhattuk sok galiba,mert ami a szerelmeseink életét illeti az továbbra is minden csak nem unalmas. :) Pláne, hogy még egy különleges spoiler is sikerült tető alá hozni a zajos és élettel teli karácsony mellé.Még több romantikus és vicces jelenet Calla-val és Jonah-val,nem egyszer fogtam is a hasam a nevetéstől. Muriel a minden lében kanál és családja még mindig zseniális,nem beszélve a tüskés és évek óta vezeklő remete Roy-ról,aki annyi év után végre feloldozást kap hála Calla szorgoskodásának.Végtelenül boldoggá tett az ő szálának fordulata a történetben,mert én is hiszek abban,hogy mindenki megérdemel egy második esélyt aki készen áll változtatni a hibáin.Mindemellett megismerjük Jonah édesanyját és mogorva nevelő apját,de Calla családja is további aktív szerephez jut ennek a kis bónusz bepillantásnak a lapjain.Ha pedig valaki hiányolta volna az izgalmakat a családi civakodások mellett,azoknak karácsony estéjére az írónő szolgáltat még kellő aggodalmat,hogy felrázzon bennünket és ne lustuljunk el a sok jó közepette. A könyvecske vége pont az amire vágyunk,ehhez hozzáadva pedig az epilógust és az utolsó mondatokat,azt hiszem nem lehet okom a panaszra. Azért pár pillanatot a befejezésnél majdnem megkönnyeztem(valahányszor Wren szóba került) de ahogy tartja a mondás is csak az hal meg,akit elfelejtenek és örökké él akire emlékeznek,itt pedig az utóbbi az érvényes.Úgy olvastam még volna tovább a végtelenségig,azt kívántam ne érjen véget ez a varázslat, ami a könyv lapjain kibontakozott,de talán nem kell még búcsúznom,tudva hogy Marie az állatorvos önálló kötet kap.Bevallom furcsa lesz róla olvasni,főleg hogy eddig bizonyos okok miatt nem volt a szívem csücske,de az ő szemszögéből nézve majd a dolgokat remélem ez változik .Mindenesetre rengeteg lehetőséget látok a történetében,főleg ha köze lesz ahhoz a szánhúzó kutya tenyésztőhöz akiről korábban szó esett. :) Várom kíváncsian.Aztán ki tudja lehet az írónő,megszánja szegény elnyomott Toby-t is,hogy további történetekkel szórakoztasson minket Alaszkáról! ;)

Több humor, kevesebb dráma, ágyjelenet (vagy kanapé, hangár, autó… :D) és túlzott pénz költés, és tökéletes lett volna. Így csak nagyon jó! Sokat nevettem és a végén a meghatottságtól már az oldalt se láttam, nemhogy a betűket.
Kiszámítható volt? Igen. Zavart? Nem. Jó volt még egy kis időt a szereplőkkel tölteni Alaszkában.

Méltó kis befejezése volt Calla és Jonah történet szálának, és kellőképpen meghozta a karácsonyi hangulatom így augusztus végén :D
Szerettem róluk olvasni, és minden mellékszereplőről. Örülök, hogy elém került ez a történet.
Marie kevésbé lopta be egyelőre magát a szívembe, de kíváncsian várom az ő történetét, és remélem előkerülnek benne a már megismert szereplők. :)

Jelentem, megkaptam mindent amit szerettem volna, a heppi-endet, a karácsonyi hangulatot (júliusban ebben a nagy hőségben különösen jó volt ilyen téli regénykét olvasni), megkaptuk a nagy családot és megkaptam amire a lelkem mélyén igazán vágytam: Roynak is azt a második esélyt amelyért eleget vezeklett. Egyszerűen letehetetlen volt ez a sorozat, napok alatt kivégeztem mind a három könyvet és bár van folytatás mégis úgy érzem, hogy nem biztos, hogy kell nekem. Valahogy ez a történet tökéletes volt így – nem azt mondom, hogy nem tudnám még könyveken és könyveken át olvasni Agnes meg Mabel kalandjait Trapper's Crossingban, illetve Roy kapcsolatát a gyerekével és unokáival, illetve Calla és Jonah további életét, viszont ha ennyire jutott idő akkor én ezzel meg is elégszem -. Tudom, hogy van harmadik rész is, vagy negyedik ahogy a nagy többség mondja, viszont Marie karakterét ebben a részben sem tudtam igazán megkedvelni, félek, hogy személye elrontaná az egész Alaszkai világképemet amelyet felépitettem. Egyszerűen imádtam ezt a sorozatot, meg ezt a részt is, sajnálom, hogy ilyen rövidke volt, szivesen olvastam volna még száz meg száz oldalon keresztül is. Abszolút kedvenc.♥

De csak azért, mert vége.
Lehet, hogy egyszer visszatérek és elolvasom Marie történetét is, de valahogy soha nem volt nekem szimpatikus karakter.
Egyszer milyen jó lenne Alaszkában egy ilyen házban karácsonyozni…