A ​tükrök városa (A szabadulás 3.) 82 csillagozás

Justin Cronin: A tükrök városa

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Az ​általunk ismert világ letűnt. Vajon milyen új világ váltja fel a régit?

A Tizenkettek elpusztultak, és a mindenre rátelepülő sötétség százesztendős borzongató uralma véget ért. A túlélők előmerészkednek a falak mögül, és nekiveselkednek a társadalom újjáépítésének. Merész álmuk egy reményteli jövő.

Ám a távolban, egy halott, sivár metropoliszban ott várakozik a Nulladik, a Tizenkettek atyja. Régóta kísérti az emberi életét szétromboló gyötrelem, és az átalakulásából fakadó gyűlölet lángja vadul lobog benne. Dühét csak az csillapíthatja, ha eléri célját, és végez Amyvel, az emberiség utolsó reményével, a sehonnan jött lánnyal, aki felcseperedve harcba szállt ellene.

Vére szavára hallgatva Tőrös Alicia, a félelmetes harcos elindul a Nulladik végső menedékébe. Ám ott nem az vár rá, amire számított, hanem egy utazás a múltba. Valamint egy olyan ellenfél, aki egyszerre halálosabb és emberibb, mint azt valaha képzelte volna.

Még egyszer összecsap a… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2016

>!
Cartaphilus, Budapest, 2018
720 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632664996 · Fordította: Megyeri Andrea

Enciklopédia 22

Szereplők népszerűség szerint

Amy Harper Bellafonte · Peter Jaxon · Alicia Donadio · Michael Fisher (Páka) · Anthony Lloyd Carter · Caleb Jaxon · Logan Miles · Lore · Lore DeVeer · Lucius Greer · Sara Fisher · Tim Fanning (Nulladik)


Kedvencelte 16

Most olvassa 15

Várólistára tette 82

Kívánságlistára tette 133

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
gesztenye63 P
Justin Cronin: A tükrök városa

No, akkor próbáljunk stílszerűek lenni (de legfőképp tárgyszerűek) és elfogulatlanok maradni:
C. U. Nulladik év, 2. nap (vagyis Cronin után két nappal)
Elvetemült gyíkagyamban még veszettül zúgnak a zsánersznobizmus vészharangjai. Ráadásul el nem múló divat is jól megszólni az aktuális maniméker bestsellereket és szellemi atyjukat/anyjukat. Mindamellett úgy gondolom, hogy mindig, minden korokban meg kell adni az aktuális király(ok)nak azt, ami jár nekik. Ahogy King is alkotott számos kimagasló mesterművet a rengeteg közepes minőségű írás sorában, úgy el kell ismerni, hogy Cronin ezzel a trilógiával, a maga nemében szó szerint remekelt.
Persze, hogy a trilógia záróakkordja is csordultig tele van a rokon darabokra olyannyira jellemző gyermekbetegségekkel. A drakok rothadó fogsoránál is erősebben bűzlik a lapok közül a hamisítatlan „brúszvilliszes” amerikanizmus, a patetikus, olvasó érzelmeivel szégyentelenül játszó emóció-manipulátor gépezet, az írás minden sorából kacsingató filmipari forgatókönyv-automatizmus. A regény férfi főhősei sajnos a végkifejletre is csupán plasztik G.I. Joe-k maradnak és en block, az egész nem képes hosszú távon megkedveltetni velem a posztap. disztópia alzsánerét, de mégis…

…összességében el kell ismernem, hogy Cronin rendkívül következetes, konzekvens módon szerkesztett és mélységesen lelkiismeretes munkával kivitelezett trilógiát tett le az asztalra. A tükrök városában úgy varrja el a szálakat, hogy az nemigen hagy maga után kívánnivalót. A regény már-már epikus íve, a fentiekben elősorolt fölösleges allűrök nélkül, akár tökéletessé is tehetné az alkotást. A bevezető részekben elmesélt történet (Fanning meséje) szerintem olyannyira jól sikerült, hogy akár egy önálló (kis)regényként is megállná a helyét. Amit a szerző a női főszereplőkkel, sorsuk alakításával „művel”, az ugyancsak kiváló. Amy, Sara, Pim és legfőképp Tőrös Alicia mindvégig igazi hús-vér karakterként, életszerűen, és valóban élettel teli hősként mozognak, harcolnak, küzdenek, szó szerint élnek-halnak.

A történetszövés, a cselekmény vezetése kifejezetten szórakoztató, olvasmányos. Néhol ugyan a giccsfaktor komolyan megforgatta a gyomrom, de azért 4 és fél becsületes kézműves csillag jár neki.
Sőt, még ajánlom is – persze akkor már az egész trilógiát (ami azért nem egy rövid novellácska)…

9 hozzászólás
>!
Mrs_Curran_Lennart P
Justin Cronin: A tükrök városa

Hát végre sikerült a 3. részt is elolvasni. Amennyire vártam, hogy végre kiadják, sajnos nem váltotta be a reményeket. Az első 300 oldalon alig történik valami, azonban Nulladik történetét megismerhetjük. El nem tudtam képzelni, mit fog az író kezdeni a maradék 400 oldallal, de leginkább csak csigázta a kedélyeket, mert az akciósabb jelenetek csak töredékét tették ki. Még mindig az első rész a kedvencem, amit lehet, hogy újra kellett volna olvasni, mert nem mindenkire emlékeztem tisztán. Érdekesen zárta le a szerző, nem ilyenre számítottam, de annyira nem volt rossz.

2 hozzászólás
>!
Lanore P
Justin Cronin: A tükrök városa

Cronin, bakker… rendesen elkapott a gépszíj. Nem hiszem el, hogy vége, hogy lezárult a sorozat, és el kell búcsúznom a szereplőktől, ettől a különös világtól. Itt van a könyv, amire évekig vártam, megtudtam, mi történt velük, de már nincs mire várni, már csak akkor láthatom őket újra, ha elölről kezdem a történetüket. Igen, lehet, hogy elfogult vagyok, de minden sorát imádtam, a Tükrök városa választ adott mindenre, emlékek, titkok, és a jövő pillanatai közt. Néha úgy éreztem, az író elkalandozik olyan részleteken, amit átlapoztam volna, nem tartottam fontosnak spoiler, de ezek nélkül nem állt volna össze egy egésszé Cronin világa spoiler. Hihetetlen, de az író el tudta érni nálam, hogy az annyira kedvelt szereplőkről néha megfeledkezzek, amíg éppen egy másik kedvenc életéért küzdöttünk a lapokon, mások sorsáért, teljesen a hatása alá kerültem a csatáknak, a menekülésnek, a reménynek, és persze, a veszteségeknek.
Hogy elégedett vagyok-e a az utolsó kötettel? Azt hiszem, igen, de őszinte leszek, a szívem szakadt szét, amikor spoiler. Ott voltam köztük, a másik Tizenkettekkel, harcoltam velük a szabadságért, építettem a hajót, és azon gondolkoztam, hogy vajon mikor voltak boldogabbak spoiler.
Hiányozni fogtok, Alicia, Peter, Theo, Mausami, Caleb, Pim, Sara, Hollis, Michael, Greer, Carter, Wolgast, és persze Amy… a Rólad szóló spoiler. Szóval gratulálok Cronin, úgy gondolom, teljesítetted a lányod kérését, és fantasztikus, évezredeken átívelő történetet írtál neki… az első soroktól kezdve az epilógusig spoiler.
ÖRÖK KEDVENC!!!

1 hozzászólás
>!
smetalin
Justin Cronin: A tükrök városa

Igaz, hogy ez trilógia befejező része, de önálló könyvként is olvasható. Én legalábbis úgy tekintettem rá, hisz az előző két részt 5 éve olvastam és bevallom , mintha lobotómiát végeztek volna rajtam , semmire nem emlékeztem. Halványan megvolt a sztori körvonala, de ennyi. A szereplők teljesen kiestek. Először kicsit zavaró volt, de mikor túlléptem ezen, élvezhető lett. Nem mondanám hogy nagy segítség volt az író, nem nagyon voltak visszautalások, egy rövid összefoglaló az elején, de annyi a szereplő benne! Nekem mind újnak számított, ha más nem szeretne így járni, akkor tessék újra olvasni, én nem szoktam.
A történet: összességében klassz, a sorsokról olvasni, főleg a Nulladik élete tetszett, de a jelenben játszódó részeknél néha voltak zavaró elemek:spoiler. Az epilógus meg!
Most azért kell egy krimi.

>!
tmezo P
Justin Cronin: A tükrök városa

„Minden történet akkor ér véget, amikor visszatér az elejére.”
„Az emberi történelem hosszú íve a végső próbatétel felé tartott.”

Szerintem ez egy jó zárókötet, és véleményem szerint mindkét fenti idézet igaz a történetre. Megvolt a végső próbatétel, és az epilógusban pedig láthatjuk, hogy szerencsére minden visszatért az elejére. spoiler
Volt benne visszaemlékezés: Fanning sok-sok oldalt kapott, és megvolt a válasz, hogy ő, hogyan került bele ebbe az egészbe, és végül mi motiválta őt végig.
Voltak benne békés időszakok, de érezni lehetett, hogy még nincs megnyugvás.
Sok a meglepetés, főleg, hogy nagyot ugrottunk időben, és érett felnőttek az eredeti kolóniai szereplők. Aztán ott volt Greer gondoskodása Amyről és Anthonyról, és nem utolsó sorban Fanning csapdája is a seregével. Michael hajója nagyon jó megoldás volt a menekülésre, tetszett ez a megoldás. spoiler
Amy nagyon meglepett a végén. spoiler Szerintem ez tett pontot igazán a történet végére.

Az epilógus nem mindig szerencsés, de itt nagyon sokat adott hozzá az egészhez. Megmutatta néhány képen keresztül az egészet, és láthattuk, hogy tényleg szerencsével jártak Michael hajójának utasai.
spoiler

Nagyszabású ez a történet, és meglehetősen részletes. De nem is lehetne másmilyen, mivel hosszú időszakot ölel fel. Mindig lenyűgöz, mikor valaki ilyen éveken átívelő történetet ír, és mindennek szentel figyelmet, és nem hagy nyitva kérdéseket. Kerek egészet alkot.

2 hozzászólás
>!
buzavirág P
Justin Cronin: A tükrök városa

Nyilván a győzelem ára az hogy elvesztünk jó pár szereplőt, sajnos azokat akiket nagyon megkedveltünk, de ha mégsem így történik szirupos véget kaptunk volna.
A utolsó rész olvasása előtt újra elolvastam az előző köteteket, és úgy érzem az előző részek fantáziadúsabbak és akció jelenet is több volt. Mégsem csalódás, mert az egyik legjobb disztópia, továbbra is. Ebben a részben kicsit sok a visszatekintés, de szűkséges.
Ez a rész a Tizenkettek halála utáni eseményektől indul, a Kolónia lakói, mind-mind felelőségteljes szerepet kapnak a továbbiakban. Amyvel csak sokára találkozunk, és Alicia is a maga útját járja érthető, fájdalmas okok miatt.
Ebben a részben a legmeghatározóbb szerep Michaelnek jut, Páka sorsdöntő lépésre szánja magát, nagyon alkot.
Sajnos nem kedvenceinkkel spoiler mégis a legvége talán a legszebb és a legmeghatóbb.

>!
Vác_nembéli_István_fia_istván
Justin Cronin: A tükrök városa

Lezárult egy újabb sorozat én szerencsés voltam, hogy egymás után tudtam kiolvasni ezt a trilógiát és nem kellett várnom egy csomót a harmadik kötetre.
Mindenre választ kaptunk az nem volt kétség, hogy nyernek az emberek és ez nem spoiler hiszen a konferencia a vírus után 1000 évvel zajlik inkább az a kérdés , hogy ezt hogyan viszik véghez.
Engem érdekelt mi is történt Európában hát meg tudjuk, megismerjük Nulladik vagyis Fanning múltját mit miért tesz vagy tett miért lett olyan amilyen. Megkaptunk mindent amitől egy kötet jó lehet csatákat, meneküléseket, reményt és sok veszteséget én örültem neki hogy nem mindenki éli túl így lehet igazán izgulni mert senki sincs biztonságba.
Michael és Greer nagy kedvencek lettek igazán bekeményítettek , Peter olyan karakterré nőtte ki magát amire lehetett számítani, Calebet és Pimet kedveltem nem volt velük semmi bajom. Alicia nekem kicsit csalódás volt nem lehet ennyire ostoba hogy hit Fanningnak. Amy volt az egyetlen aki nem érdekelt sőt a legnagyobb csalódás 20 év telik el és nem tud változni inkább saját kitalált világába menekült
A végső csata Fanninggel jó lett nem lett eltúlozva gyorsan lerendezték és ez nem spoiler lehet tudni hogy nyertek.
És végére jött a 1000 évvel későbbi világ a konferencia a múltról, a járványról képekkel elméletekkel és egy kis meglepetéssel.
Nagyon örülök, hogy elolvastam , örülök hogy kivártam a teljes trilógia megjelenését igy volt jó egyben nem kellett várni.

>!
Coffee I
Justin Cronin: A tükrök városa

Nagyon jó volt, szerettem. Sajnos lassan tudtam csak haladni vele egyéb teendőim miatt, ám ezzel sem veszített semmit az olvasásom a lendületességéből és így is nagyon érdekes volt. Talán egyszer, ha sok-sok időm lesz (mondjuk, ha nyugdíjas leszek :)), elolvasom egyben még egyszer a három kötetet. :)

>!
dianna76 P
Justin Cronin: A tükrök városa

A trilógia első kötetét pont hét évvel ezelőtt olvastam, majd valamivel több mint négy és fél év eltelt, mire a második részt is magamévá tettem. S eltelt újabb, közel két és fél év, hogy lezárhassam ezt a történetet. Ez hosszú táv az első oldaltól az utolsóig. Bizony az ember felejt, s ez rontotta az olvasmányélményt. Habár van némi összefoglaló a kötet elején, ill. menet közben beugrottak dolgok, cselekményszál-részletek, mégis volt itt-ott űr a szereplők és történések tekintetében is. Nem értettem pl. az Alicia körüli dolgokat, ahogy az Amyvel történtek is homályba vesztek a fejemben. A szereplő felsorolás a könyv hátuljában jól jött.
Fanning életére való kitérésnek kezdetben örültem. Olyannyira más világba kalauzolt, hogy teljesen elfeledkeztem arról, hogy voltaképp milyen műfajú ez a regény. Mintha egy szépirodalmi kötetet olvastam volna. Ez a fejezet viszont annyira elnyújtottra sikeredett, hogy a végén kezdtem unni, és teljesen megtörte a regényt, kiszakított engem, mint olvasót az eredeti, disztópikus világból. Míg az első kötetben a védelmi fal mögötti életről, a túlélő kolóniáról szóló fejezetet nyögve olvastam, itt ezeket a részeket szerettem a legjobban. Zavaros volt számomra Carter, Rachel és a kert rendszeres megjelentetése. Ez most a két világ közti lét volt?? Vagy Amy látomása? Lehet, hogy negyven felett már nem kéne ilyen bonyodalmas regényt olvasni, mert nem fogja föl az agyam.
A történet vége nekem megkönnyebbülés volt, azzal együtt, hogy maradt bennem kérdés. Tetszett az epilógusban, hogy a konferencia által, a diák bemutatásával az ember szinte elhiszi, hogy mindez megtörtént. Ha ilyenformán nem is, de ha nem állunk le a Föld pusztításával, akkor valamiképpen eljő tényleg a világvége! Az egész trilógia nyomasztó. Fájdalmas és félelmetes a világ, amit elénk tár a szerző. Így fellélegzés volt befejezni.
Most már csak azt kell eldöntenem, hogy eladjam az első két kötetet, vagy vegyem meg melléjük a befejező részt is, hogy együtt legyenek? De fogom ezt én még valaha olvasni?

>!
Cartaphilus, Budapest, 2018
720 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632664996 · Fordította: Megyeri Andrea
3 hozzászólás
>!
Anikó_Kádár P
Justin Cronin: A tükrök városa

És egy korszak lezárult. Úgy gondolom, hogy méltó befejezése a történetnek (igaz voltak benne kisebb-nagyobb hibák).
Igazából mindig is lehetett tudni, hogy sikerül nekik, hogy győzni fognak, hiszen a konferencia a vírus után 1000 évvel zajlik, szóval csak a hogyan volt az igazi kérdés.

Az egyik dolog ami teljesen kiverte nálam a biztosítékot (és nem csak itt, hanem sok más könyvnél is előfordult már ez a hiba, ha a fordító más-más az egymást követő részeknél), szóval az előző kötetben találkozhattunk Baszógéppel, akinek most a neve Kurafi lett, ezzel sokáig nem tudtam megbékélni (igazból még most sem).
Ezt a hibát leszámítva nekem tetszett a történet.

Az egyik kedvenc idézetem a könyből: „Minden gyűlölet egy nagy szerelemmel kezdődik.”
Azt hiszem ez nemcsak a gyűlöletre igaz. Hiszen végső soron minden egy nagy szerelemmel kezdődött. spoiler
Nekem tetszett, hogy végre megismerhetjük Fanning történetét, enélkül nem állt volna össze egy nagy egésszé a történet.

Viszont a végét tündérmesének érzem. spoiler spoiler
De azt hiszem ennyi kellett.

5 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
Lanore P

Mi más is a gyerekkor, mint az átmenet a fényből a sötétbe, a lélek lassú fuldoklása a hétköznapiság óceánjában?

63. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Amy Harper Bellafonte · gyerekkor
>!
Lanore P

A gyerekek, gondolta, tőlük kapjuk az életünket; nélkülük semmik vagyunk, csak megjelenünk és eltűnünk, mint a szálló por.

563. oldal

Kapcsolódó szócikkek: élet · Peter Jaxon
>!
Lanore P

Minden történet akkor ér véget, amikor visszatér az elejére.

235. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tim Fanning (Nulladik)
>!
gesztenye63 P

– (…) Száz év alatt jó sok mindenen lehet gondolkodni. Mindenről, amit tettél, egykori ismerősökön, az elkövetett hibákon. Az elolvasott könyveken, meghallgatott zenéken, a napfény és az eső érintésén. Mind itt van belül. De persze ez nem elég, ugye? Ez itt a bökkenő. A múlt sohasem elég.

107. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Tim Fanning (Nulladik)
>!
Lanore P

Minden gyűlölet egy nagy szerelemmel kezdődik.

113. oldal

Kapcsolódó szócikkek: gyűlölet · szerelem · Tim Fanning (Nulladik)
>!
Lanore P

Egyszerre ráeszmélt, hogy az élet a születés pillanatától kezdve egyetlen óra felé tart. Ami látszólag a döntések labirintusa, választások sora a jövő számtalan útja közt, valójában egyetlen útvonal bejárása csak, és a célhoz érve és visszatekintve ez az egy ösvény látszik: a számodra kiválasztott pálya.

105. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Alicia Donadio
>!
Lanore P

Az élet, azóta megtanulta, sokszor annyiból áll, hogy a helyrehozhatatlan dolgokat próbáljuk helyrehozni.

42. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Michael Fisher (Páka)
>!
Lanore P

Talán erre tanít az öregedés, a tükörbe nézés, az idő nyomai az arcodon, az alvó lányod, akiben látod a kislányt, aki voltál, és aki többé nem leszel. A világ valóságos, és te benne vagy, múló része, de része, és ha szerencséd van, vagy talán akkor is, ha nincsen, a világ emlékezni fog arra, amit szeretetből teszel.

59. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Sara Fisher
>!
Anikó_Kádár P

Egész életünkben egyetlen dolog van, amiből sosincs elég: az idő. Kevés az idő a munkára. Az evésre. Az alvásra. Kevés az idő szeretni és viszontszeretve lenni, mielőtt eljön az idő meghalni.

585. oldal

Kapcsolódó szócikkek: idő · Tim Fanning (Nulladik)
>!
Anikó_Kádár P

A szerelem rabszolgává tesz bennünket, Amy. A szerelem a drámába ágyazott dráma, emberi életünk tragédiájának színtere.

593. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Dan Wells: Nem akarlak megölni
Stephen King: Álom doktor
Amanda Stevens: Örök kísértés
Chuck Wendig: Halálmadarak
Joe Hill: NOS4A2
Benjamin Percy: Vörös hold
Neil Gaiman: Amerikai istenek
Neil Gaiman: Coraline
A. G. Hawk: Időtlenségbe zárva
Karen Chance: A hajnal átka