Nyomtalanul (A Q-ügyosztály esetei 1.) 89% 772 csillagozás

Az eddigi legjobb skandináv krimi, amit olvastam. Teljesen más a hangulata, mint a többinek. Lendületes, izgalmas, érdekes, végig fenntartott a figyelmem.
Assad a kedvenc szereplőm. A rejtélyes múltjára remélem, hogy egyszer fény derül. Így is nagyon szimpi, mindenki ilyen jó asszisztenst szeretne magának.:)
Ajánlom mindenkinek, akik szeretik a jó krimiket. Biztosan olvasni fogom a sorozat többi részét is!

Húúúúha, ez aztán nem volt semmi!

Nagyon jól kigondolt történet, az összes szál összeért a végére. Imádtam! Éppen eléggé beteg volt ahhoz, hogy zseniális legyen, alig várom a folytatást. Remélem minimum ilyen lesz a többi színvonala is. Ugyan számomra eddig ismeretlen volt az író, de azt hiszem, hogy rá tényleg érdemes odafigyelni. Jól megírt könyv, fel van építve rendesen. A szereplők kidolgozása előtt kalapot emelek, nagyon skandináv krimis volt, de mégsem teljesen sablon. Üdítő volt Assad személye a történetben, vitt egy kis színt az egészbe.

A fél csillag levonás csakis azért jár, mert elég korán rájöttem a kire és a miértre.

Nagyon erős kezdése a sorozatnak.Remélem a többi rész is legalább ennyire ütős lesz ,mert megyek és megpróbálom beszerezni a Q-ügyosztály többi esetét is. (◍•ᴗ•◍)

Jussi Adler-Olsen Nyomtalanul (A Q-ügyosztály esetei 1.) c könyve – amelyet @gumicukor-tól kaptam olvasni – ezúton is köszönöm! :-) – a skandináv krimik sorozatában jelent meg, s számomra nagy felfedezés. Kitűnő könyvről van szó ebben a kategóriában, amely magán viseli az északról származó bűnregények minden jellemzőjét. Szimpatikus, éles eszű nyomozót, aki elvált és a magánnyal küzd, reális társadalomábrázolást, fordulatos, mégis hihető történetet, amelyben egy szánandó, családi tragédiából származó helyzettel küzdő áldozat vergődik, egy bosszúszomjas gonoszt, aki majdnem végigviszi tervét. Egy plusz mégis különlegessé teszi a könyvet. A nyomozó asszisztense, segítője, Assad, aki egy szíriából származó menekült. Dániába és a rendőrségre kerülését ugyan ez első részben még homályban hagyta a szerző, de majd folytatom az olvasást, mert a könyvet – miután belekezdett az ember – letenni nemigen lehet. Profi munka, olvasmányos, szórakoztató, mégis kristálytiszta stílus. Minden krimikedvelőnek ajánlom!

Nekem tetszett, izgalmas volt, és nagyon érdekes sztori, bár a film, egy kicsivel jobban tetszett nekem most, de ez leginkább Carl hibája. Valamiért a könyvbeli Carl nem lett olyan szimpi, de azért még mindig bírom a morcos pofiját. XD Leginkább Assad volt az, akit a felbukkanása óta nagyon bírtam, és Uffe-t meg Merete-t. :-D Ez volt az első olvasásom az írótól, de nem az utolsó. Nekem tetszett a sztori hangulata, és a cselekmény, bár kicsit lassú lefolyású volt, és kicsit hiányzott valami belőle, ami viszont a filmben megvolt, de így is eléggé tetszett nekem. spoiler Jó volt, és kész. Kíváncsi vagyok a következő részre is azért. :-D

Nem volt rossz, nem volt rossz, habár ha az előző olvasó nem írt volna oda a könyvbe megjegyzéseket, akkor fel sem tűnt volna, mennyi gépelési hiba vagy felcserélés van itt.

Carl-t áthelyezik egy újonnan alakuló osztályra, a Q-ügyosztályra, ahol felderítetlen bűnesetekkel foglalatoskodik. Az új munkahelye nem valami bizalomgerjesztő, hisz konkrétan a pincébe száműzik, és csupán egy asszisztens, Assad áll rendelkezésére, akinek sokkal élesebb a szeme, mint ahogy azt hiszi az ember. Egy öt évvel ezelőtti politikusnő ügyét kell felderíteni, és bár mindenki azt mondja, már rég a tengerbe veszett, Carl megtalálja az apró réseket az ügyön.

Nos, mint már előbb említettem, a könyvtári könyvben található volt pár megjegyzés, ami konkrétan kijavította pár hibát. Mörck nevét természetesen nem, hisz elég sok helyen megjelent. Carlnak a nevét a fülszövegben még Mörknek írták, azonban a könyvben már a fentebbit alkalmazták, ami egy kicsit zavart engem, de szemet hunytam felette. Ahogy azon is, hogy sokszor a space hiányát is, valamint az elírásokat is. Ezeket mind a kiadónak róttam fel, hogy nem nézették át alaposabban a szöveget kiadatás előtt.
A történetre rátérve, nekem nagyon bejött ez, hogy régi ügyek után kell újra nyomozni. Bár kedveltem Carlt, azonban Assad vitte nálam a prímet, nagyon megkedveltem már ez alatt az első rész alatt. A nyers hozzállása, ahogy a nyomozáshoz viszonyult, én imádtam, ezért is néha őt jobban el tudtam volna képzelni főhősként, mint Carlt. De nem panaszkodom.
Mint a többi skandináv krimitől is megszokhattuk, itt is beteg elme volt, bár annyira nem kerülgetett frász, mint ahogy vártam, ezért is nem tudtam maximális csillagot adni rá.

Összességében tetszett, nyitánynak jó volt, és bizakodok a még jobb folytatásban.

Először is: @Lanore köszönöm, hogy pont ezt választottad a polcomról.
Másodszor: nagyon, de nagyon brrrrrr… :) Volt, hogy borsózott a hátam, kicsit talán még a gyomrom is forgott.
Beteg, iszonyúan beteg dolog van ebben a könyvben.
Kiszámítható ugyan, de a gyilkosság elkövetési módja miatt ez a probléma számomra eltörpült. Az vitt mindent.

Ahhoz képest, hogy egészen korán rá lehet jönni a tettes(ek) kilétére és az indokra, remek kezdés a szerzővel való ismerkedéshez. Az eleje talán egy kicsit lassú volt, de szem előtt tartottam, hogy ez egy sorozat első kötete. Megismertem a főbb szereplőket, egy kicsit a hátterüket is, a Q-ügyosztály létrejöttének körülményeit és egy faék egyszerűségű, ám annál jobban megírt nyomozást.

Merete kitartása és küzdelme tiszteletet ébresztett bennem, Hardy pedig remélem, szintén a gyógyulás felé tart, hiszen mindketten vétlenül kerültek ilyen méltatlan helyzetbe. Bízom benne, hogy hallok még róluk a további kötetekben. Hardyról mindenképp kellene..

Assad kifejezetten üde színfolt a történetben, Carl pedig tipikus magának való skandi nyomozó. Viszont a többséggel ellentétben nem iszik. Egyelőre.. :) A végén szóba kerül, hogy norvég nyomozók jönnének megismerni az ügyosztály munkáját; remélem, Harry Holét link küldik, szerintem jóban lennének Carllal.. :D

Jussi Adler-Olsen nem vette el a skandináv krimiktől a kedvem, sőt! Annak ellenére, hogy a könyv hangulata picit más, mint ami a műfajra jellemző, nekem ez kifejezetten tetszett.
Carl és Assad nagyon jó páros együtt, a történet pedig kellőképpen beteg és csavaros (még akkor is, ha azért nagy vonalakban egy idő után rá lehet jönni arra, hogy mi is történt …), szóval ez megint egy olyan sorozat, amit biztosan folytatni fogok :)

Idén októberben került a kezemben az első skandináv krimi, és így a nyolcadik könyvnél elmondhatom, hogy rajongóvá váltam.
A Nyomtalanul egy jól megírt regény, remek karakterekkel. Ígéretes sorozatindító. A frissen létrehozott Q-ügyosztály a pincébe száműzött Carl Mørk nyomozóval és segédjével Assaddal régi, felderítetlen, de nagy érdeklődést kiváltó ügyekkel foglalkozik. Az első eset egy fiatal politikusnő öt évvel korábbi eltűnése. A Merete-szál, és a hozzá kapcsolódó nyomozás nagyon tetszett. A biciklisgyilkos-vonalat szívem szerint kihagytam volna. Valószínű csak arra volt jó, hogy lássuk Carl kollégái is csinálnak valamit. Szerettem volna picit többet megtudni Assadról és az előéletéről. Remélem, a későbbiek során valami kiderül.