Ketten 3 csillagozás

Jurij Bondarev: Ketten

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Egy éjszakai utcai verekedés alkalmával, a regény hőse, Kosztya, egy fiatal taxisofőr revolvert ránt a túlerővel szemben. A támadók meghátrálnak, de Kosztya is rádöbben, hogy végzetes hibát követett el, mivel a fegyvert egyik társa meglátta nála. A gyanakvás, a rosszindulat egyre jobban a fiatalemberre nehezedik, s már-már szabadságát, szerelmét, életét fenyegeti. A szerző feszülten izgalmas könyvében, amely a Csend című regény folytatása, arra ad választ, hogy a személyi kultusz hibáival terhes esztendőkben sikerül-e kitörni a bátor, becsületes fiatalembernek a félelem gyűrűjéből, és kiharcolhatja-e a boldogságot.

>!
Európa, Budapest, 1966
174 oldal · Fordította: Szőllősy Klára

Kedvencelte 2

Várólistára tette 1


Kiemelt értékelések

>!
Zsuzsi_Marta P
Jurij Bondarev: Ketten

Lebilincselő remekmű! Az első mondatától végigkíséri a feszültség, amit Bondarev mesteri módon folyamatosan fenn is tart, ahogy egy ártatlanul, önvédelemből, váratlan szituációba keveredett fiatalember, Kosztya lelki vívódását jeleníti meg.
A szorongás, félelem, lelkifurdalás ott lebeg felette fekete árnyként, mindegy, éppen mit tesz, kivel beszél és miről – nem hagyja nyugodni, rátelepszik, nyomasztja.
S még csak nem is kell ahhoz bűnt elkövetni (háborús emlékként kapott „jutalomfegyver”, tiltott fegyvertartás), hogy ilyen fatális véletlenek okozta szorongás kísérje nap mint nap. Mindenki gyanús, mindenki félelmet kelt: vajon mit akar? – minden mondat kettős értelmet sejtet Kosztya számára.
Az egyszerű, mindennapjait becsületesen élő ember kiszolgáltatottsága, megfélemlítése jelenik meg előttünk. Bondarev mesterien ábrázolja, mennyire összetett az ember, az emberi lélek, mennyi minden formálja, alakítja élete során, mennyi sérülést szenved el és hordoz magával élete végéig, mélyen belemaródva zsigereibe. A főszereplő, Kosztya esetében a háború, Sztálingrád – megtépázott test, megtépázott lélek.
Nagyon szépen felépített, megírt regény, meghatározó olvasmányélmény.

>!
Ákos_Tóth IP
Jurij Bondarev: Ketten

Pár évvel ezelőtt az egyik első Bondarev könyvem volt a Ketten – próbáltam a szovjet/orosz kínálatból olyan lélektani, utcákon sétálgatós, merengős regényeket keresni, mint amilyeneket Remarque is írt. Olyan szerencsés volt a választás, hogy azóta is az egyik kedvencem ez a kötet, elragadó hangulata és feszültsége most is teljesen magába szippantott.

Így újraolvasva próbáltam kicsit jobban figyelni a tartalom és a regény születési idejének kapcsolatára. Emlékeztem rá, hogy merész dolgokat írt itt le Bondarev, de hogy mennyire nyíltan és őszintén festette le a sztálini rendszer spontán lelki terrorját, az még most is meglepett. A Ketten (és a cselekmény szempontjából fontos előzménye, a Csend) az ötvenes évek feljelentésekkel, besúgásokkal, paranoiával terhes időszakát mutatja be az olvasójának, és közben nem fél elhallgatni a szocialista társadalomba nem illő elemek meglétét is, sőt, főhőse gyakorlatilag maga is egy eszmei szempontból kétes karakter. Ráadásként a konfliktus lezárása, Sztálin halála, és az azt követő tömeghisztéria egyfajta jelkép is, nagyon ügyes megoldás és üzenet – persze pont olyan éles, amennyire Bondarev azt még megengedhette magának.

Alapjaiban a Csend és a Ketten kicsit háttérbe szorult alkotásai az írónak, a legtöbben vagy a háborús munkáira, vagy a Partra szoktak hivatkozni vele kapcsolatban, de nekem továbbra is ez a két regény marad az abszolút etalon. Maximális elfogultság mellett adok rá öt csillagot.


Népszerű idézetek

>!
Annamarie P

-Tudja-e, Mark Juljevics, hogy a zene pezsdítően hát a szívre meg az érrendszere?
-Először hallom.
– Hát azt tudja-e, hogy Glinka és Rimszkij-Korszakov színfoltokban látták a muzsikát?
-Ejnye, ejnye…
– És azt tudja-e, hogy Pythagorasz szerint a zene gyógyítja az elmebajt?
-Rettenetes! – sápítozott Berziny. – Csak nem?
Konsztantyin Mark Juljevics hüledező arcába nézett, és újra elmosolyodott. Aztán ujja egy pöccintésével kikapcsolta a lemezjátszót.
-Az állatvásárt berekesztettük. Közölje Tomocskával, hogy az ő korában a dzsessz rombolóan hat az idegrendszerre. Mondja meg neki, hogy ez az idézet egy igen- igen komoly orvosi könyvből való.

34. oldal

>!
Annamarie P

De ha elveszted az étvágyadat, már csak fél fejjel tudsz gondolkodni. Akkor minden akna téged talál el. Ez a háború matematikája, öregem.

53. oldal

>!
Annamarie P

Hogy hol lakom ? A Földön… A Földön. A természet morzsája vagyok, mely fölismerte önmagát. Cogito ergo sum. Descartes. Nevetséges elgondolni! Égetjük magunkat az eszme nevében. Saját ház, saját asztal, ágy feleség… Elégünk! Félünk elveszíteni mindezt.

43. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Ilja Ilf – Jevgenyij Petrov: Aranyborjú
Valentyin Raszputyin: Isten veled, Matyora
Vlagyimir Vojnovics: Iván Csonkin közlegény élete és különleges kalandjai
Alekszandr Szolzsenyicin: Ivan Gyenyiszovics egy napja
Arkagyij Sztrugackij – Borisz Sztrugackij: Nehéz istennek lenni / A hétfő szombaton kezdődik
Valentyin Raszputyin: Élj és emlékezz!
Viktor Szuvorov: Akvárium
Lev Kasszil – Maksz Poljanovszkij: Vologya utcája
Alekszandr Fagyejev: Az ifjú gárda
Alekszandr Szolzsenyicin: A pokol tornáca I-II.