A ​minszki csirke 1 csillagozás

szemben az információs szupersztrádával
Jurij B. Csernyak – Robert M. Rose: A minszki csirke

Könyvünk olyan matematikai és fizikai feladatok gyűjteménye, amelynek láttán a diákok már a cári Oroszországban is idegesen rágcsálták a ceruzájukat. Ezek a példák némileg különböznek a hagyományos iskolai feladatoktól, hisz elsősorban a matematikai gondolkodást, a problémamegoldás képességét tanítják. Néhány feladat a régi orosz hagyományokból meríti témáját, mások az orosz diákolimpiákról származnak, megint mások Oroszország elit egyetemeinek feladatai között szerepelnek.
A problémák között vannak könnyű, de beugratós kérdések és nehéz, de ellenállhatatlan feladatok is. Egy diákcsoport Ötórai Klubnak nevezte el magát, mert hajnali ötkor még mindig hevesen vitatkoztak a könyv példáin. Aki elakad, minden problémához talál egy-két segítő gondolatot. Aki pedig végképp feladta a küzdelmet, a könyv végén minden feladatra kimerítő választ talál. Jó néhány feladatnál arról is mesél a könyv, hogyan keletkezett a probléma, vagy hogyan oldották meg először.

>!
Akkord, Budapest, 1999
198 oldal · puhatáblás · ISBN: 9637803114 · Fordította: Vadas Eszter · Illusztrálta: Joseph Latinsky

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

eeszter>!
Jurij B. Csernyak – Robert M. Rose: A minszki csirke

Jurij B. Csernyak – Robert M. Rose: A minszki csirke szemben az információs szupersztrádával

Sok érdekes feladvány, kicsit félve álltam neki az olvasásának, mert eléggé önbizalomromboló lett volna, ha semmi ötletem nem lett volna egyik megoldásához sem, de szerencsére gondoltak a szerzők arra is, hogy tegyenek bele olyan példákat is, amire viszonylag egyszerű paraszti ésszel is rá lehet jönni :)
Amúgy inkább fizika, mint matematika…

2 hozzászólás

Népszerű idézetek

eeszter>!

Walter Hermann Nernst, a termodinamika harmadik törvényének felfedezője nem tartott más állatot a lakásban, csak halakat, mondván (már amennyire fordításban ez visszaadható), hogy „melegvérű állatot tartani annyi, mint a magad pénzéből fűteni a világegyetemet”.

148. oldal

Jurij B. Csernyak – Robert M. Rose: A minszki csirke szemben az információs szupersztrádával

eeszter>!

Ezeket a pályákat ergodikus pályának nevezik. Ez a biliárdprobléma egyszerű példa Jules-Henri Pioncarénak arra a híres sejtésére, amely szerint minden dinamikai rendszer valamikor óhatatlanul kiindulási helyzetéhez igen közeli helyzetbe jut vissza. Ez a sejtés ellentmond az intuíciónak […].

177. oldal

Jurij B. Csernyak – Robert M. Rose: A minszki csirke szemben az információs szupersztrádával

1 hozzászólás
eeszter>!

A Boston környéki forgalomirányításban láthatólag nem vetnek számot ennek az elvnek a következményeivel: az útszűkületekben kisebbre szabják a megengedett legnagyobb sebességet. Ezek a szabályok lehetetlenné teszik az állandósult állapotú áramlás kialakulását, s emiatt a kelet-massachusettsi utak hírhedtek a nagy forgalmi dugókról. (Massachussetsben talán át kellene adni a főutak felügyeletét a vízügynek.) Németországban az az általános gyakorlat, hogy az útszűkületek közelébe kitesznek egy „Schnell!” feliratú táblát.

135. oldal

Jurij B. Csernyak – Robert M. Rose: A minszki csirke szemben az információs szupersztrádával


Hasonló könyvek címkék alapján

L. V. Taraszov – A. N. Taraszova: Fizikai kérdések és feladatok
Halász Tibor: Fizika 9 – Mozgások – energiaváltozások
Blázsikné Karácsony Lenke – Gutai Zita – László Györgyi – Matos Zoltán – Molnár Miklós: Természettudományos mini függvénytáblázat
Szigeti Ferenc: Ki mit tud geometriából?
Walter Isaacson: Einstein
Obádovics J. Gyula: Matematika
Hortobágyi István – Rajkovits Zsuzsanna – Wajand Judit: Matematikai, fizikai, kémiai összefüggések / Négyjegyű függvénytáblázatok
Kosztolányi József – Kovács István – Pintér Klára – Urbán János – Vincze István: Sokszínű Matematika 10
Héjjas István: Buddha és a részecskegyorsító
Roger Penrose: A császár új elméje