Remina 84% 10 csillagozás

Az eddig elolvasott Junji Ito mangák közül ez tetszett a legkevésbbé, mondjuk egy kicsit úgy érzem az Uzumakival amúgy is magasra tettem a mércét.

A manga valahol a jövőben játszódik, ahol egy asztrofizikus felfedezz egy másik bolygót, amit Reminának nevezz el a lányáról. De Remina – mármint a bolygó – elég fura, és végül valamilyen okból off elindul a Föld felé. Ez idő alatt Remina – mármint az ember – mindenki kedvence lesz, egészen addig, amíg Remina – mármint a bolygó – el nem éri a Naprendszerünket, amiért a föld lakosai bepánikolnak, és elkezdik szó szerint levadászni Remintát – az embert-. Nem nagyon értettem, hogy miért gondolták jó ötletnek a lány keresztre feszítését, de igazából nem hinném, hogy nagyon gondolkodtak volna… a manhunt, akarom mondani girlhunt rész izgalmas volt, de a vége nem tetszett, ezért csak 4 csillagot szántam neki, de a kötetben helyet kapó plusz egy történet annyira jó volt, hogy ezt is felhúzta 5 csillagra.

Az army of one egy rövid, egy fejezetes történet egy gyilkosról, aki embereket öl meg és varr össze, úgy hogy mindenki forgalmas helyekről tűnik el – egyszerre –, végül a gyilkos kilétére is fény derül (vagy legalábbis egy gyilkos kilétére) ami erős lezárást adott mind a történetnek, mind a teljes manga kötetnek.

Junji Ito még mindig fantasztikus, de valahogy ez a sci-fis száll nekem annyira nem tetszett, kicsit idegennek tűnt tőle, de Eisner díjat nyert vele, szóval biztosan jó. De szerintem én maradok a sima horrornál, ha a senseiről van szó.

Imádom a világűrt, az égitesteket, a horrort és a sci-fitől sem zárkózom el – tudtam, hogy tetszeni fog ez a történet.

Érdekes, hogy Junji Ito hogyan kombinálta a horror és sci-fi elemeket, például amikor spoiler. Nekem mondjuk sci-fiben inkább a logikusabb, tudományosabb sztorik jönnek be, de itt a horroros vonal miatt nem éreztem elcsépeltnek.

Amíg Remina (a bolygó) csak egy messzi égitestként van jelen, addig az emberek imádják Reminát (az embert), viszont amikor elkezd közeledni, mindenki azonnal le akarja vadászni Reminát (szintén az embert). Erről kicsit a cancel culture jutott eszembe olvasás közben; amíg a titkok messze állnak a felszínre jutástól, az emberek körberajongják a hírességeket, és amikor ezek végre felszínre jutnak, elkezdik üldözni és tönkretenni az adott hírességet, akár online, akár offline.

Annyira vártam már, hogy újra Junji Ito-tól olvashassak, mert imádom a stílusát és az általam eddig olvasott/látott történetei is mind nagyon érdekesek a maguk nemében. Nem is választhattam volna jobb alkalmat az újrakezdésre a szerzővel, mint a születésnapom/az utána következő hosszú hétvége, mert így igazán különleges élményként marad majd meg a fejemben.

Már karácsony óta izgatott a dolog, hogy milyen lesz az, ha Junji Ito a horroron kívül a sci-fi-hez is hozzányúl. Hát, azt nem mondom, hogy csalódtam, de azt sem, hogy olyan mély nyomot hagyott volna bennem. Szuper volt ismét angolul olvasni, és azt is nagyon bírtam, hogy mindezt a szerző elborult rajzainak környezetében tehetem meg, de számomra ez a kötet maga volt az indokolatlan sietség.

A fenyegető bolygó, azaz Remina keletkezéséről semmit sem árul el. Egyszer csak ott van és kész. De ugyanennyire semmit sem árul el a szereplőkről sem spoiler.

Szeretem a menekülős történeteket, de akármennyire is izgalmas volt a girlhunt, annyi kérdőjelet hagyott bennem, amennyit már képtelenség a szőnyeg alá söpörni. spoiler

A 4 csillag most kicsit jóindulat is tőlem, mert szeretem a szerzőt és ez tőle az első papíralapú könyvem. A gyönyörű kiadás és a hátborzongatóan részletes rajzok pedig mint mindig, az ő esetében most is felülkerekedtek magán a sztorin.