Letehetetlen lélektani krimit tart a kezében a kedves Olvasó. June Cohner mesterien műveli a pszichothriller divatos műfaját: Stephen King nyomdokain haladva hitelesen megformált, élő szereplőkkel és éterien szép leírásokkal ötvözi a fordulatos cselekményt.
A történet főhősének életét fenekestül felfordítja egy gondtalannak induló tengerparti vakáció. Norman Wrayne-t az első vérfagyasztó gyilkosság után különös álmok, hátborzongató rejtélyek és józan ésszel megmagyarázhatatlan élmények taszítják a legsötétebb lidércnyomásba, amelyből az ébredés sem jelent kiutat. Mi a szerepe mindebben a kifürkészhetetlen szándékú dr. Saul Casey-nek, aki utolsó reménysugárként érkezik Norman életébe? Megfigyelője vagy előidézője a rettenetes eseményeknek, amelyek nem csak Wrayne-t, de családját is maguk alá temetik? Van-e kiút a rémálomból, vagy Norman számára csakis a halál hozhat megváltást?
A korántsem szokványos, továbbgondolásra késztető választ megtalálhatjuk e könyvben. Az… (tovább)
Álmomban már meghaltál 17 csillagozás
Most olvassa 1
Várólistára tette 10
Kívánságlistára tette 5
Kölcsönkérné 1
Kiemelt értékelések
Igazából nem akartam értékelést írni, de smetalinét olvasva másképp döntöttem. Rám egészen más benyomást tett a könyv. Azt mondjuk nem tudom, hogy az év legjobb thrillere címkét ki és miért akasztotta rá, és ilyet biztos nem is mondanék rá (gondolom, üzleti fogás), de jó könyv, az biztos. És az is, hogy friss hang, szokatlan és egyéni a cselekményszövés.
Nekem pont az tetszett benne, ahogy az író sorsokat villant fel, a regény cselekményén túlmutatva. Tény, hogy több kötetre való ötlet van benne, de ez nem hiszem, hogy hátrányára válna. Számomra a történet is világos volt, minden a helyére került a végére.
Tetszett.
Olaszországba, nyaralni vittem magammal a könyvet. Az írónőt nem ismertem, de a fülszöveg felkeltette a kíváncsiságomat.
Másfél nap alatt kiolvastam a könyvet, mert tényleg nem lehet letenni. Eleinte, de csak eleinte nekem egy kicsit túl kemény volt, bár ez a sztoriból következik, igazából nem öncélú. Viszont a könyv erényei ezt a kis „negatívumot” maximálisan ellensúlyozták. Nagyon tetszett a stílus (nem találtam fordítót, így gyanítom, az írónő magyarul ír), a jellemek és a leíró részek is, a műfajban ez a fajta igényesség egyáltalán nem megszokott (sajnos). Nagyon eredeti, ahogy rengeteg mellékszereplő életébe nyerünk pillanatszerű bepillantást. Amit még kiemelnék, hogy a könyv nagyon sok ötletet fűz egybe.
Mindent összevetve, nekem nagyon tetszett a könyv, ajánlom, olvassátok el.
Jaj Istenem, még egy „legjobb”. Az utóbbi időben túl sok legjobbat olvastam, és rendre alulról karcolgatják a harmadik csillagot. Vagy én nem vagyok egy hullámhosszon azzal, aki a borítóra tolja a marketinget, vagy a horror/thriller vonalon manapság már ez is jónak számít?
Hát én őszintén szólva szuperul unatkoztam. Az elején még érdekesnek találtam a dolgot, a mások fejében tett kirándulásokat (a'la álom), de ahogy fogytak az oldalak, úgy tűnt egyre öncélúbbnak, egyre inkább kitöltésnek a dolog. A megoldás pedig egyszerűen akkora bullshit, hogy nagyon. spoiler Szóval nem vagyok elégedett, az utóbbi hetekben nem sikerült normális thrillert kifognom. Ez pedig pont arra volt jó, hogy gyarapítsa az eladó könyveim listáját.
A könyvet úgy vettem le a bolt polcáról, hogy „ Úristen, rögtön indul a vonatom, kell valami második könyv , de mi legyen az?”. És végül ez lett. Eléggé vegyes érzelmeim vannak ezzel a regénnyel kapcsolatban. Főleg mert mielőtt megvettem volna, rápillantottam a Molyra, hogy mit írnak róla. Hát semmit. Gondoltam akkor én leszek az első.
Na de a könyv… Nem rég fejeztem be. Tetszett, hogy könnyen forgatható, azaz gyorsan lehet vele haladni. Ez mindig pluszpont nálam. De. Számomra túlságosan is kiszámítható volt, viszont mivel az alapötlet tetszett, nem hagytam félbe. Az elején csak kapkottam a fejemet, hogy „most mi van? Várjunk, mi történt?” és ez a másik ami elnyerte a tetszésemet, hogy szépen összeállt minden. De tényleg. Összességében, tetszett, viszont egy pár hét múlva csak kulcsszavakra fogok emlékezni belőle, tehát nem lesz maradandó élmény. Ennek ellenére szívesen elolvasom majd a jövőben az írónő további műveit. Kikapcsolodásnak vagy egy „komolyabb” könyvre való rákészülésnek tökéletes :)
Teljesen random vettem le a polcról a könyvtárban, de egyáltalán nem bántam meg. Tetszett az alapötlet, a kivitelezés, a szereplők, és ahogy a szereplők sorsa összefonódik a múltban és/vagy a jelenben. Egy szó mint száz, ajánlom. :)
Hasonló könyvek címkék alapján
- Niki Tailor: Végzetes éjszaka 96% ·
Összehasonlítás - Niki Tailor: Mindenki hazudik 93% ·
Összehasonlítás - Sienna Cole: Az ígéret szép szó 92% ·
Összehasonlítás - Ludányi Bettina: Kettőnk bűne 90% ·
Összehasonlítás - Robin O'Wrightly: Kettős kereszt 89% ·
Összehasonlítás - Szabó Amira: Karikás Kirakós ·
Összehasonlítás - John Cure: Hamu 86% ·
Összehasonlítás - Gulyás Péter: A végtelen térségek örök hallgatása 84% ·
Összehasonlítás - Diana Hunt: Őrület határán 95% ·
Összehasonlítás - Farkas Anett: A 33-as ügy 96% ·
Összehasonlítás