A Szerző e könyvében olyan elveket fejt ki a rasszokkal kapcsolatban, amelyek lényegileg egész életművében meghatározó módon voltak jelen. A XX. század első harmada rasszkutatóinak téziseit felhasználva, ugyanakkor meghaladva nem csupán a biológiai rasszok és a nekik megfelelő lelkületek szféráját tételezi, hanem mindezek konvergenciapontjaként és meghatározó erőiként a szellemi rasszokat is. Meghatározza és leírja azokat a rasszfeletti rasszokat, amelyeknek egy adekvát rasszpolitika kiinduló- és referenciapontjaként kell szolgálniuk. A könyvet maga Mussolini igen nagyra értékelte, és az itáliai fasizmus rasszpolitikája elvi kiindulópontjának szánta.
A rasszok és a tradíció 5 csillagozás
Enciklopédia 2
Kedvencelte 1
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 39
Kiemelt értékelések
„Ha a tipológiát, a fiziognómiát, egyfajta transzszcendentális pszichológiát az első- és a másodfokú rasszelmélet szempontjából megvizsgálnók, és a forradalmárokra, vagy azokra a jellegzetes figurákra alkalmaznók, akik a politikai-társadalmi, kulturális és szellemi világfelforgatás hadszínterének ismert vezetői, ebben az összefüggésben villámfényszerű felismerésekhez juthatnánk.”
120.oldal
Népszerű idézetek
az emberiség […] igazi eredete azonban másutt keresendő, a magasabb rasszokban, amelyek már a legtávolabbi prehistorikumban anyagilag ugyan korlátozott, de jelentős szellemi magasságokban járó kultúrával rendelkeztek, úgyhogy a mitikus emlékezet szimbolikusan „isteni” vagy „égi” rasszokként tartotta őket nyilván.
28. oldal
az ismert történelem mögött egy másik történelem húzódik meg
35. oldal
A keresztény vallásban ténylegesen kifejlődtek az aszkézis bizonyos abnormális formái, amelyek alapvető tartalma egyfajta mazochizmus, a mégis-sóvárgott dolgokról való szenvedélyes és fájdalmas lemondás volt – a cél világos elképzelése és bármiféle „technikai" szándék nélkül.
59. oldal
Nyilvánvaló, hogy a rasszgondolat ebben a vonatkozásban a nacionalizmus pozitív aspektusait erősíti. Mindkettő (mármint a rasszgondolat és a nacionalizmus) pozitív válasz a demokratikus és kollektivista mítoszra, a hazátlan és arctalan proletártömegek mítoszára; mindkettő a minőség védelme a mennyiséggel szemben, a kozmosz védelme a káosszal szemben, és – ahogyan mondottuk – a forma védelme a formátlansággal szemben. A rasszgondolat minden további – a következőkben bemutatandó – aspektusában ugyanezeket a jelentéstartalmakat tükrözi, és ennek alapján olyan tan és olyan „mítosz”, amely tradicionális szempontból „rendben-lévő”. Ami a politikai szempontot illeti, a nemzet és a rassz iránti érzés felébredése elengedhetetlen előfeltétele annak, hogy egy jól tagolt szervezetben ismét megjelenjenek mindazok az erők, amelyek a modern világ válsága következtében elkezdtek szétszóródni és egy mechanikus-kollektivista és internacionalista differenciálatlanság mocsarába süllyedni. És ez a feladat az egész európai kultúra jövője számára a megmaradás vagy pusztulás kérdése.
I. fejezet - A rasszgondolat mint antiuniverzalizmus
Hasonló könyvek címkék alapján
- Horváth Róbert – Murányi Tibor (szerk.): Láthatatlan rezgéseim tánca minden ·
Összehasonlítás - Baranyi Tibor Imre – Horváth Róbert (szerk.): Tradíció MMIV ·
Összehasonlítás - Horváth Róbert – Laki Zoltán – Hertelendy Edina (szerk.): A szolipszizmus igazsága ·
Összehasonlítás - Virág László (szerk.): Hasta VI. ·
Összehasonlítás - Philippe Brenot: A szex hihetetlen története 96% ·
Összehasonlítás - László András: Solum ipsum 99% ·
Összehasonlítás - René Guénon: A mennyiség uralma és az idők jelei 97% ·
Összehasonlítás - Baranyi Tibor Imre: Fejlődő létrontás és örök hagyomány 97% ·
Összehasonlítás - Erdei Zoltán: Az elmélyedés metafizikai értelmezése ·
Összehasonlítás - René Guénon: Szellemi tekintély és időbeli hatalom 98% ·
Összehasonlítás