Karjaidban 32 csillagozás

Juliette Fay: Karjaidban

Az egykor életvidám Janie LaMarche-ot gúzsba köti a gyász. Képtelen feldolgozni férje tragikus, értelmetlen halálát. Hiába próbálkozik, nem találja a kiutat a fájdalom és a harag útvesztőjéből, mígnem egy napon bekopogtat hozzá egy ismeretlen férfi, a titokzatos Tucker, aki lassú, de megállíthatatlan változást indít el az életében. A férfi azzal a megbízással érkezett, hogy teraszt építsen az asszony házához. Janie vonakodva fogadja el a váratlan ajándékot, ám ahogy a terasz alakot ölt, úgy tárja ki újra Janie a szívét, és engedi be ismét barátait, rokonait az életébe, köt új ismeretségeket, és tanul meg szeretni…

Juliette Fay elragadó stílusban, mély együttérzéssel ír gyászról, szerelemről és a megbocsátás felemelő érzéséről.

Eredeti cím: Shelter Me

Eredeti megjelenés éve: 2008

>!
General Press, Budapest, 2014
552 oldal · ISBN: 9789636437039 · Fordította: Szabó Ágnes
>!
General Press, Budapest, 2014
552 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636436636 · Fordította: Szabó Ágnes

Kedvencelte 3

Most olvassa 2

Várólistára tette 43

Kívánságlistára tette 35

Kölcsönkérné 2


Kiemelt értékelések

>!
Tóth_Orsolya_3 P
Juliette Fay: Karjaidban

„Ebben a világban mindannyian átutazók vagyunk. Egyetlen dolog számít csak: hogy együtt legyünk.”

Az egyik legszebb könyv, amit olvastam.
Hol nevettem, hol pityeregtem, hol pedig pityeregve nevettem. Mélyen megindító történet gyászról, szeretetről, családról, barátokról és legfőképpen arról, engedjük, hogy szeressenek minket.
A szereplők mindegyikét a szívembe zártam, mindenki igazi gyöngyszem volt. Dylan volt a szívem csücske. Nagyon nehezen válok meg tőlük, azt hiszem, jó párszor fogom még újraolvasni.
spoiler

5 hozzászólás
>!
l_moni
Juliette Fay: Karjaidban

Még év elején kezdtem neki, majd egyszerűen nem kötött le, így félreraktam. Most viszont kellett a lelkemnek valami egyszerű és szép, gondoltam, újra nekirugaszkodom.
Megérte.
Szép könyv.
Ahogy Janie feldolgozza szeretett férje hirtelen halálát, ahogy szép lassan felismeri: nem az eltelt hónapok, évek számítanak a halál után, hanem csakis Ő és a gyermekei és még a szeretet.
Tug, elképesztő mennyi türelme van. Segít, támogat, kivár és nem sürget.
Hisz tudta, a gyászhoz idő kell. Lehet csak pár hónap de lehet, hogy akár évek. Érezte, hogy Janie ragaszkodik hozzá, hogy a gyermekei szeretik és türelmesen várt arra, hogy a szeretett nő tovább tudjon lépni.
Janie családja, barátai, ismerősei majdnem mind jó fejek, na igen, az anyja a kivétel. Elég önző hozzáállás egy anyától. A gyerekek imádnivalóak :)
Jó kis könyv, kellett a lelkemnek.

>!
mazsof
Juliette Fay: Karjaidban

Elismerem, ahhoz is kell tehetség, hogy úgy írjon az ember, hogy 550 oldalon keresztül nem történik szinte semmi… Ha pedig nagy ritkán mégis történne valami, az is kicsit röhejesre sikerül vagy pedig teljesen kiszámítható. spoiler Szóval, van egy alapunk: a szenvedő főszereplő, akinek mint (már egyébként a fülszövegből is) megtudjuk, egy értelmetlen baleset során meghal a férje. Persze már ez sem egy egyedi kezdet, de hát sok mindent ki lehetett volna ebből hozni. Ennek ellenére eltelt több száz oldal úgy, hogy csupán Janie ügyes-bajos, mindennapi dolgairól olvashatunk. Hű, de izgi, ahogy elviszi a gyerekeket ide-oda, beszélget a családtagjaival, közben pedig építkezik a házon. Hát igen, nem egy nagy sztori… De ha valaki szeret kissé unalmas, de szenvedéssel teli könyvet olvasni, annak mindenképpen ajánlom. A szenvedés három fázisát is megismerhetjük:

1. Szenvedek, mert meghalt a férjem. Jó, ez teljesen jogos.
2. spoiler
3. spoiler

Ettől függetlenül egyszer túlélhető volt, de nem jelentett valami érdekfeszítő kikapcsolódást. Egynek elment, de nem hiányzott volna az életemből…

>!
Nefi
Juliette Fay: Karjaidban

Hihetetlenül lenyűgöző könyv. Árad belőle a figyelem, az emberség. Aki vesztett már el valakit, akit szeretett, az tudja, hogy mennyire lelassulnak az események, és ugyanakkor mennyire döbbenetes, hogy az élet pedig továbbrobog mellettünk. Megrázó rajz az önmarcangolásról, a vágyról, hogy a gyász csak egy rossz álom legyen, és arról hogy hogyan harcol az ember önmagával, hogy ő is „haljon meg” vagy hagyja magát továbbvonszolódni, vegetáljon, majd egy újabb hullám elragadja és akkor jön a mohó élni vágyás. Az élet hullámzik vannak jó és rossz dolgok, és ha szerencsénk van, akkor a nagy hullámok magasak, és a mély hullámok sekélyek.
Tetszett a könyv hangulata, a barátok a rokonok, akik szinte védőhálót fontak a család köré, hogy megvédjék mindentől… akár a jó dologtól is.
Erre a könyvre a legjobb szó, ami bennem folyamatosan visszhangzott ez a vívódás… a hullám, ahogy magához húz és ahogy ellök.. maradjak? menjek? Aztán a hullámok lassan elringatnak, elcsitulnak… maradok.
A könyv számomra a bizalomról is szól: másokba vetve, magunkba, az életbe?

A vége nem tetszett igazán, ezért a fél csillag levonás… Mert mindamellett azonban, aki már vesztett el valakit, az tudja, hogy a gyász a mély gyász nem csak hónapokra szippantja magába az embert, hanem évekre. Janienek valóban barátra/barátokra lett volna szüksége. Lehet, hogy ennyiben a gyász folyamatát még nem ismeri az írónő, a veszteség nem olyan könnyen kiheverhető. De hát ez csak egy könyv, még ha nagyon életszerű és lehet, hogy megtörténhet, de ez akkor is „csak” egy könyv.

Visszhangot kelt az ember lelkében, és hullámokat generál. Nekem kellett most ez, lenyugtatott, és elgondolkodtatott.

>!
mokus33
Juliette Fay: Karjaidban

Egy csodálatos könyv arról a közhelynek számító mondatról, hogy az Élet megy tovább. Janie és gyermekei érzésein keresztül láthatjuk, hogy egy hirtelen tragédia után hogyan éli tovább egy család az életét, hogyan dolgozzák fel szerettük fájó hiányát. Az írónő nagyszerűen érzékelteti a gyász különböző fokozatait, kedves, néha humoros, sokszor keserédes stílusban, teljesen együtt tudtam érezni Janie-vel, még akkor is, ha feleslegesen tüskés és elutasító volt azokkal, akik segíteni akartak neki. Segítője pedig volt sok, a szerető családja, akik rendkívül finoman és ügyesen segítették át a kis családot a gyász folyamatán. Jó, ha ilyen család áll az ember mellett, mindannyian kedvesek voltak és a szívemhez nőttek kivéve talán Janie anyját. A befejezés is nagyon tetszett, szorítottam, hogy így legyen vége:) Élvezet volt olvasni ezt a könyvet!

>!
byBB
Juliette Fay: Karjaidban

Édes-bús hangulatú történetet, melynek köszönhetően az egész hétvégét egy amerikai kis falu családi házának teraszán töltöttem, egy gyászoló anyuka, egy tüneményes ötéves kislegény és egy übercuki nyolc hónapos baba társaságában…hogy a falu jóképű papjáról, a teraszon dolgozó építési vállalkozóról és a szuper-nagyi stílusú nagynéniről már ne is beszéljünk… Jó volt velük, rokonaikkal és barátaikkal együtt sírni, együtt nevetni..
Julie Fay emberismeretből csillagos ötös!
Kedvenc lett!

>!
Klári_Filutás
Juliette Fay: Karjaidban

Azt kell, hogy mondjam a GP idáig az egyetlen olyan kiadó, akinek a könyveiben nem csalódtam. Nagyon vártam, hogy az újonnan útjára indított Ízisz könyvek sorozatából olvashassak. Mély sebeket szaggatott fel bennem a történet, hisz nem könnyű elveszíteni egy családtagot, egy férjet, egy apát. Nagyon szerettem Janie és Jake atya jeleneteit, hiányoltam a végén azt, hogy az ő kapcsolatuk hogyan rendeződött, igaz egy prédikáció alkalmával az atya bevallotta, hogy hiányzik neki Janie barátsága, azért jó lett volna azt olvasni, hogy rendeződött köztük minden.
Tug egy végtelen türelmes ember, Jude néni pedig egy igazi védő angyal, igaz kicsit kotnyeles de bárcsak mindenkinek lenne egy ilyen Jude nénikéje, aki ott van, hogy kihúzzon a gyászból. Janie anyját, Noreen-t egyáltalán nem értettem. Oké, hogy a lánya felnőtt nő és saját maga kell rendbe hoznia az életét és felülkerekedni a gyászon, de hogy ő ebbe ne segítsen neki, számomra érthetetlen.
Megértem Janie mit miért csinált, miért érezte azt Jake iránt és hogy miért volt nehéz neki levenni a gyűrűt, de azért amikor elhagyta magát jó fenékbe rúgtam volna, hogy hahó van két gyereked, akik már csak rád számíthatnak!
Egy szónak is száz a vége tetszett a történet, együtt sírtam és nevettem a szereplőkkel.
Egy történet gyászról, feldolgozásról, barátságról, emberi hibákról és megbocsájtásról.

„Minden lélekben van egy kis szivárvány” (Reményik Sándor)

>!
vollys
Juliette Fay: Karjaidban

Tekintettel arra, hogy én vagyok az a szerencsés, aki először értékelheti a könyvet, kicsit talán bő lére eresztem az értékelésem. :)
Az első meglepetésem az volt, hogy a GP Kiadó puha fedeles kötetben jelentette meg az új, Írisz sorozatát. Picit féltem ettől, mert vastag a könyv , de nem volt vele semmi probléma. A következő meglepetés a könyv mellé kapott kis könyvjelző, apró gesztus, de szerintem kedves. Kíváncsian vártam ezt a sorozatot, mert nagyon hiányát érzem az olyan könyveknek, ahol egy ember vagy család életébe nyerhetünk hosszabb bepillantást, és nem csak a habos-babos, nyálas- csöpögős romantika jelenik meg. Ettől a könyvtől ezt kaptam. Egy anya, aki épp mélyponton van a férje halála miatt és ebből próbál kilábalni. A történet maga kb. 1 évet ölel fel.Nem mondom, hogy Janie-t a főszereplőt megkedveltem, de kíváncsi voltam a történetére és legtöbbször meg is értettem tettének mozgatórugóit. A szereplők egyébként érdekesek, szerethetőek, jól megformáltak minden emberi gyarlósággal. Ha hibáznak, megbocsátanak egymásnak, mert a családi és baráti összetartás fontos. Igazából talán ez az, amiről ez a történet szól. Nekem tetszett, javasolnám másnak is. :) Voltak benne kiszámítható részek, illetve néhol lassabban haladt a történet, ezért adtam összességében 4 csillagot.

>!
lvarganiki P
Juliette Fay: Karjaidban

Végre egy könyv ami nekem szól, rólam szól! Olyan érzésem volt, mintha az író tényleg ismerne, és rólam mintázta volna Janie-t! (Kivéve a halott férj dolgot.) Mivel nekem is két gyerekem van, és is átéreztem (átéltem) minden anyasággal járó problémáját, és persze annak örömteli oldalait is. De amiért a leginkább úgy éreztem ,ez a könyv rólam is szólhatna, az Janie rokonaihoz, barátaihoz fűződő viszonya, „beszólásai”. Mert néha mindannyian viselkedünk úgy az emberekkel, hogy nem tudjuk mit mondjunk; vagy amit mondunk, nem biztos, hogy jókor és jó helyen mondunk. (De most megnyugodtam, hogy más is van így ezzel!)
Ami az egész történetet illeti, nem egyszer volt, hogy potyogtak a könnyeim, olyan megható vagy kedves részt olvastam. spoilerSzerettem az összes szereplőt, persze a gyereket a legjobban. Dylan-ért majd megszakadt a szívem. Janie nagyon szerencsés a családja és a barátai miatt, akik óvatosan, de próbálnak segíteni rajta. Habár a könyv elején a legmélyebb gyászban és tehetetlenségben, még ezt nem tudja értékelni. A Jack atyával folytatott beszélgetései (kapcsolata) majd a Tag általi odafigyelés, finom érzékenység és a tántoríthatatlan türelem viszi lassan ki a mély vízből, hogy újra boldogan tudjon élni.
Minduntalan visszatér a vallás, de nem az a szájbarágós-ráerőszakolós fajta. Janie és családja vallásossága hétköznapi, leginkább a kedvességben, a másik emberre figyelésben és az önzetlen segítségben nyilvánul meg.
Mindenesetre nagyon szerettem olvasni, csak úgy belemerülni és nyugodtan olvasni. Szépen vitt magával a történet, sokszor mosolyogtam, sokszor nevettem és sokszor sírtam. Köszönöm az élményt!

>!
Sünike
Juliette Fay: Karjaidban

Szívmelengető, az életből kiragadott regény volt. Szerettem az összes szereplőt.
Imádtam a szereplők egymás iránti segítőkészségét, szeretetét, emberségét.
Tetszett a Janie és Jake atya közti barátság. Tug pedig maga volt az álompasi. Kár, hogy az életben az ilyen típusú férfiak olyan ritkák, mint a fehér holló.
Az írónő stílusa is tet4szett, de el tudtam volna viselni kevesebb (sokkal kevesebb) részletleírást. Ebből az 542 oldalból legalább negyvenet ki lehetett volna húzni. Ezért is adok a könyvnek csak 4 csillagot.


Népszerű idézetek

>!
Klári_Filutás

Nem a sex az egyetlen módja a hűtlenségnek.

407. oldal

>!
Tóth_Orsolya_3 P

Amikor a saját kezünkkel írunk egy levelet, egy darabkát átadunk önmagunkból is.

300. oldal

>!
Klári_Filutás

– Néha a megérzéseink sokkal rosszabbak, mint az a valós dolog, amelytől rettegünk.

227. oldal

>!
Klári_Filutás

– Rengeteg „mi van, ha” van az ember életében. Egyszerűen távol kell tartania magát a rossz gondolatoktól.

415. oldal

>!
Klári_Filutás

Ebben a világban mindannyian átutazók vagyunk. Egyetlen dolog számít csak: hogy együtt legyünk.

542. oldal

>!
Tóth_Orsolya_3 P

Valami mindig hiányzik. Egyszerűen fogadd el a tényt, hogy az, ha hiányolsz valakit, nem feltétlenül egyenlő a boldogtalansággal.

506. oldal

>!
l_moni

-Mi ez?- kérdezte.
-Kakaó. – Dylan pár lépést tett a markoló felé, kehelyként tartva maga előtt a poharat. – Egy nagyon pinduri koszt csináltam- dörmögte az orra alatt.- De felnyaltam ami kifröccsent. Most már tiszta a pult.

>!
Klári_Filutás

A szülői szeretet a legerősebb dolog a világon. És ezt mindketten tudjuk.

538. oldal

>!
Tóth_Orsolya_3 P

Még csak egy kisfiú, de néha úgy tűnik, a fájdalom, amit hordoz magában, felnőtt méretű.

338. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Gayle Forman: Hová tűntél?
Jessica Park: Flat-Out Love – Szeretni bolondulásig
John Green: Csillagainkban a hiba
Sarah Dessen: Tökéletes
K. A. Tucker: Ten Tiny Breaths – Tíz apró lélegzet
Linda Francis Lee: Emily és Einstein
Jandy Nelson: Az ég a földig ér
Nicole Williams: Crash – Zuhanás
John Green: Alaska nyomában
J. L. Armentrout: Origin