A ​királyért (A szerelem és a halál játéka I.) 27 csillagozás

Juliette Benzoni: A királyért

A szerelem és a halál játéka trilógia első kötete. 1792. június 20-án, miközben Párizs népe először töri be a Tuilériák palotájának kerítését, egy bretagne-i erdő mélyén Anne-Laure de Laudren, más néven Pontallec márkiné egyetlen gyermekét temeti el férje bizalmasának kíséretében. Ez utóbbi azt a megbízást kapta, hogy ölje meg a tizenkilenc éves fiatalasszonyt. Ám a férfi, aki szerelmes Anne-Laure-ba, bevallja neki az igazságot, és az édesanyjához akarja vinni. Anne-Laure visszautasítja az ajánlatot és visszatér Párizsba, ahol kis híján meggyilkolják, majd megtudja, hogy a férje Provence grófja után akar utazni Koblenzbe, magára hagyva őt. Ráadásul később arra is rá kell döbbennie, hogy a márki az összes pénzét és ékszerét magával vitte. Egyedül maradva a Forradalom mindent elsöprő forgószelében, Anne-Laure küzdeni kezd azok életéért, akiket szeret és tisztel.

Eredeti megjelenés éve: 1999

Tartalomjegyzék

>!
Geopen, Budapest, 2007
470 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789639765191 · Fordította: Till Katalin

Enciklopédia 4

Szereplők népszerűség szerint

XVI. Lajos

Helyszínek népszerűség szerint

Bastille


Kedvencelte 5

Most olvassa 1

Várólistára tette 24

Kívánságlistára tette 10


Kiemelt értékelések

p_m_linda>!
Juliette Benzoni: A királyért

Valós történelmi eseményekre épülő, izgalmas, fordulatos regény. Alig várom, hogy kézbe vegyem a folytatást.

veresjudit81>!
Juliette Benzoni: A királyért

Hááát…mit is írjak?
Benzoni Államtitok c. regény-sorozata olyan magasra tette a mércét, hogy azt nehéz lesz leütni.
Ez a sorozat is jónak ígérkezik, a szereplők szimpatikusak, kedvelhetők. A történelem folyását Benzoni hűen ábrázolja, talán ezért „ül le” néha a könyv.
Ennek ellenére a stílusa annyira elbűvölő és úgy vissza tud vezetni az adott korba, hogy lehetetlen nem szeretni.

Bagneso>!
Juliette Benzoni: A királyért

Benzoni újra magával ragadott, ezúttal a 18. századi Franciaország utolsó éveibe, a nagy francia forradalom kellős közepébe! Mindig elámulok azon, ahogy az írónő meg tudja eleveníteni a történelmi pillanatokat, s az olvasót teljes mértékben beburkolni a korabeli atmoszférával, hangulatokkal, érzésekkel és érzelmekkel. Bár történelmi regény, egy pillanatra sem vált száraz, unalmas, tollbamondó stílusra, épp ellenkezőleg, végig izgalmas, kalandos és fordulatos a cselekmény, miközben lezajlanak a történelemből már jól ismert események. A szereplők is azonnal a szívembe lopták magukat, és ez a titkos ügynökös dolog is nagyon tetszett. Pusztán azért a fél csillag hiány, hátha a következő részek még ennél is jobbak lesznek! :)

Miestas>!
Juliette Benzoni: A királyért

Többször említettem már, talán itt a molyon is, hogy Benzoni szerintem igazán jó a történelem tanításban. Hiteles események, többnyire valós személyek, és egy kis intrika, no meg egy kis szerelem és vér….és máris kezdem kapizsgálni milyen is lehetett Párizs az 1790-es években.
Ez a kötet még az ismerkedés időszaka, a szereplők és a történelmi események gondolatban történő helyre tétele. Párizsban járunk XVI. Lajos királyt a francia nép megfosztja trónjától. Hamarosan bíróság elé kell állnia…aki ismeri a történelem eme időszakát az tudja nem éli túl. De vannak királypárti erők, akik utolsó lélegzetükkel is a királyukat akarják menteni. Róluk szól a A királyért című kötet.
Nem szeretem Benzoni sorozatait kötetenként értékelni, mert a teljes sorozat ad egy összképet, egy „hűha”, vagy egy „nane” érzés.


Népszerű idézetek

p_m_linda>!

Ha ő is naplót vezetett volna, XVI. Lajoshoz hasonlóan azt írta volna bele a Bastille lerombolásának napján: „Ma sem történt semmi különös.”

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Bastille · XVI. Lajos
p_m_linda>!

Vannak szavak, amelyek csöndet követelnek, bármilyen szájból hangozzanak is el – melyek egy élet súlyával terhesek.

31. oldal

p_m_linda>!

Augusztus 10-e óta a Gréve téren működött a hírhedt nyaktiló, amely – a közhiedelemmel ellentétben – nem dr. Guillotine találmánya volt, hanem egy Tobias Schmidt nevű hangszerkészítőé, s amelyet néhány hónappal korábban, 1792. április 15-én „avattak fel” egy Jacques Pelletier nevű tolvaj kivégzése alkalmából.

130. oldal

Kapcsolódó szócikkek: guillotine

Hasonló könyvek címkék alapján

Alexandre Dumas: A királyné nyakéke
Orczy Emma: A Vörös Pimpernel
Juliet Grey: A fényűzés napjai
Annemarie Selinko: Désirée
Hugo Viktor: A Notre Damei toronyőr
Émile Zola: Hölgyek öröme
Joanne Harris: Ötnegyed narancs
Sébastien Japrisot: Hosszú jegyesség
Hugo Viktor: A Notre-Damei torony őre
Sandra Gulland: A Napkirály szeretője