Szépen meg van írva, csak ez most szomorúbb volt, mint ami jól tudott volna most esni.
Talán nem is ezzel kellene kezdeni, de mindkét történetszálon olyan tragédiák vannak, amiért nagyon sajnáltam a szereplőket. spoiler Aztán, ott vannak a szülő – gyerek kapcsolatok is. Néha annyira tudtam utálni Lou anyját…
Pedig nem rossz ötlet ez a könyv és Cohen profin meg is írta. Születik egy kisbaba. Az egyik történetben lány, a másikban fiú. Louis és Louise. Mindketten a Lou bevenévre hallgatnak. Mindkettejüket meghatározza, hogyan bánik velük az anyjuk. spoiler Mindkettejük fő kapcsolata az anyja legjobb barátnőjének ikrei.
Van abban valami szinte mágikus, ahogy teljesen más a történetük, mégis, a fő vonalak egyeznek majd benne. Kibe szeretnek bele, ki okoz traumát, hogyan köszönnek el és miképpen rendeződnek a szálak.
Ez tetszett is benne. Ebben látom az ötletet – ezzel aláhúzza azt is, hogy nem az számít, valaki fiú vagy lány. Lou nagyon hasonló utat jár be, a fő preferenciái meg is egyeznek.
Az viszont néha zavart, hogy mivel mindketten Lou becenévre hallgatnak, néha olyan éles váltások vannak, hogy észre sem vettem, hogy váltottunk. Eleinte simán azt is hittem, hogy Benny spoiler Ezért aztán a szokottnál jobban oda kellett figyelni, és amikor nem vettem észre a váltást, morogtam is egy sort.
Van benne dráma, szépen meg is van írva. Az érzelmeket nagyon átjátssza, nekem elsősorban a fájdalmasakat sikerült. Az anya – lánya rossz viszonyt, a titkok súlyát vagy éppen Benny nyomorát, mindkét történetben. Nyilván mentségeket nem kell neki keresni, de egy nagyon terhelt alapból érkezett. spoiler Vagyis, Louise ellen bűnt követ el, de Cohen körbejárja, miért tette és más vonalon hogyan csapódott volna le ugyanez. Bűnösebbnek érzem az apját, mint a traumatizált kamaszt.
Vagyis, újfent csak a sok trauma és fájdalom. Hiába kapunk tulajdonképpen spoiler, azért eléggé lenyomta a hangulatom, Kemény könyv ez, nehéz témákkal és annyi sok fájdalommal, amit át is tud adni.