A ​tavasz tizenhét pillanata (Iszajev / Stirlitz 2.) 31 csillagozás

A Stirlitz-dosszié
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Stirlitz Obersturmbannführer, valódi nevén Makszim Iszajev, szovjet felderítő. Bármennyire hihetetlen, már több mint húsz éve dolgozik a német hírszerzés és elhárítás központjában, amikor 1945-ben, a háború befejezésének küszöbén, a szovjet hadvezetés utasítására meg kell hiúsítania az évszázad talán legnagyobb titkos akcióját. A feladat végrehajtása szinte emberfeletti nehézségekbe ütközik, és hallatlanul veszélyes. Pengeéles helyzetekbe, látszólag megoldhatatlan problémákba bonyolódik Stirlitz, különösen amikor a Gestapo kompromittáló helyen megtalálja ujjlenyomatát. Pedig még meg kellene mentenie egy lebukott rádiósnőt, párhetes gyermekével, a biztos pusztulástól, s ami a fő: meg kell hiúsítania egy svájci titkos tárgyalást. Míg Stirlitz végzi feladatát, a gyűrű mind szorosabban fonódik köré…

A Stirlitz-dosszié címmel is megjelent.

Eredeti cím: Семнадцать мгновений весны

Eredeti megjelenés éve: 1969

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Albatrosz könyvek Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1974
380 oldal · puhatáblás · Fordította: Dalos György

Enciklopédia 8

Szereplők népszerűség szerint

Hermann Göring · náci

Helyszínek népszerűség szerint

Svájc


Kedvencelte 5

Most olvassa 3

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 18


Kiemelt értékelések

Zsuzsi_Marta P>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Érdeklődve olvasok minden, II. világháborúról szóló művet, Szemjonov-é pedig már régóta szerepelt várólistámon. Egy igazi történelemkönyv elevenedett meg benne, ahogy Hitler, Bormann, Göring, Goebbels, Himmler a cselekmény szerves részeiként öltenek alakot, akikkel a főszereplőnek, Stirlitz-nek bizony fontos dolga akadt.
Kétszer volt szerencsém a regényből készült TV-sorozathoz, s most olvasva szinte megjelentek előttem a szereplők, a jelenetek. (A zenéjéről nem is beszélve!)
Hozzám legközelebb – Stirlitzen kívül, persze – Kátya (Käthe) állt, a róla szóló epizódokat olvastam külön érdeklődéssel. Vallatásának szörnyűsége (kisbabájával zsarolva), valamint rejtőzése a kanálisban, a csatornafedél alatt, két kis csecsemővel a karján, mind mélyen megérintett. Bátorsága, kitartása, elszántsága példaértékű.
Nagyon fordulatos, izgalmas, jól felépített mű, nagyon tetszettek a párbeszédek, ahogy Szemjonov megszólaltatta a fent felsorolt, a történelem alakulásában szerepet játszó szereplőket, hallhatjuk a tárgyalásaikat, az összeesküvések, kémkedések furfangos és döbbenetes kidolgozását, kivitelezését, kifutását. Mindenki gyanús, senki sem megbízható – lehetne mottója is.
A fejezetek dátumozása: év, hónap, nap, óra és perc, szoros keretet, egyúttal katonás ritmust adott a műnek, s nem naplóként tárja elénk az eseményeket. A feszültséget fokozza itt is és a filmen is.
Szemjonov csodálatos alkotása mindig izgalmas, kalandokban igazán bővelkedő, valódi történelmi korképet nyújtó és ismertté tevő remek olvasmány, s az marad, míg van e téma, történelmi korszak iránt érdeklődő egyetlen olvasó is.

3 hozzászólás
Olympia_Chavez P>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Szemjonov népszerű szovjet szerző volt, akinek hőse, Stirlitz, milliókat tapasztott a képernyő elé a 70-es években. Közkedvelt kémfigura, akinek hűvös, kimért, logikailag kikezdhetetlen karaktere külön vicckategória lett az évek során. Egyesek szerint a történet mára talán már megkopott, de könyv formájában nekem kimondottan tetszett, talán a sorozattal is érdemes lenne megismerkednem.

Állítólag a könyv, és a film elkészültét nagyban támogatta a KGB, annak érdekében, hogy besározott hírnevét helyreállítsa. Sokan azt sem tartották kizártnak, hogy maga a szerző is belülről ismerhette a szervezetet, és ennek köszönhető alapos szaktudása, amivel főhőse kalandjait, eszközeit leírta. A történetnek azonban nem csak ez a része reális, de maga a történelmi háttér is kiválóan megírt, korabeli dokumentumok alapján felépített díszlet, melyben hősünk, alkalmanként többszörösen bebiztosítva magát, bogozza ki a szálakat és keveri a lapokat.
Nem egy gyors folyású, dinamikus történet, Makszim Iszajev ezredes maga is, a nagybetűs töprengő, hidegen elemző, megfontolt kém karaktere, aki ugyan iszik (de csakis konyakot), sosem nőzik és nem keveredik lövöldözős akciójelenetekbe. Mint Poirot, csak a szürke agysejtekre, na és persze hidegvérére támaszkodva oldja meg az újabb és újabb nehézségeket.
A történelmi események és a Stirlitz-féle „kalandok” mellett van még egy nagy pozitívuma a könyvnek, a leírások. A tájleírások, az érzelmek ábrázolása, a kor embereinek megfestése, amin elsőre csak átfutunk, azonban legalább olyan mély és maradandó élménnyé válnak, mint Kátya Kozlova menekülése a gyermekmenhelyről. Elengedhetetlenek a tökéletes miliő megteremtéséhez, ami olyan felejthetetlen karaktereket szül, mint Helmut a sorkatona, és boldogtalan, hátborzongató igazságokat tár elénk.

Egy szó, mint száz, szerintem a Stirlitz-dosszié még nem poros, érdemes vele megismerkedni, főleg ha épp egy anti-James Bondra vágyunk. Mellé, fogyasztásra némi konyakot javasolnék, néhány szál cigarettát a hangulat kedvéért, ja, és persze a kéklő téli éjszakákat, melyben fel-felbőg egy motor hangja, megidézve Stirlitz Horchjának búgását.

pwz I>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Számomra ez elsősorban film, és a különleges zene, meg ahogy @Tutajos írta: „szigorúan titkos, személyügyi gyűjtő” Bástya elvtárs hangjával ;). Izgalmas kémtörténet – most az mindegy, hogy így volt, vagy sem a valóságban. A könyv elég hűen követi a filmbeli eseményeket – vagy fordítva, nézőpont kérdése – és mivel régen láttam a filmet, jó volt újra – így is – felidézni a cselekményt.
’73 augusztusában ment a premier a Szovjetunióban. Nálunk nem sokkal utána jöhetett. Szerintem láttam a hazai premier idején. Azt el tudom képzelni, hogy amikor a SZU-ban bemutatták, tényleg elnéptelenedtek az utcák és még Brezsnyev is úgy intézte az SZKP KB üléseit, hogy akkor időben hazaérjen :D. Nálunk is, és a volt szocialista blokk országaiban nagy népszerűségnek örvendett a film, no és persze, Vjacseszlav Tyihonov, Stirlitz megformálója. Még Vietnamban is! Aki látta, olvassa is! :D Én TUDTAM, hogy jó lesz könyvben is :D!

U.i.:
Itt a folytatás, Stirlitz kalandjai nem érnek véget a „17 pillanat után”, hiszen ott zárul a könyv, hogy Svájcból mégis visszatér Berlinbe:
http://moly.hu/konyvek/julian-szemjonov-a-tavasz-megszepiti-berlint

U.u.i.: Most néztem, hozzánk, meg a világ nem orosz részéhez csak a „töredék-Stirlitz” jutott el! :D 14 novella, regény készült Stirlitz „életéről” az 1921-67 közötti időszakot bemutatva. A különböző szovjet-orosz filmekben nyolcan játszották el Stirlitz szerepét! Le vagyok maradva! :D

>!
Magvető, Budapest, 1974
380 oldal · puhatáblás · Fordította: Dalos György
8 hozzászólás
AeS P>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Stirlitz sétál éjjel az utcán, amikor meglát a távolban két fénylő pontot.
– Kamion – gondolta Stirlitz.
– Hülye – gondolta a bagoly.

2 hozzászólás
Нори IP>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Pontosan ez a könyv kellett most nekem.
Nagyon informatív, olvasmányos, fordulatos. Nem egy véres, akciódús háborús regény, hanem egy okosan felépített kémtörténet, amit nagyon nehéz volt letenni. Remekül mutatja be a második világháborúban dolgozó hírszerzők munkáját, politikai összeesküvéseket.
Egy igazi klasszikus. Remélem, nem utoljára találkoztam Stirlitz-cel.

Gridranger I>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Sajátosan higgadt, tárgyilagos narrációja nagyon izgalmassá teszi a regényt. A cselekményből bemutatott epizódok realisztikusak, a szerző mégis döbbenetes feszültséget képes kelteni és fenntartani egész végig. Külön jó pont, hogy a regény vége is beleillik a megszokott hangulatba: megdöbbentő, felkavaró. Nem kell a történelmi vagy a háborús témák rajongójának lenni ahhoz, hogy élvezzük a könyvet, saját példámból tudom.

Tiger205>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

„Stirlitz tudta…”

Aj, gyerek/ifjúkamasz-korom vasárnap délutáni kedvenc sorozata a(az akkori egyetlen magyar tv-n) – izgalom (szovjet módra) kaland és semmi testiség – mégis lekötött.
Hogy bátor ember volt Stirlitz, nem volt titok , ciril-betűs leveleket írt Himmlernek (korabeli vicc alapján) és rengeteg vicc született …
Könyvnek sem rossz, ami vicces, hogy olvasva a narrátor monoton hangját hallom ma is, ha a bevezetőket futom át :)

az alábbi filmben 6:13 után szólal meg, majd jön a híres főcímzene…
http://www.youtube.com/watch…

ombiwa>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Még valamikor nagyon régen fekete-fehér TV-n láttam a sorozatot. Igazi klasszikus a maga nemében. Stirlitz a beépült kém kalandjai a náci Németországban a II. világháború legvégén.
Nem sok mindenre emlékszem a sorozatból, de a könyvben benne van minden. Egymás ellen áskálódó náci vezetők és közöttük lavírozik Stirlitz. Aki valahogy mindig jól jön ki a dolgokból.

aliggaz>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Igazi klasszikus. Vannak benne nem várt cselekmények, azért nagyrészében kikövetkztethtő. Nagyon élveztem. Jó könyv érdekes téma.

Gigger>!
Julian Szemjonov: A tavasz tizenhét pillanata

Ahhoz képest, hogy témáját tekintve nem épp az én világom, mégis tetszett.
Folytonos feszültség, tele fordulattal, kalanddal, izgalommal. Könnyen olvasható, reális tények.


Népszerű idézetek

Panelmacska>!

Azok a legboldogabb emberek a földön, akik szabadon bánhatnak az idővel, és nem kell közben a következményekre gondolniuk…

i. m.: p. 33.

5 hozzászólás
Zsuzsi_Marta P>!

A vészjósló katonai helyzet ellenére, annak ellenére, hogy az ország szíve tele volt hatalmas mennyiségű menekülttel, a Gestapo továbbra is pontosan, gördülékenyen dolgozott: minden második ember információt adott a szomszédjáról, amely szomszéd a maga részéről ugyancsak információkat adott magáról az informátorról. Abban, hogy e zavarosban akadálytalanul halászhat, csak olyan naív ember hihetett, aki nem ismerte az SS és az SD szervezetét.

187. oldal

Zsuzsi_Marta P>!

Göring itt töltötte minden idejét, Verne Gyulát és May Károlyt olvasgatva, ők voltak legkedvesebb írói. Szelíd őzikékre vadászgatott, esténként pedig hosszú órákon át üldögélt a moziteremben: öt kalandfilmet is képes volt megnézni egymás után. A film közben nyugtatgatta a vendégeit:
– Ne izguljanak – mondogatta – A vége jó lesz …
És a kalandfilmek után innen indult Münchenbe, hogy fogadja Chamberlain kapitulációját, Varsóba, hogy megszemlélje a gettóban zajló kivégzéseket, Zsitomirba, hogy terveket szőjön a szlávok kiirtására …

47. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Hermann Göring
Gridranger I>!

Abban nem reménykedhetünk, hogy a tankok, a mieink vagy az amerikaiak megakadályozzák a nácizmus újjászületését. Vagy várjuk meg, amíg kihal a kortársaim és a »bajtársaim« nemzedéke? De hiszen, amíg ez a nemzedék kihal, még mindig meg tudja fertőzni a gyerekeit, az ifjúságot, az igazolt hazugság és a szívekbe-fejekbe elültett rémület bacilusaival. […] Meg kell tanulniuk élni a szabadsággal. Márpedig ez a legbonyolultabb: megtanítani egy népet, egy egész népet, hogy éljen azzal, ami a legdrágább mindabból, ami embernek juthat: a szabadsággal, amelyet szilárd törvények biztosítanak…

pwz I>!

Göring itt töltötte minden idejét, Verne Gyulát és May Károlyt olvasgatva, ők voltak legkedvesebb írói.

46. oldal

7 hozzászólás
Panelmacska>!

Az állam olyan, mint az ember. Megbénítja az egy helyben állás, fojtogatják a határok. Mozgásra van szüksége. Ez axióma. A mozgás: a háború.

i. m.: p. 201.

3 hozzászólás
Panelmacska>!

Győzelmünk órájának közelebb hozása érdekében a következőket javaslom: az SS hatodik páncélos hadosztálya kezdjen ellentámadásba Budapestnél, biztosítva ily módon a nemzetiszocializmus déli bástyájának szilárdságát Ausztriában és Magyarországon egyfelől, s előkészítve az oroszok oldalba támadását – másfelől. Ne feledjék, hogy éppen délen, Nagykanizsán, hetvenezer tonna olajunk van. Az olaj az a vér, amely a háború ereiben lüktet. Inkább hagyom, hogy feladjuk Berlint, semmit ezt az olajat elveszítsük…

i. m.: p. 29.

Kapcsolódó szócikkek: Ausztria · Nagykanizsa · SS (Schutzstaffel)
1 hozzászólás
Panelmacska>!

Valaki azt mondta, hogy a pénz fémbe vert szabadság.

i. m.: p. 232.

Panelmacska>!

Hogy az ellenséget legyőzzük, ahhoz, ugyebár ismerni kell az ideológiáját. Ha az ember az ilyesmit csak harc közben tanulgatja, eleve vereségre ítéli magát.

i. m.: p. 283.

>!

— Fittyfene sincs — felelte az ősz, földarcú öregember. Müller elfelejtette, hogy hívják, csak azt tudta, hogy 1926 óta tegeződnek. —
Ahhoz a gyilkossághoz hasonlít, amelyet Münchenben göngyölítettek fel.
— Az Egmont-Strassén?
— Igen. Ha jól emlékszem, a kilences számú házban.
— A nyolcasban. A férfi az utca páros oldalán tette el őket láb alól.
— Micsoda memória…
— Miért, te talán panaszkodsz a magadéra?
— Jódot iszom.
— Én meg vodkát.
— Te tábornok vagy, neked szabad vodkát innod. De nekünk honnan legyen pénzünk vodkára?
— Engedd, hogy megvesztegessenek — hümmögött Müller.
— Aztán kerüljek a hóhéraid kezébe? Nem, akkor inkább jódot iszom.

4 hozzászólás

A sorozat következő kötete

Iszajev / Stirlitz sorozat · Összehasonlítás

Ezt a könyvet itt említik


Hasonló könyvek címkék alapján

Alekszandr Bek: A volokalamszki országút
V. Vlagyimirov – L. Szuszlov: Az Abwehr ügynöke
Maksz Poljanovszkij: A felderítő lány
Borisz Akunyin: Kémregény
John Altman: Kémek játéka
Vlagyimir Bogomolov: Negyvennégy augusztusában
Szvetlana Alekszijevics: Nők a tűzvonalban
Belinda Alexandra: Zafír égbolt
Andrew Gross: Egy kém Auschwitzban
Anne C. Voorhoeve: Liverpool Street