Még ​mindig jótékony az orvoslás? 5 csillagozás

Julian Sheather: Még mindig jótékony az orvoslás?

A modern orvostudomány korábban elképzelhetetlen eredményeket tud felmutatni. De a fejlődésnek komoly ára van: az antibiotikum-rezisztencia, a folyton változó szuperbaktériumok és az ópioidok pusztító hatása korunk medicinájának ijesztő velejárói. Vajon mi történik az emberi élettel, ha minden bajunkra orvosi segítséget keresünk? A kezelések csillagászati árai tovább mélyítik majd az amúgy is súlyos globális egyenlőtlenségeket? Mely területeken vallott kudarcot az orvoslás, és miben kellene változtatnunk rajta? Ez a jól követhető ismeretterjesztő kötet ezekre a kérdésekre is megkísérli a válaszadást.

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Nagytotál Scolar

>!
Scolar, Budapest, 2020
144 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789635090655 · Fordította: Alföldy Bendegúz

Enciklopédia 2


Várólistára tette 10

Kívánságlistára tette 6


Kiemelt értékelések

Molymacska>!
Julian Sheather: Még mindig jótékony az orvoslás?

Előre kell bocsájtanom, hogy ez egy nagyon megosztó kötet lesz, attól függően, hogy az olvasónak milyen gondolatai vannak, és mennyire szeretné védeni a saját, és környezete életét. Ám mindkét oldalról nézve azért ez a könyv olyan ismeretanyagot tár elénk, amivel érdemes foglalkozni.
A könyv először bemutatja az orvoslás történetét, majd rávezeti az olvasót arra a határvonalra, hogy míg régen az orvoslás a betegségek gyógyítása volt, most már ez átalakult, és iparágak alakultak ki arra orvoslás néven, hogy más dolgokkal foglalkozzanak.
Nyilván ennek vannak jó részei is, például sok haláleset elkerülhető, mióta a szülésnél segítséget kap az anya, mindezt viszont a könyv szembeállítja a plasztikai és egyéb korrekciós műtétekkel is. Hogy mekkora súlya van egy orvosi beavatkozásnak, és hogy a modern orvoslást tényleg erre és nem másra kellene e fordítani.
A másik kérdéskör a halál volt: halál, mint hogy az öregedés a 21. században minél inkább meg akarják állítani, hosszú életet szeretnének az emberek (és az orvosok), és emiatt az öregedés kultúrája átalakul: egyrészről senki se szeretne korának megfelelően kinézni, azon dolgoznak iparágak, hogy „fiatalítsanak” miközben a halálra valójában nem készülnek fel az adott személyek (miközben ez igenis fontos lenne, hogy lelkileg a hátrahagyott rokonok rendben legyenek). Emiatt viszont az orvoslás generálja a segítséget is, a hátramaradt családtagoknak, ami ilyen formán egy ördögi kör…
Másrészről szó esik a társadalombiztosítás formáiról, hogy kevesen kaphatják meg a szükséges kezeléseket, mert nincs pénz rá, és hogy állami intézményekben milyen lehetőségek vannak. érdemes volt különféle rendszereket egymás mellett látni, és közben azt is látni, hogy a nagyon fejlett technológia egyszerűen nem elérhető szélesebb körben.
A kötet mindenképpen elgondolkoztató: elgondolkoztat, hogy az orvostudomány mennyire hasznos, és mennyire szivárog be a mindennapi életünkbe. Természetesen erre a megoldás nem az egyáltalán nem fordulok orvoshoz, inkább az, hogy alapvető dolgokat tudatosítunk magunkban az orvoslással kapcsolatban. Gondolatébresztő, nagyon jó kötet.

9 hozzászólás
bodr>!
Julian Sheather: Még mindig jótékony az orvoslás?

Annak ellenére, hogy orvosi téma, nem számítottam rá, hogy jobban fog tetszeni, mint az eddigi kedvencem (a környezetvédős) a Nagytotál sorozatból. És annak ellenére, hogy orvosi témákban elég jártas is vagyok és elég határozott véleményem van a dolgokról, mégis bőven tudott új információkat adni, sőt új szempontokat nyújtani és ezáltal görbíteni ezen a határozott véleményen. Ez lett a kedvencem a sorozatból.

2 hozzászólás
zergusz>!
Julian Sheather: Még mindig jótékony az orvoslás?

A kötet tartalma (számomra) nem, a szedése viszont annál inkább volt megosztó.
Borzalmas! Nem is tudom kinek készült igazán.
A hatalmas vastag betűs részek csak úgy vitték az oldalakat, a kicsik pedig szinte olvashatatlanok voltak.
Tartalmilag is számomra túl felületes volt a legtöbb téma, szinte alig-alig ment bele bármibe is (pl. a haszonállatok antibiotikumozásáról is lehetett volna legalább 1-2 sort írni, nem csak említeni), de ugyanez igaz szinte az összes állításra és adatra is.
Könyvnek emiatt nem is nevezném, egy érdekes gondolatébresztő magazinnak inkább beillene.
Mindezek ellenére nekem tetszett. Végül is (egy felületes), de átfogó képet kapunk az orvostudomány alakulásáról és jelenlegi irányáról, ami nem biztos, hogy teljesen jó irány.
Szerintem annak, aki még nem olvasott a témában, mindenképp érdekes lesz és érdemes is elolvasni.


Népszerű idézetek

Nikolett0907 P>!

A mai orvoslás elválaszthatatlan az antibiotikumoktól, de a túlhasználat miatti rezisztencia aggasztó.

10. oldal

Nikolett0907 P>!

A nyugati orvostudomány világviszonylatban egyedülálló.

(első mondat)

Nikolett0907 P>!

Az orvostudomány nem kizárólag a már élőkre van hatással.
A génterápia a nemkívánatos tulajdonságok kiiktatásával, óhajtott tulajdonságok beépítésével generációkon átívelő változások lehetőségét hordozza. Épeszű embernek nyilván nem fog hiányozni a Huntington-kór, de ha továbblépünk a legsúlyosabb zavaroktól, komoly és zavarba ejtő kérdésekkel találkozunk: az emberek sokszínűségét látva mi alapján döntsük el, hogy mi kívánatos, és mi nem az? És ki hozhatna ilyen horderejű döntést? Az orvostudomány messze sodorhat minket pusztán betegeink kezelésétől.

14. oldal

1 hozzászólás
Amapola P>!

Ha előreugrunk 25 évet, mit találunk? A legtöbb depressziósnak antidepresszánsokat ajánlanak. A US National Library of Medicine egy 2017-es kiadványában olvashatjuk, hogy az antidepresszánst szedők 40-60%-a számol be javulásról, de a placebót szedők között is 20-40% ez az arány.

70. oldal

Amapola P>!

Az 1970-es években a Merck gyógyszeripari óriás akkori vezérigazgatója, Henry Gadsden a Fortune-nek mesélt saját frusztrációiról, amiért gyógyszert csak betegeknek árultak.
Azt akarta, hogy a gyógyszereket olyan széles körben használják, akár a Wrigleys rágógumiját. Mindenkinek el akarta adni a termékeiket. Az új szemléletmóddal nem csak a Merck jövedelmét sikerült megnégyszerezniük, de teljesen átformálták a betegségről és egészségről való gondolkodást. A marketing teljes fegyvertárát bevetve, az emberek betegségtől, magánytól, szenvedéstől és öregedéstől való félelmeit kihasználva elérték, hogy a gyógyszerek iránti kereslet, kiváltképp az egészségesek körében, az egekbe szökött. Elvben nem volt senki, akármilyen egészséges legyen is, akít ne tudtak volna rávenni valamilyen gyógyszer szedésére.

98. oldal

1 hozzászólás
Amapola P>!

Betegségárusítás
Egy betegség meghatározásának kiszélesítése, hogy minél nagyobb piacuk legyen az azt kezelő gyógyszereknek és forgalmazóknak.

86. oldal

Amapola P>!

2001-ben az 50 év feletti amerikai nők 33%-a szedett hormonkészítményt. A Journal of the American Medical Association egy 2002-es cikke azonban mindent megváltoztatott.
A hormonpótlást placebóval összehasonlító vizsgálatot 8 év után fel kellett függeszteni, mert a hormont szedők körében jelentősen megnőtt a mellrák, a trombózis és a szívbetegség kockázata, egy későbbi kutatás pedig életminőségbeli javulást sem igazolt.

93. oldal

Amapola P>!

Nozokomiális
Kórházban szerzett. A görög nosus (betegség) és komeion (gondoskodni róla) szavakból ered, Általában a kórházban elkapott betegségekre használjuk.

Iatrogén
Orvos által okozott. A görög iatros (orvos) és genic (valaki által okozott) szavakból ered. Azon betegségeket jelöli, amelyek egészségügyi ellátás következtében alakulnak ki. A iatrogén ártalmak az orvosi beavatkozás fő rizikófaktoral közé tartoznak.

9. oldal

Amapola P>!

2010-ben világszerte 547 millió dollárt fektettek maláriakutatásba. A HIV/AIDS ellenszerére kb. 1 milliárdot költöttek.
Az International Society of Hair Restoration Surgery adatai szerint hajbeültetésre évente 2 milliárd dollár megy el. Ez nem az orvosi
szakma hibája, hanem a gazdasági egyenlőtlenségek és a fogyasztói igények következménye.

133. oldal

Amapola P>!

Miért elégedjünk meg a betegségek megelőzésével, ha ugyanazon módszerekkel fejleszteni tudjuk magunkat? Ha a figyelemzavar kezelésére bevált gyógyszerek az egészségesek elméjét is serkentik, miért ne vennénk be őket? És ha már ilyen nagyra értékeljük a szellemi teljesítményt, miért ne tegyük kötelezővé ezeket a gyógyszereket? Nem kellene a tankönyvek és iPadek mellé gyógyszereket is adnunk a gyerekeknek?

13. oldal

4 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Bruce D. Perry – Maia Szalavitz: A ketrecbe zárt fiú
Norman Doidge: A változó agy
Máté Gábor: A test lázadása
Bessel van der Kolk: A test mindent számontart
Giulia Enders: Bélügyek
Mary Roach: Hullamerev
Richard Shepherd: Holtak vallatója
Henry Marsh: Kezemben az életed
Mark Mieras: Többet ésszel
Siddhartha Mukherjee: Az orvoslás törvényei