Mr. ​Bridgerton csábítása (Bridgerton család 4.) 92% 345 csillagozás

Ez a rész nem sziporkázott annyira, mint az előző részek. Kicsit többet vártam volna Colin-tól, de nem hozta annyira a formáját. Penelope viszont fantasztikus volt, végre jobban megismerhettük és nem csak azt tudhattuk meg róla, hogy borzalmas hozzá nem illő színű ruhákat visel. XD
Ebben a részben végre kiderül ki is a titokzatos Lady Whisledown…gondolhattam volna :D De nekem kicsit csalódás volt, amikor spoiler

Azt hiszem, ez az egyik kedvenc Bridgerton történetem :) Vagyis az összes kedvenc, csak ez valahogy még jobban :) Imádtam Penelope-ban, ahogyan önmagára talált, ahogyan a rút kiskacsából egy igazi nő lett :) Colint csak szeretni lehet. Lady Dunbary az egyik kedvenc matrónám :) Azt a szöveget :) Penelope anyját meg tudtam volna fojtani egy pohár vízben. Annyira visszataszító volt, amit csinált. Nem anya az ilyen. A Lady Whistledown kérdés ötletesen lett lezárva :) Kedvenc és még néhányszor újraolvasós :)

Sajnos az iskola miatt alig volt időm befejezni a könyvet, és alig vártam, hogy folytathassam, de a tanulás nem engedte. De most, mire a végére értem örültem is, hogy lassabban olvastam, hiszen így sokkal nagyobb izgalommal vártam, hogy mi fog történni. Így a negyedik könyvvel teljesen a szívembe zártam a Bridgerton családot, igaz néhány családtagról (Gregory és Francesca), nem sok mindent tudunk, de majd a könyvük eljövetelével remélem ez változni fog.

Akkor térjünk rá a lényegre, a könyvre. Egyszerűen mikor először megismertem Colint az első részben, már akkor elhatároztam, hogyha még rosszak is lennének a sorozat részei én akkor is végigszenvedem őket Colinig (bár ez nem történt meg, mert Julia Quinn eddig nem írt olyat, ami kicsit se tetszett volna). Szóval kicsit elfogult vagyok vele szemben. Bár amíg Benedicték könyvét nem olvastam, addig nem is tudtam, hogy Penelope-val fogják összehozni. Az írónőtől ez meglepő, és egyben fantasztikus lépés volt. Penelope mint főhősnő nagyon megszerettem, igazi kézzel fogható karakter, aki tényleg él, hiszen mindenki rút kiskacsának hiszi, de belül több lakozik benne. A köztük lévő szerelem nem első látásra, hanem idővel alakul ki, ami szerintem sokkal realistább.

Hmm.. Elég kár, hogy már végeztem a három fiúval, remélem azért Gregory is hozza majd a Bridgerton fiúk szintjét, ami pedig a lányokat illeti Hyacinth lett az, aki most felkeltette az érdeklődésem, meg persze Eloise levelezése is.

Nagyon vártam Penelope történetét és nem is csalódtam benne!
Penelope a rút kiskacsa, rémes sárga ruháit és férjhez meneteli esélyeit hátrahagyva vénlányként lezdi meg az 1824-es szezont. Azonban a boldogság akkor kopogtat az ajtónkon, mikor már nem is várnánk.
Colint mindig is körül lengte valami titokzatosság és a jóképűség felszíne alatt több rejtőzött benne, mint bárki gondolta volna.
Ez nem egy szerelem első látásra történet, vagyis nem egészen az, mégis nagyon bájos, ahogy mindkét főszereplőnk felfedezi, hogy mennyivel több van a másikban, mint első és második és sokadik ránézésre tűnik.
Lady Danburyt nagyon bírom, kicsit úgy képzelem el mint az özvegy grófnét a Downton Abbey-ből. Lady Whistledown természetesen ebben a részben is alaposan megkeveri az állóvizet.
Habár Colinnak voltak olyan húzásai, amivel nem értettem egyet, de Penelopeval nagyszerű párost alkottak.

„E sorok írója biztosítja a nyájas olvasót…”
…hogy én teljesen lehidaltam. Hogy az Oscarból idézzek: „Persze, hogy tudtam, csak nem sejtettem.” Az ember gondol rá, majd elveti, az írónő szépen beterel az ingoványba.

Ha nem érezném megcsalásnak a sorozat többi részével szemben, azt mondanám, hogy ez volt a legjobb, a kedvenc, de… jaj, egye fene, tényleg ez volt a legjobb. Sőőőt, nálam elnyerte a No.1 történelmi romantikus címet.

Colin és Penelope egyszerűen imádnivaló páros. A két álmodozó. Az egyik a látszólag tökéletes életével nem tud mit kezdeni, céltalanul bolyong, a másik a Társaság csúnya ruhás vénlány skatulyájából nem tud kilépni. És végre egy könyv, amiben a férfi felfedezi a nő belső értékeit és azért szeret bele, attól látja szépnek.

A lényeg, hogy egyszerűen csodás volt. El nem tudom képzelni, hogy Quinn ezt tudja überelni, de természetesen ez nem gátol meg abban, hogy odaadó híveként folytassam a sorozatot. :)

Ó, dárga olvasó, ki kedved leled a szívet dobogtató romantikus regényekben!
Nem fogod megbánni, hogy tekinteted e sorok felé kalandozott.
Mindenekelőtt e sorok írója szeretné leszögezni, hogy ő előre megjósolta: e kötet lesz a nagy áttörés.
E sorok írója régóta szemezett Miss Quinn irományaival, és be kell vallja, drága barátnői egy vidám estén annyit áradoztak az előbb említett hölgy munkásságáról, hogy kétség sem férhetett hozzá, neki is csatlakoznia kell az olvasókhoz.
E regény oly' szívet dobogtató, bájos, humoros és remek karakterekkel megáldott, hogy e sorok írója egy rossz szót sem tud megejteni vele kapcsolatban. Sőt, ha ideje engedné, máris újra kezeibe venné a regényt és kezdené újra az olvasást. Sajnos e sorok írójára olyan felelősségek hárulnak, mint a kötelező olvasmány befejezése és egyéb tanulmányi kellemetlenségek, amiket az átlagembereknek egyszerűen el kell szenvedniük azért, hogy műveltnek nevezhessék magukat.
Nos, kedves olvasó, kívánom neked, hogy örömöd leld e regény soraiban. Sőt, biztosítalak, hogy örömödet fogod lelni e sorok írója két legkedveltebb karakterének románcában.

Lady S. társasági lapja, 2015. október 31.

Utóirat: E sorok írója nem kíván Lady Whistledown nyomdokaiba lépni. Különleges megfogalmazása a Lady iránti tisztelete jelképe, esze ágában sincs a hölgy nevét beszennyezni.

Ez a kedvenc részem a sorozatból, félévente általában újra olvasom mert megunhatatlan. Colin a kedvencem a testvérek közül. Rengeteget lehet nevetni. Penelope-t nagyon bírtam.

Bájos és humoros történelmi romantika Julia Quinn módra, negyedik rész. Úgy szeretem ebben a sorozatban, hogy minden egyes kötet egyformán elbájol, megnevettet és magába feledtet, közben minden egyes résznek megvan a saját hangulata, egy a főszereplő(k)re jellemző vonás, amitől nem lesz egy kaptafa az egész. Ez megvolt Colin Bridgerton könyvében is! Őt és Penelope-t is megismerhettük már az előzményekben, ezzel szépen előkészítette a saját könyvüket Quinn, és azt mondhatom, ennél jobban összehozott páros nincs is a sorozatban, hisz annyira különbözők, mégis olyan nagyon összeillők. A mellőzött, jelentéktelen kis Penelope Colinnál jobb kárpótlást nem is kaphatott volna az írónőtől! :) És hogy kiforrta magát, ráadásul egy nem várt meglepetést is tartogatott! ;) Nagyon megkedveltem, Colint nem különben, de őt már ezelőtt a rész előtt is a szívembe zártam, most azonban ő is bemutatkozott egy másik oldaláról is. Ami meglepett, hogy annak ellenére, amilyen pajkos mókamesternek tűnt az előző kötetekben, itt nem ez az oldala dominált. Úgy érzem, kicsit monotonabb, kevésbé sziporkázós volt ez a rész, de így is nagyon élveztem, és a vége… ó, csodásan romantikus volt! :)

Mindig is érdekelt, hogy akkor mi lesz Penelope-val, és nem csalódtam, csodálatosak voltak Colinnal. Végre, a kedvenc Bridgerton fiúmról is olvashattam, és nagyon meg vagyok elégedve vele, sőt! Eszméletlenül illik hozzá az a fülszövegben említett legféltettebb titok, az pedig grátisz, hogy végre megtudhattam Lady Whistledown kilétét, erre egyáltalán nem számítottam. Lady Danbury pedig még mindig utánozhatatlan :)

Vicces, humoros olvasmány volt. Bár lehet, hogy nem kellett volna elkezdenem még az este. :-) A történet elején sajnáltam Penelope-t. Végig izgultam, hogy Colin egyszer azért észre fogja e venni őt. Azzal nyugtattam magam, hogy ők a főszereplők, tehát csak összejönnek valahogy. :-) Nem gondoltam volna, hogy Lady Whistledown az, aki. Meglepő fordulat volt számomra. Bár, ha belegondolok, ő tényleg láthatatlan volt, senki sem figyelt rá. Jó ez a regény sorozat.