Mint ​a mennyben (Smythe-Smith Kvartett 1.) 216 csillagozás

Julia Quinn: Mint a mennyben

A Bridgerton család ismeri a Smythe-Smith családot. És ön?

Honoria Smythe-Smith:
A) nagyon rossz hegedűs
B) még mindig dühös, hogy gyerekként Poloskának csúfolták
C) NEM szerelmes bátyja barátjába
D) a fentiek mind

Marcus Holroyd:
A) Chatteris grófja
B) sajnálatos módon mozgásképtelen (bokaficam)
C) NEM szerelmes legjobb barátja húgába
D) a fentiek mind

Együtt:
A) elég sok csokoládétortát esznek
B) túlélnek egy halálos lázat ÉS a világ legrosszabb zenei előadását
C) nagy szerelembe esnek
Julia Quinn legragyogóbb formáját hozza ebben a könyvben,
tehát tudjuk, hogy a válasz:
D) a fentiek mind

Eredeti mű: Julia Quinn: Just Like Heaven

Eredeti megjelenés éve: 2011

>!
GABO, Budapest, 2012
354 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636895587 · Fordította: Bozai Ágota

Enciklopédia 14

Szereplők népszerűség szerint

Colin Bridgerton · Lady Danbury · Marcus Holroyd · Sarah Pleinsworth · Daniel Smythe-Smith · Honoria Smythe-Smith · Anne Wynter · Iris Smythe-Smith · Cecily Royle · Daisy Smythe-Smith · Lady Virginia Winstead · Mrs. Royle


Kedvencelte 20

Most olvassa 8

Várólistára tette 71

Kívánságlistára tette 52

Kölcsönkérné 1


Kiemelt értékelések

>!
Via_BertaღVivienღ P
Julia Quinn: Mint a mennyben

Ó, hát ez iszonyatosan édes, romantikus történet volt *-*
Sokkal jobban tetszett, mint a Bridgerton család sorozata. Honoria karaktere egyszerre volt kedves, félénk, eszes, bátor. Nagyon megkedveltem. Marcus pedig egy igazi történelmi romantikus könyvbe illő pasi.
Az orvosos, sebkezelős teszek nagyon jók voltak.
A szerelmükre kicsit hirtelen ébredtek rá a sokáig húzódó rejtett vonzalom után,de nem baj. Kellemes időtöltés volt ez a könyv :)

>!
perpetua P
Julia Quinn: Mint a mennyben

Még csak az ismerkedési fázisban tartok Julia Quinn-nel, de eddig nagyon tetszik a stílusa. :) A másik sorozatának is elolvastam már az első részét, nem is értem miért nem folytattam még, de most ez is ugyanennyire megtetszett. :)
Ez is az a fajta könyv, amit végig mosolyogva olvastam. Borzasztó cuki volt a főszereplő páros, élveztem a párbeszédeiket és aranyos volt az élethelyzet, amit megismerhettünk általuk. Már a bevezetőnél felcsillant a szemem, mert tetszett a bevezetés a Smythe-Smith kvartetről. Később, amikor élesben láthattuk a próbákat és a híres zeneestet, még inkább tetszett ez az ötlet, nagyon feldobta a könyvet.
Talán csak egy dolog lenne, amit tudnék kifogásolni. Általában ennél több bonyodalom zajlik a két szereplő között, míg egymásra találnak. Most egy nagy „baleset” köré volt felépítve az egész, ami önmagában tetszett, csak szívesen olvastam volna még kicsit a vívódásukat. De összességében ez tényleg egy nagyon jó kikapcsolódás, mindenkinek tudom ajánlani. :)

>!
Navi
Julia Quinn: Mint a mennyben

Számomra JQ az etalon. Olvastam már néhány történelmi romantikust, de ezeket imádom a legjobban. Izgalmasak, humorosak, szerethető karakterekkel, jó kis szócsatákkal, némi erotikával. Honoria és Marcus igazán összeillő páros, tökéletesen kiegészítik egymást. S az is jó volt, hogy nem az 50. oldalon estek egymásnak :) Lady Danbury – az egyik legkedvencebb karakterem. Szabad szájú, őszinte, humoros, tökéletes éleslátással, örülnék egy ilyen nagynéninek :) Az is plusz pont, hogy nem voltak nagy félreértések, sértődések, az az egy pedig kellett :) Végre nem csak bálok voltak, hanem vidéki helyszín is :) Bridgertonok :) Azt hiszem, rövidesen maratont kell tartanom :)

>!
dRen P
Julia Quinn: Mint a mennyben

Annyira imádtam! Az az igazi magához láncolós könyv, amit bár már hajnali 1 múlt és korán kelsz mert dolgozol, nem vagy képes letenni, mert egyszerűen muszáj az utolsó betűig elolvasnod!

Az első könyv, amit olvastam az írónőtől, de már most biztos, hogy minden könyvét el fogom olvasni :)

>!
mea0810
Julia Quinn: Mint a mennyben

nem lehet nem szeretni ezeket a regényeket!
imádom, hogy a legtöbb JQ könyvben feltűnik egy egy korábbi történetből ismert név :)
hogy minden történet hasonló de mégis más, a kort, Londont, a bálokat, a kialakuló szerelmeket:)

>!
NightStar
Julia Quinn: Mint a mennyben

Sosem értettem a Smythe-Smith családot és a zenéhez való viszonyukat. Vajon a család minden tagja örökletesen süket, netán hibbant? Miért csinálják? Ez valami új kínzási módszer?

Először a Bridgerton család olvasása során találkoztam a legendás Smythe-Smith zeneestekkel, a Julia Quinn könyvek egyik humorbányájával. Mert mégis mi más lehetne egy olyan kvartett, amelyből kettőnek – a Smythe-Smith családból teljesen egyedülállóan – hallása is van, és ráadásul még zenélni is tud; egyikük azt hiszi, hogy tud zenélni és úgy is hallja; a negyedik tag pedig tudja, hogy nem tud zenélni, mégis vidáman és örömmel rongálja mások hallását.

A kvartett utóbbi tagja a könyv főszereplője, Honoria Smythe-Smith. Nagyon megszerettem őt is és a kvartett többi tagját is. A civakodásaik és a próba nagyon vicces és élvezetes volt. Honoria örömmel teljesíti családi kötelességét és lép be a kvartettbe, hogy együtt zenéljen unokahúgaival, habár tudja, hogy ebből semmi jó nem sül ki a közönségre nézve. Viszont legkisebb gyerekként, aki korban elég távol áll a testvéreitől, szüksége van valamire, amitől a családhoz tartozónak érzi magát. Számára ezek a zeneestek és kvartettek a családi összetartást szimbolizálják.

Marcus szokásos Quinn-főhős. Gyerekkorában összebarátkozik Honoria bátyjával, Daniellel, amitől kezdve gyakorlatilag már ő is családtagnak számít. spoiler

Ez a könyv talán a szokásosnál is szórakoztatóbb volt, egyértelműen kedvenc lett. Ezután nagyon kíváncsi vagyok a kvartett többi tagjára is, és a további zeneestekre. :)

>!
pöttyös
Julia Quinn: Mint a mennyben

Woah! Ez a kedvencem a Bridgerton család sorozat részei közül! :D
A fülszövegtől megihletődve én is pontokba szedem, hogy miért ez a legkedvencebb darabom (eddig… ?):
A) a fülszöveg pontokba van szedve! :DDD
B) a Marcus férfinév valamiért nagyon szimpatikus, annyira illik a név a karakterhez; egyszerű, de nagyszerű
C) nekem úgy tűnt, hogy nagyon hosszan ír a szerző a lábnyiszatolásról, ami nálam abszolút KEDVENC rész evör. Komolyan, annyira menő dolog sebészkedésről, vágásról, vérről, gennyről, brandyről írni egy regényben; ez is az egyik oka, hogy újra fogom olvasni a Mint a mennyben-t.
D) meg persze azért is, mert nagyon erős benne a humor. Mármint rejtettebb szinteken, pl. mondják egyszer a Smythe-Smith családra, hogy „virág-család”, mert a lányokat virágokról nevezték el (Daisy, Iris, a többire nem emlékszem, I'm sorry) :D Máshol talán csokor-családot is lehet olvasni :D
E) na és a szerelem, aaahhw! Olyan jó volt, hogy nem volt felesleges rinyálás, hiszti, sok félreértés. Marcus és Honoria olyan egyszerűen fejezték ki magukat, és a vége… olvadás :D
F) Majdnem elfelejtettem Honoria nevét! Ami szintén nagyon-nagyon tetszetős, remekül illik hozzá, kicsit szeleburdi, de rendkívül komoly, olyan miniszteres név. Fogalmam nincs, hogy jutott eszembe, de Honoria olyan, aki szeret kinyilatkoztatni. én is nnnagyon! :D
G) nagyon szeretnivaló Honoria ragaszkodása a zeneesthez. És nagyon imádnivaló Marcus reakciója Honoria zeneesthez való ragaszkodására. Wow :D
H) a zeneest remek! Hihetetlen vicces, szinte látom magam előtt, ahogy Honoria extázisba esve nyúzza a hegedűjét, ÉS mondta H., hogy Harriet lett a következő „áldozat”, spoiler, akit Hyacinth (utolsó Bridgerton könyv :D) története által már felnőttként is láthattam. Felnőttként is ugyanolyan kettyós és számomra az egyik legszerethetőbb karakter. :D
I) Lady Danbury rajongói klub tagjai, kezeket a magasba! :D

+1 személyes: tegnap a legjobb barátnőmnek és egy másik barátnőmnek elkezdtem ecsetelni, hogy mit olvasok (ezt), és annyira nevettem, amikor elmondtam, hogy spoiler

Végül: tuti, hogy olvastam Daniel könyvét, spoiler, de a sorozat többi részét asszem még nem végeztem ki valamikor a homályos múltban.
Legszívesebben most rögtön elkezdeném a következő Smythe-Smith könyvet, de a harmadik Bridgertont nyúzom, és teljesen össze vagyok zavarodva. :D

>!
Galagonya33
Julia Quinn: Mint a mennyben

Azzal kezdem, hogy az én jó emberem nem egy kimondott olvasó ember.
A Gyűrűk urát így foglalta össze:
„Jönnek-mennek, kettéválnak, harcolnak, a gyűrűt bedobják a hegybe, aztán megint jönnek-mennek, és vége lett.” Így. Ennyi.
Nos, ennek könyvnek a történetét is össze lehet foglalni, ha nem is egy, de max. 3 mondatban.
Viszont amiért imádnivaló, az a stílusa és a fergeteges humora. Kevés könyv van, ami eléri, hogy hangosan és hosszan nevetek, ez ilyen volt.
A karakterekkel nem mindig voltam kibékülve, kivéve az öreglányt, de összességében aranyos volt.

>!
anikho
Julia Quinn: Mint a mennyben

Valahogy nem volt az igazi, de ettől függetlenül természetesen tetszett. Olvastatta magát, megmosolyogtatott, nem volt vele semmi gond.

Honoria család iránti szeretete és lojalitása elképesztő és becsületre méltó. Biztos vagyok benne, hogy sokan nem tennénk-tennék ki magukat ilyesfajta megpróbáltatásnak. Marcustól többet vártam.., valahogy nem sikerült beleszeretnem. A lábát nagyon sajnáltam, és azt is, hogy a könyv felét ez tette ki.

Danieltől többre számítok! És már most úgy érzem, hogy nagyon fogom kedvelni Anne-t. :)

>!
A_Shara
Julia Quinn: Mint a mennyben

Kedves kis történet, de hiányoltam a szikrát, az igazi érzelmeket. Marcus kicsit pipogyának, ridegnek tűnt, de a végén kiállt Honoriaért. Honoria túl gyerekesnek tűnt számomra.
Kedvencem Lady Danbury volt, aki színt vitt a történetbe. Haláli volt.
Sajnos ez a könyv nem lett kedvenc :(

6 hozzászólás

Népszerű idézetek

>!
SzAngelika

– Hát nem is figyeltél arra, amit mondtam?
Marcus sosem felejti el ezt a pillanatot. Ez volt az első alkalom, hogy szembe kellett néznie ezzel a nagyon nyugtalanító, metsző, rosszalló női pillantással: a kérdéssel, amire csak rossz válasz létezik.

17. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Honoria Smythe-Smith · Marcus Holroyd
1 hozzászólás
>!
SzAngelika

– Csúnya heg marad a helyén.
Marcus fanyar mosollyal nézett.
– Büszkén és nagyotmondón fogom viselni.
– Nagyotmondón? (…)
– Azt hiszem, azzal fogok dicsekedni, hogy tigrissel küzdöttem meg.
– Tigrissel. Cambridgeshire-ben.
Vállat vont.
– Valószínűbb, mint a cápa.
– Legyen vaddisznó – tett határozott javaslatot Honoria.
– Az méltóságon aluli állat.

198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Honoria Smythe-Smith · Marcus Holroyd
>!
dzsiudzsicu

Lady Danbury koppintott egyet a padlón társasági fegyverével (mások sétapálcának nevezik, de Marcus jobban tudta).

264. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lady Danbury · Marcus Holroyd
>!
dzsiudzsicu

Minden nőtlen fiatalember feleséget keres. Csak nem mindig tudják ezt magukról.

68. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Mrs. Royle
>!
Vic12

– Akárhogy is – folytatta Honoria –, Iris játszik, és a húga, Daisy is, aki… attól tartok… tényleg borzasztó.
– Hmmm… – Hogyan lehet ezt udvariasan megkérdezni? – Az emberiség többi részéhez vagy a Smythe-Smith család zenélő tagjaihoz képest szörnyű?

232. oldal

>!
Hyacinth 

Semmi nincs olyan élvezetes, mint úriembereket csapdába ejteni úgy, hogy ne tudjanak menekülni.

45. oldal

>!
Csoszi P

– Nagyon fáj még? – kérdezte a takaró alól kilógó lábára mutatva.
– Inkább csak tompán sajog.
– Csúnya heg marad a helyén.
Marcus fanyar mosollyal nézett.
– Büszkén és nagyotmondón fogom viselni.
– Nagyotmondón? – visszhangozta a kisasszony; képtelen volt elrejteni, mennyire mulattatja ez a kijelentés.
Marcus oldalra hajtotta a fejét, a lábán húzódó nagy sebet nézegette.
– Azt hiszem, azzal fogok dicsekedni, hogy tigrissel küzdöttem meg.
– Tigrissel. Cambridgeshire-ben.
Vállat vont.
– Valószínűbb, mint egy cápa.
– Legyen vaddisznó – tett határozott javaslatot Honoria.
– Az méltóságon aluli állat.

197-198. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Honoria Smythe-Smith · Marcus Holroyd
>!
NightStar

Honoria felsóhajtott.
– Nem játszhatjuk azt, amit tavaly játszottunk.
– Nem értem, miért ne játszhatnánk ugyanazt – szólt Sarah. – El nem tudom képzelni, hogy valakinek feltűnne; senki nem ismeri fel a darabot abból, ahogy mi játsszuk.

245. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Honoria Smythe-Smith · Sarah Pleinsworth
>!
lakatosboo

De mondhatom, hogy a könyvek segítettek fenntartani elmém épségét. A könyvek mentették meg elmém épségét.

206. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Lady Virginia Winstead
>!
Ercsusz

– Ez az a pillanat, amikor azt kéne mondanod, hogy üde vagyok, mint egy rózsaszál.
– Azt hiszem, ez a rózsaszáltól függ.

75. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Honoria Smythe-Smith · Marcus Holroyd

A sorozat következő kötete

Smythe-Smith Kvartett sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

Kerstin Gier: Rubinvörös
Janković Nóra: Árnyékok illata
Leiner Laura: Hullócsillag
Linda Taylor: Szerelem árral szemben
Julie Garwood: Lázadó vágy
Nora Roberts: Véráztatta föld
Julie Garwood: A menyasszony
Julie Garwood: Az őrangyal
Diana Gabaldon: Outlander – Az idegen
Julie Garwood: A jutalom