Aranylóbb ​a napnál (Lyndon nővérek 2.) 122 csillagozás

Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Eleanor ​Lyndon csak a maga dolgával törődött, amikor egy magas rangú úr szó szerint az életébe pottyant.
Amikor Charles Wycombe, Billington jóképű és javíthatatlan grófja leesett egy fáról, és egyenesen Ellie lába előtt ért földet, még egyikük sem sejtette, hogy ebből a szerencsés találkozásból házasság lesz. De Charlesnak még a harmincadik születésnapja előtt feleséget kell találnia, különben elveszíti a vagyonát. Ellie kénytelen lesz férjhez menni, különben apja utálatos menyasszonya választ neki házastársat. Így aztán megállapodnak abban, hogy összeházasodnak, noha ez a frigy nem a mennyországban, hanem valami sokkal forróbb helyen köttetett…
Ellie álmában sem gondolta volna, hogy egy vadidegenhez megy feleségül, ráadásul olyasvalakihez, akiben ellenállhatatlanul ötvöződik a kéjencek sármja és a kedélyes szellemesség. A lány igyekszik megtartani a három lépés távolságot, legalábbis addig, amíg a tetszetős felszín alatt meg nem találja a férfit. Mert Charles eléggé… (tovább)

Eredeti mű: Julia Quinn: Brighter than the Sun

Eredeti megjelenés éve: 1997

>!
GABO, Budapest, 2016
384 oldal · ISBN: 9789634064091 · Fordította: Szabó Luca
>!
GABO, Budapest, 2016
384 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634063957 · Fordította: Szabó Luca

Enciklopédia 3

Szereplők népszerűség szerint

Charles Wycombe, Billington grófja · Eleanor Lyndon


Kedvencelte 9

Most olvassa 4

Várólistára tette 29

Kívánságlistára tette 36


Kiemelt értékelések

>!
Mrs_Curran_Lennart P
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Jaj, hát ez olyan kis butuska történet volt. Valahogy nem ilyennek képzeltem el egy grófot. Részegen leesik egy fáról, jóformán hősnőnk ölébe. De miért mászott fel oda, és hogyan? És még volt egypár fura dolog a történetben, de időnként azért jót nevettem rajtuk. Még így is jobban tetszett, mint az első rész, mert a szereplők valahogy sokkal szimpatikusabbak voltak. Az biztos, hogy nem ez J.Q. legjobban sikerült sorozata, de egy olvasást megért.

>!
zuna19 P
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Nagyon tetszett, aranyos történet.
Eddig ez a legjobb könyv, amit az írónőtől olvastam. A korábbiak se voltak rosszak, de ez most nagyon szívmelengető sztori volt.
Alig bírtam letenni. Elolvastam volna egyszerre, ha nem lettem volna baromira álmos. :DDD
Igazán vicces volt már a legelejétől kezdve a két főszereplő.
Azt sejtettem, hogy Eleanor kedvenc lesz. Viszont az egy kicsit csalódásként éltem meg, hogy a korábbi rész két főszereplője nem volt jelen a történetben. Hiányoltam őket.
Igaz nagyszerű karaktereket kaphattam Charles és Ellie személyében. Már miattuk megérte, hogy olvashattam a sorit.

>!
Sippancs P
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Jobb volt, mint az első rész, de még mindig nagyon messze van az általam imádott JQ könyvektől. Valahogy se a sztori, se a karakterek nem voltak kiemelkedőek, a kissé fura fordításról nem is beszélve, és ha ezt a hármat összegyúrom, akkor aztán pláne nem győzött meg a történet.
Jóindulattal 3,5 csillag.

>!
Nikyy18
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Sokkal jobban tetszett mint az előző rész. Nem voltak benne felesleges részek és drámázások. A szereplőket is hamar megkedveltem.aranyosak voltak :) Ellie és Charles szócsatáin sokat nevettem. . És a végén nagyon meglepődtem.

>!
Diana_L I
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Nem kétséges, hogy ez a kötet messze jobban sikerült, mint az előző. Izgalmas és szellemes volt. Már-már majdnem tökéletes olyan, mint a régi kedvenceim JQtól.
Bár messze nem ez Julia Quinn legjobb sorozata, de nem vagyok olyan csalódott, mint a Wyndham két hercege sorozatnál.
Bővebben a sorozatról: https://dianalandry73.wordpress.com/2017/01/06/konyvaja…

>!
l_moni
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Ó, ez határozottan kellett már!
Nagyon- nagyon jó volt.
Imádtam a szereplőket.
A vitáikat.
Ahogy szépen, lassan egymásba szerettek és ezt természetesnek vették.
Annyira összeillenek :)
Végre újra, igazán jó könyvet olvastam J.Q.-töl.

>!
meteoritastar
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Egyik legnagyobb hibája ennek a történetnek, hogy hiányóltam az előző rész szereplőit. Legalább az epilogusban beköszönhettek volna. Meg valamiért más történetet képzeltem el Eleanornak.
De így is tetszett ez a rész.
A krimi vonal jó volt. Kicsit csavart a dolgokon. De sajnálom, hogy nem fektetett több energiát bele az írónő. Nagyon jó kis izgalmas részek lehettek volna meg drámák. Így is tetszett. hogy nem az érzelmi küzdelmen volt a középpontban, hanem a balesetek és a mókás szóváltásaik/cívódásaik. spoiler
Aranyosak voltak a szereplők. A könyv olvasatta magát. Szorakoztató volt. De az első rész humorosabb volt. De azért ezt se kell félteni.

>!
Odilia P
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Új kedvenc JQ könyv! Sőt azt hiszem nálam abszolút vezeti a listát! Újra vicces, pörgős romantikus, semmi nyögvenyelés! A mellékszereplők meg egyszerűen imádnivalók!

>!
A_Shara
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Haláli szócsaták, hamisítatlan J. Q. szereplőkkel.
A gróf, aki megfejti a házasság titkát. ;)
"Tudod, Ellie,
szerintem ezért nősülnek meg a férfiak.
– Ezt hogy érted?
– Mindenem fáj. Mindenem. Jó, hogy van, akivel megoszthatom ezt."

1 hozzászólás
>!
Evika82 P
Julia Quinn: Aranylóbb a napnál

Jó volt, aranyos volt, itt-ott vicces volt, de nekem még mindig hiányzott az a valami amitől tökéletesnek mondhatnám. Egy ideig lehet mellőzni fogom az írónő könyveit…


Népszerű idézetek

>!
zuna19 P

– Ugye, ön nem irányító típusú nő?
– Ezt meg hogy érti?
– Már csak egy olyan nő hiányzik, aki át akarja venni az életem felett az irányítást. Nekem feleség kell, nem börtönőr.
– Milyen válogatós ahhoz képest, hogy tizennégy nap múlva odalesz a teljes vagyona!
– A házasság életre szól, Eleanor.
– Elhiheti nekem, jól tudom.
– Nos?
– Nem – felelte a lány, és kedve lett volna a szemét forgatni. – Nem vagyok olyan. De ez nem azt jelenti, hogy nem akarom magam irányítani a saját életemet.
– Természetesen – suttogta a férfi.
– De az önébe nem szólok bele. Észre sem fogja venni, hogy itt vagyok.
– Ezt nehezen tudom elképzelni.
A lány mogorván nézett rá.
– Pontosan tudja, hogy értettem.
– Akkor rendben vagyunk – jelentette ki a férfi.

>!
zuna19 P

– Nevessen csak! Isten a megmondhatója, nevetséges az életem.

>!
zuna19 P

– Meg kell győződnünk arról, hogy összeillünk, nemde? – Azzal a gróf közelebb hajolt.
– Biztos vagyok benne, hogy összeillünk. Nem kell emiatt…
A férfi felére csökkentette a köztük lévő távolságot.
– Mondták már önnek, hogy sokat beszél?
– Ó, folyton mondogatják – felelte a lány. Kétségbeesésében bármit megtett volna, hogy megakadályozza a csókot. – Igazából…
– Ráadásul a legszerencsétlenebb helyzetekben – csóválta a fejét rosszallóan Charles.
– Nos, időzíteni nem nagyon tudok. Nézze csak meg…
– Csitt!
A gróf ezt olyan kedves határozottsággal mondta, hogy Ellie valóban el is hallgatott. De az is lehet, hogy a férfi tüzes tekintete volt rá ilyen hatással. Eleanor Lyndonra még soha senki sem nézett így. Egészen megdöbbentő élmény volt. A férfi ajka megérintette az övét, és amikor keze a lány nyakához ért, Ellie gerincén bizsergés futott végig.

>!
zuna19 P

– Ó, te jó ég – suttogta.
A férfi nevetett.
– Még csókolózás közben is beszél.
– Ó! – nézett fel idegesen a lány. – Nem kellene?
A férfit annyira rázta a nevetés, hogy kénytelen volt elhúzódni a lánytól, és hátradőlni.
– Valójában – mondta, amikor újra meg tudott szólalni – egészen elragadónak találom. Amíg hízeleg.
– Ó – ismételte meg Ellie.
– Megpróbáljuk újra? – kérdezte Charles.
Ellie sejtette, hogy minden lehetséges ellenérvet bevetett már az előző csók előtt. Amellett most, hogy egyszer már kipróbálta, felébredt benne a kíváncsiság. Alig észrevehetően bólintott.

>!
Nikyy18

– Isten őrizz a feleségektől! – nyögte a gróf.
– Akkor nem kellett volna elvenned! – csattant fel a lány.
– Ellie, ha nem fogod be a szádat most rögtön, Isten a tanúm,
kitekerem a nyakadat.
Ellie már kifejtette a véleményét azzal kapcsolatban, mennyire tartja
valószínűnek, hogy Isten Charles mellé álljon, ezért megelégedett azzal,
hogy az orra alá motyogta: – Egy káromkodás még érthető, de kettő…
Nos, kettő igazán túlzás.
109
Nem esküdött volna meg rá, de mintha Charles a szemét forgatta és
azt mormogta volna: – Most vegyél magadhoz!
Ennyi elég is volt.
– Ó, az isten szerelmére! – veszítette el a türelmét Ellie, és rá nem
jellemző módon hiába vette a szájára Isten nevét, pedig egy lelkész
nevelte fel. – Annyira rossz azért nem vagyok, hogy még a halál is jobb
legyen, mint a férjemnek lenni!

>!
l_moni

Charles nagyot nyögött, amikor földet ért. Minden csontjában, izmában, minden egyes szőrszálában érezte a becsapódást. Ellie egy fél pillanat múlva úgy zuhant rá, mint valami jó célérzékkel megáldott, hatalmas krumpliszsák.
A gróf lehunyta a szemét, és azon tűnődött, vajon képes lesz-e valaha gyermekeket nemzeni, de egyelőre abban sem volt biztos, lesz-e kedve valaha is megpróbálni.

>!
zuna19 P

– Charles – szólt Ellie, amikor a gróf ismét levegőt vett.
– Ehhez különös tehetséged van, tudod?
– A csókolózáshoz? – kérdezte a lány. Hangjából kiérződött az öröm, noha bizonyára inkább eltitkolta volna.
– Nem, ahhoz, hogy megszólalj, ahányszor levegőt veszek.
– Ó.
– De a csókolózásban is elég jó vagy. Még egy kis gyakorlás, és kitűnő leszel.

>!
NenaK

– Mutatnád az utat? Nem könnyű keresztes lovagot játszani, ha az embernek fogalma sincs, merre van a Szentföld.

120. oldal

Kapcsolódó szócikkek: Eleanor Lyndon
>!
miaow P

– Uram, irgalmazz! – nyöszörgött Charles. – Uram, irgalmazz!
– Hmmmm – felelte Ellie, és valahogy sikerült ebbe az egyetlen hangba sűrítenie minden megvetését. – Ha így káromkodsz, biztosan nem fog irgalmazni.
– Mintha egyszer azt mondtad volna nekem, nem csinálsz problémát az ilyesmiből – sziszegte a férfi.
A lány összefonta a karját.
– Az még azelőtt volt, hogy feleség lett volna belőlem. Most már elvárás velem szemben, hogy problémát csináljak az ilyesmiből.

142. oldal

>!
zuna19 P

– Jómagam nem vagyok igazán jó lövész – felelte, és összeszorított szájjal mosolygott –, de rendkívül tehetségesen forgatom a kést.
Charles kis híján félrenyelt, és el kellett takarnia a száját.
– És nagyon halkan járok – hajolt előre Ellie. Visszanyerte szellemességét, és mosolya huncuttá vált. – Javaslom, zárja be éjszakára a szobája ajtaját!
A férfi csillogó szemmel hajolt előre:
– De drágám, nekem egyetlen célom az életben az, hogy az ajtód nyitva álljon éjjel. Minden éjjel.
A lány kimelegedett.
– Megígérte…
– Te pedig azt ígérted meg – hajolt még közelebb Charles úgy, hogy összeért az orruk –, megengeded, hogy megpróbáljalak elcsábítani, amikor csak úgy tartja kedvem.
– Ó, Szent Péterre kérem! – kiáltotta a lány olyan megvetően, hogy a gróf zavarodottan elhúzódott tőle. – Ilyen tökkelütött kijelentést még életemben nem hallottam!
Charles csak pislogott.
– Sértegetsz?
– Nos, nem éppen dicséretnek szántam – gúnyolódott a lány. – ”Megengedem, hogy megpróbálj elcsábítani”! Ugyan, kérem! Azt mondtam, megpróbálhat elcsábítani, de arról szó sem volt, hogy bármit is megengedek.
– Még egyetlen nőt sem volt ilyen nehéz elcsábítanom.
– Elhiszem.
– Főleg olyat, akinek házasságot ígértem.


Hasonló könyvek címkék alapján

Budai Lotti: A nyugati szerető
Lisa Kleypas: Az ördög télen
Heather Graham: A szürkekabátos
Lisa Kleypas: Ördöngös tavasz
Margaret Mitchell: Elfújta a szél
Johanna Lindsey: Tengernyi szerelem
Kresley Cole: Szeress, ha tudsz!
Leila Meacham: Somerset
Gail Carriger: Szívtelen
Jennifer Ashley: Lord Cameron bűnei