A ​naptól keletre 8 csillagozás

Julia Gregson: A naptól keletre

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

1928 ​ősze: A Kaiser-i-Hind utasszállító hajó Bombay felé tart. A D38-as kabinban utazik Viva Holloway, a fiatal és tapasztalatlan társalkodónő, aki hatalmas fába vágta a fejszéjét. Miután hetekkel korábban feladott egy hirdetést a Lady magazinban, most három, gondjaira bízott fiatallal hajózik Indiába, ahová minden évben angol hölgyek ezrei indulnak el, hogy férjet fogjanak maguknak.
A három lány ugyan maga mögött hagyta Anglia borongós partjait, de a szívük mélyén őrzött álmok és remények, a keserű titkok és csalódások cseppet sem készítették fel őket arra, ami Bombayben vár rájuk.
Viva képtelen túltenni magát a családja elvesztésén, retteg az elhalványuló emlékektől, s most egy titokzatos bőrönd miatt kelt útra.
Rose, a gyönyörű és veszélyesen naiv angol lány egy lovassági tiszt menyasszonya, akivel eddig csak pár alkalommal találkozott.
Victoria, Rose legjobb barátnője és koszorúslánya pedig a kiábrándító londoni báli szezon után alig várja, hogy férjet… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2008

A következő kiadói sorozatban jelent meg: I.P.C. Mirror I.P.C.

>!
I.P.C., Budapest, 2020
432 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789636357221 · Fordította: Hulse Alexandra Nikoletta

Várólistára tette 22

Kívánságlistára tette 19


Kiemelt értékelések

Titina>!
Julia Gregson: A naptól keletre

Rég vártam már úgy, egy könyv befejezését, mint itt. És ha nem egy kihívás miatt olvastam volna, akkor valószínűleg végig se olvasom.
Ráadásul még januárban elterveztem, hogy február minden hetében elolvasok 1 Indiában játszódó könyvet. spoiler Én pedig nagy reményekkel fogtam bele a könyvbe február elsején.
Az eleje jól indult, tetszett, ahogy főszereplőink útnak indulnak Indiába, De az már kevésbé, hogy az első 130 oldalt, míg a hajón utaznak kínszenvedés volt olvasnom, ráadásul nagyon vártam, hogy megérkezzenek Bombaybe.
Amikor sikerült túllendülnöm az elején, úgy éreztem, hogy na majd innentől jobban csúszik, de sajnos azt kell mondanom, hogy engem az egész nagyon unatatott. Olvasás közben pedig azon gondolkoztam, hogy vajon ez ennyire rosszul van megírva?
Nyilván ez csak az én véleményem, és nem szeretném, ha bárkit ez eltántorítana, de annyira nem történt semmi érdemleges a könyvben, pedig mindig minden be volt harangozva. Egyébként ezek az előre utalások, meg jóslások is nagyon idegesítettek itt-ott. Valahogy úgy éreztem, hogy mindenből kapunk egy kicsit, de semmi nincs rendesen kifejtve. Ha pedig végre történt volna valami nagyobb, lényegesebb dolog, és elérünk a csúcspontra, már azt hiszed, megtudsz valamit, kiderül valami, vagy izgalmas dolgoknak lehetsz tanúja, jön a fejezet vége, és a következőben ugyan megemlíti, de mintha nem is lenne nagy dolog. 1-2 mondatban beszélnek róla, de aztán megyünk tovább, mintha mi sem történt volna. Rengeteg ilyen volt a könyvben, a vége felé meg szerintem egyre több.
Nagyon szomorú vagyok, mert a borító gyönyörű, a fülszöveg ígéretes volt, de a történet sajnos nem jött be. A szereplőkkel egyáltalán nem tudtam azonosulni, sőt inkább idegesítettek. Aki talán valami érzelmet váltott ki belőlem az Rose volt, Tort többször szájon vágtam volna, hogy ébresztő kislány. Viva is néha az agyamra ment, de talán nem annyira, mint Tor. Guy meg, na róla ne is beszéljünk…Aki ért valamit az egész könyvben az Frank volt.
Ezután a könyv után nem tudom mennyire érdemes próbálkoznom az írónő többi könyvvével. Bevallom félve állnék neki!

7 hozzászólás
Csokiskeksz>!
Julia Gregson: A naptól keletre

Az én hibám, hogy ilyen sokáig olvastam. Nagyon jól megírt történet három nőről, akik Indiáig utaznak, hogy egyikük férjhez menjen, a barátnő férjet szeretne fogni, a kísérő pedig szembenézne gyerekkora sötét árnyaival.
Varázslatos tájleírások, szerethető karakterek.

Maryse>!
Julia Gregson: A naptól keletre

A 1920-as évek Indiája, érdekes gyarmati életkép brit és indiai szemszögből, három nő különböző reményekkel, álmokkal és elvárásokkal – összegezve ez a történet. A középpontban annak a küzdelemnek a bemutatása áll, hogy a szereplők hogyan nőjenek fel és találják meg helyüket a világban, hogyan tudnak meg egyre többet az életről és önmagukról. Nem volt se igazán szép, se igazán igényes, időnként unalmasnak éreztem, a karakterek sem voltak szimpatikusak, a konfliktusok elég nehézkesen vitték előre a cselekményt, egyszóval többet vártam. Két pozitívuma mégis volt: 1) igaz, hogy a leírások túl gyakoriak és hosszúak voltak, viszont tele voltak érdekes részletekkel, amelyek megidézték az időszakot és a helyet, azonban mégis van némi hiányérzetem mert India szépségéből, sokszínűségéből, varázsából többet hallgatott el a szerző, mint amennyit elmondott. Kár érte, viszont elég jól el lehet képzelni milyen lehetett angolnak lenni ebben az időszakban Indiában. 2) a nőkről elég árnyalt kép bontakozik ki, megismerjük küzdelmeiket, a testképpel kapcsolatos problémáikat, a társadalmi elvárásoknak való megfelelés nehézségeit, a bánatot, az árulást. És végül még egy fontos gondolat, hogy ezeknek a nőknek először is meg kell tanulniuk elfogadni és szeretni önmagukat, utána, ha nem is könnyebb, de egyszerűbb és tartalmasabb lesz az életük.

Petiko>!
Julia Gregson: A naptól keletre

A katagóriáján belül is nagyon gyenge, csak idővesztés.


Hasonló könyvek címkék alapján

Gail Carriger: Szívtelen
Rebecca Stonehill: A lány és a nektármadár
R. Kelényi Angelika: A grófnő árnyékában
Alessandro Baricco: Selyem
Ken Follett: A katedrális
Ahdaf Soueif: Szerelmem, Egyiptom
Philippa Gregory: A másik Boleyn lány
Jojo Moyes: Akit elhagytál
Daisy Goodwin: Viktória
Alison Weir: Lady Jane