Miért ​nem küldtél az angyalok közé? 20 csillagozás

Julia Franck: Miért nem küldtél az angyalok közé?

Két ​világháború keretezi a szokatlan családregény történetét, amelynek elbeszélője egy rendkívüli asszony.
Helene gyerekkorának az első világháború kitörése vet véget. Apját a keleti frontra küldik, ahonnan már csak meghalni tér haza. Zsidó származású anyja a német kisváros ellenséges közegében egyre inkább a maga tébolyult világába zárkózik be. Vak a szíve – mondja Helene, és retteg anyja ridegségétől, aki már alig vesz tudomást lányai létezéséről. Helene orvosi egyetemre akar menni, ami a huszadik század elején nem mindennapi álom egy lány számára, de rajongásig szeretett nővérével együtt mindenek előtt kitörni vágyik a fojtogató bezártságból. A húszas évek elején a két lány Berlinbe költözik, ahol kitárul előttük a főváros izgalmas élete, a pezsgő társasági élet színe és fonákja, miközben a háttérben eleinte szinte észrevétlenül erősödik egy szörnyű ideológia, és készülődik a második világháború. Remény, magány, szerelem és veszteség között hányódva Helene a munkába… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 2007

>!
Geopen, Budapest, 2009
456 oldal · ISBN: 9789639765955 · Fordította: Almássy Ágnes

Enciklopédia 1


Várólistára tette 18

Kívánságlistára tette 22


Kiemelt értékelések

Profundus_Librum>!
Julia Franck: Miért nem küldtél az angyalok közé?

Nyugtalanító, szorongást keltő… Olyan történet melytől izzad a tenyér, és többször elgondolkodsz azon vajon tényleg végig akarod-e olvasni. Mégis hajt előre a kíváncsiság, a happy endre való görcsös koncentrálás. Tudni akarod, mi lesz az elhagyott kisfiúval, és úgy érzed, ha leteszed a könyvet, te is cserbenhagyod őt. Azt hihetnénk, hogy egy horrorisztikus háborús fikcióról van szó, pedig nem így van. A sztori megtörtént eseményeken alapszik. Az írónő édesapját anyja hasonló körülmények közt hagyta a pályaudvaron 1945-ben. Franck szerintem definiálni akarta a nagyanyó mozgatórugóit, ezért ismertette meg velünk életének olyan pontjait, mint a szexuális zaklatás, családi bántalmazás, zsidózás, az orosz katonák bevonulásakor elszenvedett sokszoros nemi erőszak. Mégis kitűnik belőle a saját gyűlölete, és az apja iránti szolidaritás képtelenné tette őt a feloldozás megadására, mellyel apját árulta volna el… Kiemelkedően hatásos, új nézőpontot felvonultató mű. Emlékezetes – sőt, egyenesen kísértő olvasmányélmény.
Témája, és drámai ereje miatt csak egyszer olvasható egy életben.
Folytatás itt: http://profunduslibrum2.blogspot.hu/2013/03/julia-franc…

Nyáry_Krisztina>!
Julia Franck: Miért nem küldtél az angyalok közé?

Pszichológiai vonatkozását tekintve érdekes, egyébként nyomasztó olvasmány.

juditnagy>!
Julia Franck: Miért nem küldtél az angyalok közé?

Nehezen rágtam át magamat rajta, de mégsem tudtam félbe hagyni. Egyrészről az, hogy hogyan is jutunk el a vasútállomásra, másrészt, hogy mi fog utána történni.
Nagyon hiányoztam a párbeszédek.
A család: a lányok kapcsolata egymás között, és másokkal…hogy miből mi lesz, vagy mi nem lesz…
A végén már nem is tudtam mit gondoljak az egészről, csak ott tartottam, hogy mégis sikerült valahogy kiolvasnom. Utólag belegondolva maga az egész könyv szerintem arra tud rámutatni, hogy valakit nagyon nehéz megismerni rendesen. Lehet, hogy együtt éltek évekig, de mégsem tudsz róla szinte semmit, nem tudod, hogy mit miért csinál, miért úgy gondolkozik, ahogyan.

Maria_Petrovszki>!
Julia Franck: Miért nem küldtél az angyalok közé?

Nagyon szomorú könyv. Szereplőinek csillapíthatatlan szeretetéhsége szinte üvölt minden sorából, ám sajnos amikor végre megadatik számukra a szeretet-szerelem, akkor sem merik elhinni és átadni magukat az érzésnek. Egyikőjük sem tépi szét a család sorsfonalát, ami pedig nem lehetetlen. Annyira fájt olvasnom és mégis letehetetlen volt.


Népszerű idézetek

Profundus_Librum>!

„ Kedves légy, szerény és tiszta, akár a moha közt megbúvó
ibolya, ne csak csodálatot várj, mint a büszke rózsa. „

dianna76 P>!

[…] boldogság és kín nem zárja ki egymást. Ellenkezőleg, a szenvedés magában hordozza a boldogság gondolatát, bizonyos mértékig benne rejlik. A boldogság képzete sohasem veszhet ki a szenvedésből.

220. oldal

dianna76 P>!

Vannak szavak, amelyeket az ember jobb, ha megtart magának.

335. oldal

Profundus_Librum>!

„ …Machiavelli, emlékszel rá? Hallgasd csak. Minden lény legelső törvénye: tartsa meg önmagát és éljen! Emberek, bürökmagot szórtok a földbe, és azt kívánjátok, hogy kalászt hajtson! „

Profundus_Librum>!

„ Nyáron Selma leszedte a nagy, megmetszetlen fákról a kevéske cseresznyét… a magokat kitette a napra száradni. Kifehéredtek akár a csontok. Egy-két naponta kezébe vett egy maréknyi cseresznyemagot, és öblösre formált két tenyere között rázogatta. A magok keltette zörej megmelengette szívét, ilyen lehet a hangja a boldogságnak, gondolta.
… Helene egyszer rákérdezett, hogy mi baja az anyjuknak. Már csak tárgyakra képes figyelmet fordítani, az emberekre nem, ezért gyűjt ócska lábosokat, lyukas terítőket és közönséges gyümölcsmagokat. „

Kapcsolódó szócikkek: cseresznyemag
dianna76 P>!

Micsoda gazdag könyvtára volt Fannynak, mindenféle könyv, amelyeket ő maga nyilvánvalóan nem olvasott, ám jólesett legeltetnie rajtuk a szemét. Helene gyakran töltötte a pamlagon az éjszakát olvasással.

191. oldal

dianna76 P>!

Nem volt olyan porcikája a testének, amelytől Helene idegenkedett volna. Ezt Carl olykor kísértetiesnek érezte, hisz Helene állította, hogy ő az első férfi az életében. Kit érdekel, hogy az első volt-e? Ő az utolsó akart lenni, ezért azt mondta: Te vagy az én utolsóm, hallod, az én édes legeslegutolsóm.

253. oldal

Profundus_Librum>!

„ Az ókori görögöknél a féktelenség és szabadság, a kicsapongás, az élvezetek és a vágyak teljes kiélése felelt meg a boldogságnak. De jöttek a sztoikusok és hozzáadták Istent, kötelesség és erény, szellem és lélek emelkedett felül az alacsonyabb rendű vágyakon, a testi örömöket száműzték. A középkor maga volt a siralomvölgy. Kant, az öreg moralista számára csak a kötelesség létezett – sivárság, ahová csak néz az ember. …Nem is beszélve Schopenhauerről, aki az emberiség vele született tévedésének, úgyszólván torzulásának tekintette a képzetet, miszerint az ember azért születne e világra, hogy boldog legyen.”

Profundus_Librum>!

„ …jobban szereti a férje Istenét, mint a magáét, bár a kettő egy és ugyanaz, mégpedig nem más, mint néhány tébolyodott földlakó együttes erővel kigondolt fantomképe, emberpondróké, akik évszázadok, évezredek óta azzal töltik életük nagy részét, hogy elfogadható igazolást találjanak tulajdon létezésükre. Sajátságos és nevetséges. „

Profundus_Librum>!

„ A fájdalom az, ami rábírja az embert, hogy elképzelje a jövőt, legyen az akár vágyálom, a paradicsom. Ha orvosként enyhíti az ember a szenvedést, az jó az egyénnek, de rossz Istennek. Az Isten-princípium a fájdalomra épít. Ha megszabadítanánk a világot minden fájdalomtól, csak akkor beszélhetnénk Isten nemlétéről. „


Hasonló könyvek címkék alapján

Ian McEwan: Vágy és vezeklés
Ruby Saw: Lucy
Ruby Saw: A rezervátum titka
B. E. Belle: Vándorok
B. Czakó Andrea: Pitypangtánc
B. E. Belle: Megtörtek
Belinda Alexandra: Zafír égbolt
R. Kelényi Angelika: Manna Marina
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Liane Moriarty: Hatalmas kis hazugságok