Papírbabák 31 csillagozás

Julia Donaldson: Papírbabák

Lélegzetelállítóan gyönyörű mese egy kislányról és öt papírbabájáról.

Eredeti mű: Julia Donaldson: The Paper Dolls

Eredeti megjelenés éve: 2012

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

>!
Betűtészta, 2015
32 oldal · keménytáblás · ISBN: 9786158001465 · Illusztrálta: Rebecca Cobb

Várólistára tette 5

Kívánságlistára tette 7


Kiemelt értékelések

>!
KönyvParfé
Julia Donaldson: Papírbabák

Cukik a rajzok, kedves a történet, a mondanivalója pedig… awwwwwwwwww!

>!
Futóhomok P
Julia Donaldson: Papírbabák

Végre-végre! Nem leterhelő módon* megfogalmazott üzenetek a jó anyáról, illetve használjuk inkább a Bruno Bettelheim-i terminust, tehát az „elég jó” anyáról: aki játszik és igyekszik minél több értékkel gazdagítani a gyermekét. Amikorra pedig a főszereplő kislány gyermekkora lezárul spoiler , az élmények beépülnek és a már önálló lány mindazt továbbviszi, amit az anyukájától látott/tapasztalt/tanult. spoiler
Amit eddig írtam, az ennek a profi képeskönyvnek egy lehetséges felnőtt olvasata, de a képzeletet megmozgató mesétől, a részletgazdag, bogarászható rajzoktól legalább ennyire lelkes lett a kisfiam is:) Két-hároméves kortól ajánlom.

*Sajnos a hazai kortársak közül a magyar anyát elcsüggesztő példák jutottak az eszembe a témába vágóan…

5 hozzászólás
>!
Gelso P
Julia Donaldson: Papírbabák

Nagyon kedves könyv, sok szeretet, egymáshoz tartozás, kötődés, közeli hozzátartozóink megbecsülése, szeretete, tisztelete – ez, ami a könyvből bármelyik oldalon kinyitva – kiárad.
Nekem is gyerekkoromat, és abból két papírjátékot idézett fel – a kekszes dobozok hátán/alján ill. a Kisdobos újság kivágható mellékleteként voltak ún. öltöztethető babák – először csak pár, egy-két ruhavariációval, lehajtható fülekkel, kiszínezhető, aztán már külön csomagban is kapható volt. Órákat, napokat, heteket eljátszogattunk ezekkel a babákkal. A másik pedig a harmonikába hajtogatott lapra egy babaalakot rajzoltunk, kivágtuk, és széthajtogatás után a könyvbéli láncbabákhoz hasonló „eredményt” kaptunk – amik teljesen egyformák voltak, csak a mi fantáziánk, és színes ceruzáink alkothattak belőlük külön egyéniségeket…
Ezt idézte fel ez a mesekönyv, amelyben a rajzok is nagyon megtetszettek: egyszerűségük a maga nemében az értékük, mert valójában a gyerekek gondolatvilágának egyszerűségét és nagyszerűségét,"kombinációmentességét", tisztaságát, őszinteségét vetíti elénk.
Elolvasva – természetesen nem vitatom a gyerekkönyv szerepét – de amellett igazi anyukakönyv, amellyel ez a pár gyerekből álló papírlánc előhúzhatja/előhúzza* az anyuka gyerekkori belső képeit, emlékeit, amikor még ő is ugyanezeket a játékokat játszotta a anyukájával, amelyek egyszer csak abbamaradtak, és aztán sok-sok év múlva ismét előkerültek, amikor a kislányból anyuka lett, így megy ez generációról generációra – nálunk ez a 77 magyar népmesével kapcsolatban jött elő; nemrég olvastam a saját, újrakötött példányomból a Ribikét, amit a nagypapám olvasta az ő szobájában, az ő asztalánál, a lámpája alatt – és én végig ezt láttam magam előtt a Ribike felolvasásakor. Vagy itt az én konkrét esetem, a minap történt – bár nekem fiaim vannak, de épp nemrég említettem a kisebbnek egy új körzőkészlet vásárlása kapcsán, amikor megtanítottam neki a „körzővirágot” készíteni: hogy ezt megtanítom neki, de ezt én is Marcsi mamától tanultam. De amit pár éve még a nagyobbnak tanítottam, és ezt pedig az anyukám mutatta meg nekem kb. alsós koromban, amilyen korúak most az én gyerekeim voltak, amikor megtanítottam nekik – na, de elkalandoztam, és el is keveredtem, nem baj, ha nem értitek, én átélem… :-)
Tetszett még az egyszerű, de apró utalásokkal teli nyelvezet, és tetszett benne a megelevenedő tárgyakkal kiegészülő, mesévé összeálló gyermekfantázia történet.
Ilyen ez, amikor bármilyen kezünk ügyébe kerülő tárgyból (kupak, dobókocka, radír, tollkupak, üveggolyó, barackmag, hajcsat stb.) főszereplő lehet…
Örültem, hogy megismerhettem a könyvet, a benne sűrűsödő emlékekkel és rajzokkal együtt, szép élmény volt.

*nem tudok már sosem szabadulni a Harry Potterben lévő képtől

3 hozzászólás
>!
ziara P
Julia Donaldson: Papírbabák

@Futóhomok értékelése után tegnap elhoztam Adélkának ezt a könyvet, és este rögtön el is olvastuk, kétszer meg reggel felkelés után is kétszer. Nagyon tetszett, mindkettőnknek. A rajzok is imádni valók, és az üzenet is nagyon szép.

1 hozzászólás
>!
blueisthenewpink SP
Julia Donaldson: Papírbabák

Csodaszép volt, de úgy szíven ütött, hogy magamhoz se tértem hirtelen. Valami egyszerű, kedves történetre számítottam. A hatévest is sokkolta spoiler. Nagyon tetszett, ahogy megelevenedett a játék. Jólesett látni a szeretetet, a figyelmet. Aztán ahogy helyére került spoiler Nagyon kerek, nagyon szép. (De azért fáj.)

>!
Bence AP
Julia Donaldson: Papírbabák

Ó, ez egy nagyon kedves történet, az illusztrációk pedig aranyosan hajaznak a gyerekrajzokra. Az ember azt veszi észre olvasás közben, hogy mennyi kézzel fogható szeretetet pakolt bele az írónő azzal, hogy generációkon átívelővé tette a történetet. Szép, kerek az egész, a papírbabák nevei pedig könnyen mosolygásra késztetik az embert.

>!
worsi ASP
Julia Donaldson: Papírbabák

Bár már majdnem három hete olvastam, egyáltalán nem felejtettem el a történetet – szemben egy csomó másik gyerekkönyvvel, amikből tizenkettő egy tucat. A rajzok szépen kiegészítik a mesét. A mese pedig kedves nagyon, és a legjobban az tetszett benne, hogy a szomorú dolgoknak is megvan benne a maguk helye – és így mégse annyira szomorúak.

>!
imma A+P
Julia Donaldson: Papírbabák

Ez nem egy klasszikus Julia Donaldson. Onnan is lehet látni, hogy nem Axel Scheffler illusztrálta :)
Nem igazán vicces, inkább szép, de úgy igazán. Szép benne a szöveg és szép benne a kép is. Szép a kislány bemutatása. És szép az anyuka is. Nagyon tetszik, ahogy a kislány a félelmeivel játszik, és az is, ahogy a gyász és az emlékek is a helyükre kerülnek a történetben. Szóval minden szép benne. spoiler

>!
Mpattus P
Julia Donaldson: Papírbabák

A kedves történet teljesen magával ragadott. Már tényleg elfelejtettem, hogy egy gyermekkönyv milyen összetett és tanulságos tud lenni, mennyire elgondolkoztathat, milyen sok mindent bemutathat a világból. Egyszerűen. Néhány mondatban. Itt van például a rendkívül szoros anya-gyermek viszony, vagy a képzelőerő fontossága, vagy annak bemutatása, hogyha elvesztünk valakit/valamit, attól a közösen megélt élmények örökké velünk maradnak. Először talán rendetlenül, elszórtan és összevissza hevernek a polcokon, de idővel – ahogy az élmények is egyre gyűlnek – rend terem rajtuk.

A teljes értékelést itt olvashatod:
http://www.szembetuno.blogspot.hu/2015/12/papirbabak.html

>!
dianna76 P
Julia Donaldson: Papírbabák

Várólistámon volt a könyv, de minek vártam volna, míg könyvtárból elérhető? Leemeltem az Alexandra könyvesbolt polcáról. A rövid szövege miatt gyorsan elolvasható, bár, ha itthon teszem mindezt, akkor elidőzök mind a szövegen, mind az illusztráción.
Donaldsontól eddig csak vicces történeteket olvastam, így meglepett, hogy ez a mese más stílusú. Szép történet egy kislányról, és anyukája készítette papírbaba füzérről. Ha mondani valót keresünk a történetben, akkor az az összetartozás lehetne, de akár az is, hogy nem kell drága játék ahhoz, hogy jót játsszon a gyermek. Elég egy nagyszerű ötlet! Gyermekkoromban én öltöztethető babát készítettem magamnak papírból, számtalan ruhával. Mondhatom, nagyon élveztem vele a játékot, s legfőképpen azt, hogy én magam alkottam. Az illusztrációk is szépek. Maga az egész könyv szép, és igényes.
A mese vége felé kicsit megijedtem…


Népszerű idézetek

>!
olvasóbarát P

Volt egyszer egy kislány,
akinek tigrises
papucsa volt,
és csillagok ragyogtak
a szobája mennyezetén,
és volt egy pillangós csatja,
amit folyton elvesztett,
és volt két aranyhala
meg egy aranyos anyukája,
aki segített neki papírbabákat
készíteni.

(első mondat)

3 hozzászólás

Hasonló könyvek címkék alapján

Aldous Huxley: A varjak és a csörgőkígyó
Alex T. Smith: Claude vidéken
Rebecca Cobb: Valamicsoda
Rebecca Cobb: Mind megettem!
Rob Scotton: Russell, a bárány
Marék Veronika: Boribon és a hét lufi
Marék Veronika: Kippkopp a hóban
Bonny Becker: Medve látogatója
Pásztohy Panka: Mentsük meg a kiskutyám!
Oliver Jeffers: A pingvin és a kisfiú