Sándor ​Mátyás 186 csillagozás

Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás Jules Verne: Sándor Mátyás

Sándor Mátyásnak és két hős lelkű barátjának összeesküvésével Verne a magyar szabadságharcnak állított emléket, a szinte emberfeletti hatalmú, titokzatos igazságtevő Antekirtt orvos alakjában pedig talán legvonzóbb és legemberibb regényhősét alkotta meg. A kalandos, mozgalmas, romantikus színekben villódzó történet, melynek során az aljas árulók és cinkosaik elnyerik méltó büntetésüket, a jó ügy támogatói pedig jutalmukat, mindvégig izgalomban tartja az olvasót.

Eredeti cím: Mathias Sandorf

Eredeti megjelenés éve: 1885

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Verne, Verne Gyula, Jules Verne összes művei, Az én könyvtáram, Verne, Jules Verne: Különleges utazások – Les Voyages Extraordinaires, Kincses Könyvek

>!
Népszabadság, Budapest, 2008
550 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789639709522 · Fordította: Örvös Lajos
>!
Unikornis, 2003
528 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634275125
>!
FSP Literátor, Budapest, 1993
462 oldal · Fordította: Örvös Lajos

17 további kiadás


Kedvencelte 32

Most olvassa 4

Várólistára tette 45

Kívánságlistára tette 17


Kiemelt értékelések

>!
Kuszma P
Jules Verne: Sándor Mátyás

Verne megcsinálta a Monte Cristo remake-jét. Jó lett. A cselekmény még James Bondosabb: bejárjuk a Földközi-tenger összes fotogén részét, köztük a legegzotikusabbat, az Osztrák-Magyar Monarchiát, ahol köztudottan a legtöbb olyan népcsoport él, ami egy átlag francia számára akár kínai is lehetne. Ezen népek közül pedig a legdaliásabb – erről ne nyissunk vitát – a magyar, aki úgy szereti a szabadságot, mint galamb a tiszta búzát, Verne pedig a lehető legnagyobb együttérzéssel figyeli harcukat a gonosz félnémetek ellen*. E magyarok között pedig akad egy igazi superhero: Sándor Mátyás, akinek a verne-i univerzumban tényleg csak ilyen pici hiányzott, hogy kivívja népünk szabadságát – ha sikerült volna neki, ő lenne ma a húszezresen, nem az asszertív Deák Ferenc. De nem sikerült, úgyhogy az osztrákok elkapták, bezárták a két barátjával, és megmondták neki, hogy 48 óra múlva kampec. No most ebből a 48 órából 36-ban ők hárman egymás vállát lapolgatják, hogy milyen jó is lesz meghalni a magyar szabadságért – amiből én azt a következtetést vontam le, hogy az összeesküvés részükről csak az öngyilkosság egy különösen bonyolult módozata volt. De aztán rájönnek, hogy árulás áldozatai lettek, és bosszút állni jobb, mint kivégezve lenni, úgyhogy fogják magukat, kimásznak az ablakon. Ilyen egyszerűen: ki az ablakon. Jó, hát kirángatják a vasrudat, pedig az nem könnyű spoiler, és a pont ott lévő villámhárítón is veszélyes a lejutás, aztán meg ott van az a rohanó folyó is… de ezek a nehézségek csak arra valók, hogy lemorzsolódjanak Matyink mellől a statiszták. Aztán lepörög 15 év, és feltűnik egy bizonyos Antekirtt doktor, aki annyira rejtélyes, hogy az már baromira nem rejtélyes, és elkezd machinálni… stb, stb.

Jó, hát tényleg egyszerű gúnyolódni ezen a sztorin, pedig Isten engem úgy segéljen: élveztem. Nyilván Verne csak egy jó varacskos kalandregényt akart írni, és ez sikerült. Tulajdonképpen üdítő, mennyire hiányzik a szövegből minden erkölcsi kétértelműség: itt a jók nagyon jók, a rosszakért meg nem lesz kár, amikor kinyiffannak**. Itt léteznek olyan mágikus átkötések, hogy ha valaki arcra szimpatikus, akkor az biztos egyben a magyar szabadságharc titkos támogatója is, és az életét adná értünk, csak mer' rendes***. Aztán itt vannak még a csodás véletlenek is, amiket az író úgy irányít, mintha a hintója elé fogott lovak lennének: ha mondjuk épp sehogy se találnak meg egy Luigi nevezetű arcot, pedig mindenhol keresik (hát hogy a rákba találnák meg egy akkora tengeren, mint a Földközi?), akkor pont jön egy vihar, ami taccsra tenné a hajójukat, de pont arra jár egy halász, aki meg megmenti őket, és tudjátok, pont ki az a halász? Sosem jönnétek rá: Luigi****. Aztán még itt vannak azok a nagy érzelemkitörések, amik nyilván azért ekkorák, hogy még a hátsó sorokban ülők is jól lássák őket… Meg Verne imádnivaló vonzalma a titkosírások, titkos fegyverek, titkos találmányok és titkos miegyebek iránt… Komolyan, nagyon szeretetreméltó olvasmány ez a maga hebrencs módján. Azért a szülők, akik ifjúsági irodalomként csemetéjük kezébe adják majd, két dolgot ne feledjenek el tisztázni gyermekükkel az olvasás után:
1.) Az, amit Verne „első pillantásra jogos ellenszenv”-nek nevez, egy önellentmondás, és a való életben nem létezik. Gyerekek, pillantsatok másodszorra is, hátha mégse olyan jogos!
2.) Azért annyira ne vegyük készpénznek azt se, hogy a „magyar” és a „szabadságszerető” fogalompár ilyen magától értetődően van összenőve.
Különben meg jó szórakozást!

* Egy észrevétel: bár az összes magyar, aki a sógorok ellen harcol a szabadságért, hős, de az összes arab, aki a franciák ellen harcol a szabadságért, rabló meg kalóz. Érdekes…
** spoiler
*** Jó, hát a Sárkány nevezetű főgonosszal pont megszívják hőseink az elején, de szerintem ez csak a kivétel, ami erősíti a szabályt. Pláne, hogy Verne már eleve úgy írja le a csávót, hogy attól mindenki vágja, mekkora egy sudribunkó őkelme – hogy pont Sándor Mátyásnak nem esik ez le rögtön, az csak azért van, mert Verne meg őt írta meg úgy, hogy pont neki ne essen le.
**** És ezt meg azért nem raktam spoilerbe, mert tudom, úgyis rájöttetek. Mert ez az egész könyv eleve úgy van felépítve, hogy nem nagy kunszt rájönni, miféle hihetetlen és elképzelhetetlen csavar fog jönni a következő oldalon. Mert mindig az a csavar jön, ami ugye a realitás talaján a legvalószínűtlenebb, de az írói képzelet számára a legpraktikusabb.

40 hozzászólás
>!
Solymár_András IP
Jules Verne: Sándor Mátyás

UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉS

Úgy nyomták kezembe ezt a könyvet, hogy ne, Verne Gyula regénye. Én bamba még azt hittem, hogy ez egy magyar szerző, aztán fiatalkori butaságom szégyenében rájöttem, hogy Jules Verne-ről van szó. Semmi baj,akkor még nem volt internet, hogy lássák butaságom.

Sokkal később, már emberfejjel olvastam el a regényt és bántam, hogy nem kerítettem rá alkalmat korábban, mert zseniális és csodálatos. Ez, kérem szépen a romantika típusregénye. Minden megvan benne, aminek egy romantikus regényben meg kell lennie: csalafinta szökés, harc, csodálatos megmenekülés, rengeteg váratlan fordulat és határtalan fantázia.

Verne bátyánkat tisztelem és becsülöm, hogy a sci-fi nagy előfutáraként tengeralattjárókról, elektromosságról írt, de azért nem hanyagolta a távoli, ismeretlen vidékek nyújtotta misztikumot se.
Hát nem csodálatos ez? 1885-ben megjelent regény még mindig élvezhető a mai olvasónak, a mai fiatalnak? Hogyan lehetséges ez, hogy ennyi idő elteltével nem avul el a stílus, nem avul el a téma és mai napig fiatalok ezrei olvassák Némó kapitány kalandjait, vagy Sándor Mátyást?

Ez kérem maga a csoda. A regény magyar vonatkozása valóban egy felszínes máz csupán, annak ellenére, hogy azért nem volt olyan messze tőlünk, igazán eljöhetett volna enni egy gulyást és inni egy pohár pálinkát, s mondjuk átúszhatta volna a Balatont, idejéből kitelt volna.

Igazán fordulatos, könnyen olvasható, könnyen emészthető és imádnivaló. Verne az az író, akár csak Rejtő, akit fegyverként használhatunk a fiatalkori olvastalanság elleni hadjáratomban. Örök kedvenc.

3 hozzászólás
>!
Chöpp 
Jules Verne: Sándor Mátyás

Sándor Mátyást olvasni és nézni is nagyon jó volt. Klassz történet. Egy kis Monte Cristo grófja, meg egy kis Nyomorultak. És nagyon tetszettek a magyar vonatkozásai!

1 hozzászólás
>!
KingucK P
Jules Verne: Sándor Mátyás

Bár a magyar szabadságharc emlékének adózva írta meg ezt a regényét, melyben vannak magyar szereplők és utalások Magyarországra, viszont a cselekményének a kiváltó okán kívül (ami beindítja az eseményeket) nem sok más utalás és kötődés van a magyar eseményekhez.
A helyszínek mind mediterrán térségben játszódnak, nagyrészt a Földközi-tenger térségében. A karakterek mind igazi romantikus alakok, vagy nagyon jó vagy rosszak.
A történet végig mozgalmas és izgalmas, fordulatokkal, sok helyszínnel.

>!
Kiss_Csillag_Mackólány P
Jules Verne: Sándor Mátyás

Magam is furcsállom, hogy eddig soha nem olvastam ezt a könyvet.
Valószínűleg azért van így, mert a filmet jó néhányszor láttam, és nem éreztem hiányát a betűs változatnak.
Nem is tudtam elszakadni a filmtől, a szereplőktől. Hallatszott a hangjuk, láttam a ruhájukat, tudtam, hogy mikor mi fog következni.
Így annyira nem is volt teljes az olvasás varázsa.
Tudom, hogy negatív szereplő, de én „szerettem” Sárkányt, mindig volt valami furfangos ötlete, még akkor is, ha annak negatív volt az eredménye a jók szempontjából.
A doktor is kedvenc volt, de az összes szereplő nagyot alakított könyvben és filmben egyaránt.
Azt sajnálom, hogy nem a könyv volt az első, de így is nagy élmény volt.

>!
Paulina_Sándorné P
Jules Verne: Sándor Mátyás

Olvasás közben két dolog járt az eszembe. Az egyik, hogy mennyire hasonlít a történet Monte Cristo grófjának történetéhez. A másik, ami eszembe jutott Bujtor István. :-) A filmből csak rá emlékeztem. Izgalmas volt a történet, a szökés félelmetes volt számomra. Nagyon jól megismerhettem a szereplőket, a tájakat, ahol játszódott a történet. Sok mindenen át kellett menniük a szereplőknek, nehéz utat jártak be. Sándor Mátyás hihetetlen tudással rendelkezett.

1 hozzászólás
>!
Bobe0402
Jules Verne: Sándor Mátyás

Ha jól emlékszem, ez az első használt könyv – antikvárium –, amit vásároltam. A könyvből készült filmsorozatot adták a TV-ben, és én annyira kiváncsi voltam a történetre, hogy nem volt türelmem várni egy hetet a folytatásra, ezért megvásároltam antikváriumból, és mire jött a következő epizód, elolvastam. Nagyon sok jó könyvet olvastam már életemben, de ez a legjobbak közé tartozik.

>!
Almost_Zed
Jules Verne: Sándor Mátyás

Verne műveit ifjúsági regényekként is számon tartják, pedig a Sándor Mátyás bőven felnőtt fejjel is élvezetes kalandregény, még a XXI. században is. De bosszúregénynek is titulálhatom. Igen, ez a mi Monte Cristonk, ahogy sokan már emlegették.
Kedves gesztus Vernétől, hogy irántunk való rokonszenve megnyilvánulásaként egy képzeletbeli magyar kalandorhősről írt regényt, aki titokzatos álca mögé bújva bejárja a Földközi-tenger európai és afrikai egzotikus partvidékeit, hogy nemes bosszút álljon az őt és barátait ért sérelmekért.
Mai szemmel helyenként naivan romantikus, ugyanakkor szórakoztató és fordulatos olvasmány volt.

>!
darkfenriz 
Jules Verne: Sándor Mátyás

Teljesen más történetre vagy legalábbis helyszínekre számítottam a magyar vonatkozás következtében. De legalább a meglepetés erejével hatott rám!
Minden romantikus korszakhoz illő eleme megtalálható: kalandvágy, érzelmek buzgalma, szerelem és igazságérzet. Mert hogy címszereplőnknek hitvallása teljesítéséért drága árat kell fizetnie. De így legalább megannyi izgulnivaló jut az olvasó birtokába.
Raguza, Ceuta, Tripoli és persze Antekirtta. Így a XXI. században már kuriózumként hatnak az akkori elgondolások és helyszínek, az akkori lelkület, mára történelemmé váltak ezek az események.
De Sándor Mátyás mindenekfelett megőrzi magyarságát, igazságérzetét. És én is olyan szívesen élnék a nyugalom szigetén, Antekirttán, ahol nem háborgat semmilyen hatalom, hajóhad.
Verne mai napig csodaszámba megy a szememben, amiért ilyen figyelmet lekötő regényeket volt képes az igazi technikai forradalom előtt papírra vinni.

>!
Andru P
Jules Verne: Sándor Mátyás

Ha valaki úgy gondolja, hogy szeretné elolvasni a Monte Cristót, de nincs türelme három kötethez, biztosan ezt javasolnám neki helyette.
Ugyan egy picit más a történet szála, de nem annyira, hogy ne lehessen észrevenni a hasonlóságokat, amelyek biztosan nem véletlenek. Mivel az egyik kedvenc könyvem a M.C., így nekem ez nem jött be túlzottan.

A történet eleje elég eseménydús, bár a Vernére annyira jellemző leírások most is megvannak, de nincsenek túlsúlyban még . Ahogy haladunk a történetben, úgy tűnik el a cselekvés és ad helyet azoknak a tájleírásoknak és történeti ömlengéseknek, amik annyira nyúlóssá teszik a történetet és érdemi információt nem adnak – sőt, bevallom, nekem valami nagy élvezetet sem. Nyúlt, mint a rétestészta, ráadásul még töltelék sem volt benne. Előfordult, hogy néhány oldalt egyszerűen átlapoztam, mert bár belekezdtem a leírás olvasásába, a második-harmadik oldal táján egyszerűen meguntam.


Népszerű idézetek

>!
Kuszma P

Nagy, fekete szeme, rövidre nyírt körszakálla, szabályos vonalú, de ritkán mosolygó szája, vékony bajusza félreismerhetetlenül elárulta, hogy magyar származású.

137-138. oldal

15 hozzászólás
>!
Kuszma P

Az orvos keblére szorította Luigit. A fiatal halásznak könnyek gyűltek a szemébe.
E megindító jelenet láttára Péter nem tudott uralkodni magán. Egész lénye a vele egyidős fiatalemberhez, a rovignói halász derék fiához vonzotta.
– Öleljen meg engem is! – kiáltotta, és kitárta karját. – Öleljen meg engem is!

274. oldal

4 hozzászólás
>!
Zsucsima

A bolond! Úgy tett, mint minden hozzá hasonló játékos: a jelenben is érvényesnek tartotta azt, ami csak a múltra érvényes. Ahelyett hogy azt mondta volna: „Szerencsém volt” – és ez igaz is, azt mondta: „Szerencsém van” – ez viszont már nem áll! És mégis mindazok, akik csak a szerencsére számítanak, így okoskodnak. Teljesen megfeledkeznek arról, amit nemrég mondott az egyik legnagyobb francia matematikus: „A véletlennek csak szeszélyei vannak, nem pedig szokásai.”

Negyedik rész IV. fejezet Az utolsó tét

>!
darkfenriz 

Ha az emberre bízták volna, hogy megalkossa a földgolyót, odaáll egy esztergapad mellé, és gépiesen elkészíti, mint egy biliárdgolyót, minden érdesség és ránc nélkül. De a föld a Teremtő műve volt. Épp ezért Szicíliában Acireale és Catania között egymást váltogatják a hegyfokok, szirtek, barlangok, sziklák, hegyek ezen a páratlan szépségű tengerparton

298. oldal

>!
darkfenriz 

A riporterek ki akarták elégíteni olvasóikat, ezért Gravozába siettek – néhányan még a
kétárbocos fedélzetére is feljutottak. De nem pillanthatták meg azt a személyt, akivel a
közvélemény oly makacsul foglalkozott. A parancs határozott volt. A doktor nem fogadott
senkit. Ezért Narsos kapitánynak a látogatók kérdéseire adott válaszai változatlanul
egyformán hangzottak:
– De honnét jött a doktor?
– Ahonnét tetszett neki.
– És hová megy?
– Ahová kedve tartja.
– De hát ki is ez a doktor?
– Senki nem tudja, és talán maga sem tudja jobban, mint akik ezt kérdezik!

166. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák / Beszterce ostroma
Örsi Ferenc: A Tenkes kapitánya
Alexandre Dumas: Monte Cristo grófja
Mark Twain: Puddingfejű Wilson
Neil Gaiman: Csillagpor
Móra Ferenc: Rab ember fiai
Szép Zsolt: Kárpát walzer
Robert Merle: Malevil
Georges Arnaud: A félelem bére
Voltaire: Candide vagy az optimizmus