Doktor ​Ox teóriája 49 csillagozás

Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

Miért nő dinnye nagyságúra a szilva a kis flamand városban, Quiqendone-ban? Van valami köze az egyre kétségbeejtőbb fejleményeknek ahhoz a gázgyárhoz, amelyet a titokzatos Ox doktor épített, hogy a várost, úgymond, világítógázzal lássa el? Az írót más regényeiben is foglalkoztatta, hogy hol válik a tudományos megszállotság kártékonnyá, az emberi méltóság elleni vétséggé. Kötetünk a népszerű író két kevésbé ismert elbeszélését is magába foglalja: a Disz úrfi és Esz kisasszony ugyancsak egy megszállottan kísérletező zenetudós kudarcát beszéli el, míg A humbug az amerikai üzleti élet visszásságait teszi nevetségessé. A kötetet Kondor Lajos rajzai díszítik.

Eredeti cím: Le Docteur Ox

Eredeti megjelenés éve: 1874

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Delfin könyvek Móra

>!
Madách / Móra, Budapest, Pozsony, 1973
180 oldal · puhatáblás · Fordította: György Ferenc, Klumák István · Illusztrálta: Kondor Lajos
>!
Móra, Budapest, 1973
182 oldal · puhatáblás · Fordította: György Ferenc, Klumák István · Illusztrálta: Kondor Lajos

Enciklopédia 1


Kedvencelte 1

Várólistára tette 12

Kívánságlistára tette 2


Kiemelt értékelések

Paulina_Sándorné P>!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Érdekes figyelni az író fantáziáját. Élénk a képzelete, hogy meg tudja alkotni ezeket az írásokat. Viszonylag egyszerű témát, helyzetet úgy megcsavar, hogy csak néz az ember. Mi lesz belőle, ha befolyásoljuk az embereket, a környezetet. Mindezt egy egyszerű hozzávalóval műveli. Ox doktor számomra a tipikus félelmetes zseni. A második történt egy picit félelmetes volt, de érdekesen alakította a történetet az író. A harmadik történetet nem igazán tudtam hová tegyem, mintha „normális” lenne az előzőekhez képest. Valóságos dologgal foglalkozik.

gyuszi64 >!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Nem ezt szoktuk meg, nem ezt várjuk Vernétől. Valahogy úgy érzem, az írói kezét próbálgatta a szerző. A könyvecske három fantasztikus elbeszélést tartalmaz. De az a baj, hogy ezek az írások
1. nem „Vernék”,
2. és nem igazán fantasztikusak.

Leggyengébb munka a címadó Doktor Ox kisregény (90 oldal). Erre leginkább Verne humora a jellemző, de nem világos a főszereplő indíttatása, egyáltalán a kísérlet célja, kimenetele.
A harmadik elbeszélés A humbug (40 oldal), ez kifigurázza az amerikai üzleti szellemet, a sajtó, a hírverés és a szenzációhajhászás mindenek fölötti hatalmát. Irodalmi szempontból egyáltalán nem rossz írás (stílusáról Maurois-ra asszociáltam), de ennek a „társadalmi fantasztikumnak” végképp semmi keresnivalója a fantasztikus elbeszélések között.
És furcsa, de a cselekményhiány ellenére leginkább a Disz úrfi és Esz kisasszony (40 oldal) tetszett. Ez egy tipikus közép-európai novella (egy álmos svájci kisvárosban játszódik, álmos történetszerűséggel), két nagy meglepetéssel: egyes szám első személyben íródott (ilyenre nem is emlékszem Vernénél), és az egyik főszereplője magyar származású. (Úgy tudtam, a szerzőnek csak két „magyaros” írása van.)

Szóval mindhárom írás csalódás a Verne-rajongóknak* és rémálom az SF kedvelőinek (2 csillag), de stilárisan a szerző jobb művei közé tartoznak, és színesítik a Verne-képet (2,5). És a Disz úrfi jobb lett, mint vártam. Gyenge 3.

Mj: Meg kell néznem a Verne-életművet, kíváncsi vagyok, mikor születtek az elbeszélések.
Update: Doktor Ox 1874, Disz úrfi (1893), A humbug 1910 (poszt)

* Persze a nagy tanító nem tudja önmagát megtagadni, megtudjuk, hogy pl. hatvanezer bejegyzett amerikai hajó van, vagy hogy a tiszta A hang frekvenciája 870 Hz. (Érdekes, manapság inkább 880-at mondunk.)

3 hozzászólás
anesz P>!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

borító: 3
tartalom: 4
stílus: 4
szereplők: 4
élmény: 4
mondanivaló:5

Tény és való, nem ez a legjobb Verne, de nem is rossz, műfaj-próbálkozásnak remek. Ráadásul nem hosszúak, nem is szájbarágósak. Mind a három történetnek fontos tanulsága és kérdésfelvetései vannak. Az első, a címadó azt a kérdést feszegeti, hogy mi befolyásolja a hangulatunkat, a temperamentumunkat? Lehet-e és hogyan lehet azt kívülről manipulálni? Az eredeti állapot is tartalmaz vicces elemeket. Pl: opera több napig, jegyesség 10 évig stb. A másodiknál az olvasó nem tudja eldönteni, hogy álom vagy valóság, egy gyerek túlfűtött képzelete vagy ijesztő valósággal van-e dolga? A harmadikban pedig a szemfényvesztés iskolapéldáját tanulmányozhatjuk.
Sajnos mindegyik nagyon aktuális ma is!

nana1>!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Kár, hogy ilyen alacsony e kötet értékelése. Valóban nem a tipikus Verne írás, azonban ötletgazdag, szellemes, leköti az olvasót és szokás szerint tanúbizonysága az író széleskörű tájékozottságának, gazdag tudásanyagának.

Szédültnapraforgó>!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Valószínűnek tartom, hogy Verne-től nem ez a legkiemelkedőbb irodalmi alkotás.
3 rövid történetet tartalmaz a könyv, az első a címadó történet, melyből megtudjuk, hogy Quiquendone kisvároska lakóit hogy húzza csőbe Doktor Ox :)
Vicces volt, hogy a fiatalok 10 évi udvarlás után házasodtak csak össze, így nem volt válás :)
Ha egy nő meghalt, ugyanabból a családból kellett a férjének új feleséget választani.
2. történet Disz úrfi és Esz kisasszony meséje :) A templom megsüketült orgonistája, Eglisak helyére érkezik egy magyar mesterember, Effarance, aki a gyerekeket a hangjuk alapján rangsorolja. A helyszín Svájc, Kalfermatt kisvárosa.
Végül az utolsó történet, egy amerikai mese, mely jól bemutatja az 1860-as évek Amerikáját. Akkor még szinte mindenkinek volt néger rabszolgája, gőzössel utaztak, nagyban zajlott a kereskedelem, tőzsdéztek és Mr. Hopkins cselekedetein keresztül mutatja be, hogy milyen hiszékeny és buta az emberek nagy-többsége :(

3 hozzászólás
Biró_Krisztina>!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Az első fele nem tetszett,de késöbb,mintha homlokon csókolta volna a múzsa.
A utolsó elötti történetnél már teljesen beszippantott a könyv!

matthews>!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Leginkább a címadó elbeszélés tetszett. Quiquendone városka nyugodt, egykedvű lakosai talán még a veszekedés fogalmát sem ismerik, csak miután Doktor Ox munkájának eredménye hatni kezd. Fokozza a történet humoros arculatát a városka vezetőinek „Pató Pál uras” hozzáállása a település ilyen-olyan gondjaihoz.
A Disz úrfi és Esz kisasszony c. történetben picit bizarrnak tartom az orgonista-orgonajavító tervezett gyermekhangregiszterét. Üde színfolt a mester magyar származása, noha a neve nem igazán magyaros – művésznév lehet?
A humbug az emberek becsapásán és hiszékenységén is alapuló kapzsi pénzszerzési mód egy példája, sajtó általi hírverés támogatásával. Azt hiszem, az ilyen és hasonló esetek még ma is aktuálisak lehetnek, és nem csak Amerikában.
A három történet megtalálható Az ostromzáron át c. Verne-kötetben is (Móra, 1982).

>!
Madách / Móra, Budapest, Pozsony, 1973
180 oldal · puhatáblás · Fordította: György Ferenc, Klumák István · Illusztrálta: Kondor Lajos
Blissenobiarella>!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Nyúlfarknyi, vicceske történetek – ez most annyira nem ámított el.

Gáborr_Nagy>!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Érdekes, pihent agyú és vicces történetek, kicsit átlátszóak, sok meglepetésre ne számíts! Becsületesen rövidek is. Az első történetben az a jelenet, amikor a toronyba mászik fel a két ember, zseniális, filmre vagy helyzetgyakorlatba kívánkozik!
Nagyon csúnya a borítója.

Gabriella_Balkó>!
Jules Verne: Doktor Ox teóriája

Nem volt ez olyan rossz. Egyszerű történetek. Ha nem tudnám, hogy Verne írta, akkor H. G. Wellsnek tulajdonítanám az írásukat.
A Doktor Ox teóriája tipikus Wells szerintem, amúgy Verne hogy előrelátta, milyen hatással lehet az „ideggáz” az emberekre.
A Disz úrfi és Esz kisasszonyban tetszett, hogy értettem a zenei kifejezéseket. :D
A humbug meg kritika a társadalomról.

>!
Madách / Móra, Budapest, Pozsony, 1973
180 oldal · puhatáblás · Fordította: György Ferenc, Klumák István · Illusztrálta: Kondor Lajos

Népszerű idézetek

dokijano >!

Custos, az orvos pedig igen tiszteletreméltó gyakorló orvos volt, aki minden betegségből kigyógyította betegeit, kivéve azokat a betegségeket, amelyekbe azok belehaltak. Sajnos, ez a szerencsétlen szokása minden orvosnak megvan, működjék az bármely országban.

31. oldal, IV. fejezet (Móra, 1973.)

anesz P>!

– Nos hát – válaszolta Mr. Wilson – tudja meg, hogy Amerikában mindenki meggazdagszik egy csődön, és senki se megy közben tönkre.

164. oldal A humbug

gesztenye11>!

Végül is a quiquendone-iak nem szorulnak senkire. Vágyaik szűkre szabottak, életmódjuk szerény; nyugodtak, mérsékeltek, hűvösek, egykedvűek; egy szó, mint száz: „flamandok”, amilyenekkel még találkozhatunk olykor az Escaut és az Északi-tenger között.

9. oldal - I. fejezet

dokijano >!

Ha Önök Flandria térképén – legyen az régi vagy új – a kis Quiquendone városkát keresik, valószínű, hogy nem találják meg.

(első mondat)

Marsie>!

Jóllehet teljesen egyetértettek ebben a tárgyban, útközben szüntelenül és a legelítelendőbb hevességgel veszekedtek. Utcahosszat hallani lehetett a hangoskodásukat, de mivel a járókelők is hozzászoktak ehhez az emelt hanghoz, a két úr nekivadulása oly természetesnek látszott, hogy ügyet sem vetettek rá.

dokijano >!

– Nos, asszonyom, mi a véleménye erről a Hopkinsról?
– Lehet – válaszolta –, hogy ez az ember zseniális spekuláns, aki valami hatalmas vállalatot alapít, vagy pedig egész egyszerűen a baltimore-i vásár medvetáncoltatója.

155. oldal, A humbug (Móra, 1973.)

gesztenye11>!

– Az az ember – toldotta meg nagy komolyan van Fricasse –, aki egész életében sohasem döntött semmiben, nagyon is közel áll ahhoz, hogy elérje a tökéletességet ezen a világon.

11. oldal - II. fejezet

gesztenye11>!

Hogy mindezt egyetlen példával érzékeltessük, Figaro gyors áriája, amelyet A sevillai borbély első felvonásában, színre lépésekor énekel, a metronóm 33-as tempójára hangzott, s ötvennyolc percig tartott, ha a színész nagy lendülettel énekelte.

42-43. oldal - VII. fejezet

Kapcsolódó szócikkek: metronóm

Hasonló könyvek címkék alapján

Kuczka Péter (szerk.): Robur 7.
On Sai: Esővágy
Alexandra Bracken: Sötét idők
Sirokai Mátyás (szerk.): 2050
Kelemen Zoltán: Első 21 novella
Láng Attila D. – Láng Krisztina: Sara Royce
Láng Attila D.: Nicky
Láng Attila D.: Urania
René Laloux – Moebius: Az idő urai
Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A káosz temploma