Az ​Acélváros titka 77% 38 csillagozás

Húúú, hát ez nekem nagyon tetszett!
Megint csak az merült fel bennem, h hogy lehettem gyerekként ekkora ökör, h nem olvastam Vernét. Soha. Semmit.
De az is eszembe jutott, h ennél a könyvnél persze a történelem ismerete is szükséges, h még ütősebb legyen, h Verne mennyire belelátott a jövőbe, már-már Nostradamus-i. Amikor a fülszövegét olvastam először, azt gondoltam, no persze, magyarázzunk valamit bele, ami ott sincs, de aztán persze, ahogy haladtunk a történetben, be kellett látnom, Verne órramű pontossággal előrevetítette az eljövendő borzalmakat. 60 évvel előtte, megírta nekünk a ll. Világháború felvezetését.
U.i.: ez után az Jules Verne: Az Antillák világa jött, így-úgy, de ott is egy milliomos hölgy jóvoltából kezdődött minden.

Érdekes elgondolás, érdekes könyv.
Nekem talán túlontúl átérződik rajta Verne hazafiassága. Csupa remek francia és csupa szögletes, vasfejű germán.
Emellett már, már viccesen rájátszik a sztereotípiákra, gondolok itt a kolbász-káposzta-sör kombóra, is… :)
Ennek ellenére kellően kalandos, kellően elgondolkoztató, néhol még mulatságos is és még a tudományos részek sincsenek agyonragozva, mint némely hasonló könyvében.
Még ma is elég ijesztő, mennyire beigazolódtak Verne jóslatai ebből a könyvből, száz éve igazi jövendőmondónak tarthatták érte!

A könyv fülszövegét nem olvastam, így a cím alapján egy fantasztikus könyvre számítottam. Ennek ellenére nem volt csalódás a könyv, sőt kifejezetten tetszett. Érdekes voltspoiler.

Sokáig már a borító visszarettentett, mert nem olyan mint a többi régi, szüleimtől örökölt Verne könyvem, amiket kiskamasz koromban faltam, meg amúgy is, olvasnak még manapság 20fölött Verne-t az emberek. A fülszöveggel se tudtam mit kezdeni, aztán valahogy mégis olvastatta magát.. Vernés ez is, de kicsit más, igaz, vannak benne jók (a franciák, nyilván), akik ügyesek, bátrak, okosak és a világ haladását szolgálják és rosszak (a németek), akik pedig a tudásukat rombolásra használják. De azért ha belegondol az ember, hogy Verne a XIX. század második felében álmodta meg így, sok-sok évtizeddel az első, nopláne a második világháború előtt, az azért durva!!

Számomra itt is beigazolódik, hogy Verne egy sci-fi író. A Bégum 500 milliója, szerintem Verne egyik legkiemelkedőbb könyve, habár nem ez a személyes kedvencem tőle. Sci-fi abban az értelemben is, hogy egy alternatív jövőben játszódik, amely negatív utópiával társul. A tudomány finoman adagolva van jelen, ráadásul szuper steampunk-hangulatú filmet is lehetne rendezni belőle a jelenleg rendelkezésre álló filmes eszközökkel. Azért is említem meg a filmet, mert végig az volt az érzésem olvasás közben, mintha egy film kockái peregnének előttem. A könyv aránylag gyorsan olvastatja magát, és fenntartja végig a figyelmet, sőt ha valaki hajlamos erősen vizualizálni is a történetet magában, akkor a vége felé tobzódni fog a látványban is. Habár a puha borítós „Az Acélváros titka”-t olvastam, közben a régi Franklin Társulat által kiadott „A Bégum 500 milliója”-című kötet gyönyörű korabeli illusztrációit nézegettem párhuzamosan mellette.

Nagy Verne rajongóként sorra került ez a regény is. A kötet jellegzetesen Vernés: jó franciák, gonosz németek, klasszikus, vernei regényindítás, remek alapszituáció és sztori. A mű tetőpontjáig többnyire élvezetes a mű… Viszont a második felére kicsit elfárad a cselekmény. Romantikája (romantikus stílusa) már csöpögőssé válik. A végét már csak kötelességből olvastam el.
Nem az igazi, bár van Vernétől rosszabb is, de még több jó is.

Kicsit gyengének éreztem. És túl idealistának. Egyértelműen jónak van ábrázolva a francia (latin) nép, a német (germán) pedig rossznak. A problémák is úgy oldódnak meg, hogy a fő jó szereplőnek kedvezzenek.
Mindenesetre döbbenetes, hogy így „előre látta” egyes németek felsőbbrendűségi érzéseit.

Rég volt már, de azt biztosan tudom, hogy érdekes volt, az ideális társadalom és munkamegosztás kérdését fejtegette. Otthon találtam véletlenül, tehát nem „szándékosan” olvastam, csak a kezembe akadt, de megérte.