A ​rejtelmes sziget 293 csillagozás

Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget Jules Verne: A rejtelmes sziget

Példátlan erejű szélvihar sodorja a Csendes-óceán vízsivatagja fölött a léghajót, amelyen öt derék amerikai menekült el Richmondból, a rabszolgatartásért harcoló déli csapatok fogságából. A gáz lassan szivárog el, minden felszerelésüket a vízbe kell hányniuk, és csak a puszta életüket menekítik egy lakatlan szigetre. Kifosztottabbak, mint a hajdani Robinson volt, de leleményükkel, szorgalmukkal és kitartásukkal lassacskán felülkerekednek a helyzet és a természet mostohaságán. Sorsukkal úgy-ahogy elégedettek, de egy sor megmagyarázhatatlan jelenség nyugtalanítja őket. A szigetnek valami titka van, és hőseink megindulnak, hogy a rejtélyt felderítsék.

Eredeti mű: Jules Verne: L'île mystérieuse

Eredeti megjelenés éve: 1875

Tartalomjegyzék

>!
152 oldal · ISBN: 9789633987698
>!
Könyvmolyképző, Szeged, 2010
812 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789632452999 · Fordította: Majtényi Zoltán
>!
Holnap, Budapest, 2010
662 oldal · ISBN: 9789633467299 · Fordította: Majtényi Zoltán

15 további kiadás


Kedvencelte 50

Most olvassa 19

Várólistára tette 94

Kívánságlistára tette 45

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

>!
J_Goldenlane IP
Jules Verne: A rejtelmes sziget

Kétségtelen tény, hogy Verne a legnagyobb hatású steampunk író, de a Rejtelmes sziget-et, így, 2016-ban mégis inkább A marsi-val állítanám párhuzamba.

Ez egy hajótörött-regény, ami a túlélés technikai-tudományos részleteire teszi a hangsúlyt. Az 1800-as évek vége felé játszódik, tehát Verne hajótöröttei ennek a kornak a high-tech vívmányait hívják segítségül, és ennek a korszaknak az optimista, „az ember ura a természetnek” mentalitása jellemzi őket. (És igen, túlélik.)

Mivel a regény több, mint száz éves, tehát lassú és vontatott. Más oldalról a nitroglicerin készítés menetét tényleg nem lehet túl izgalmasan előadni.

Ha még nem olvastál semmit sem Vernétől, és érdeklődsz a természettudomány iránt, akkor mindenképpen javaslom, hogy tégy vele egy próbát.

4 hozzászólás
>!
hencsa06
Jules Verne: A rejtelmes sziget

Ismét élmény volt Vernét a kezembe venni. Nagyon jól szórakoztam rajta .Vernétől megszokott stílus, hihetetlen technikai csodák , valódi kaland.
A regényből készült filmet előbb láttam , mint ahogy a könyvet olvastam, de így is nagy élmény volt a könyv. Sajnálom, hogy csak felnőttként olvastam.

4 hozzászólás
>!
Belle_Maundrell 
Jules Verne: A rejtelmes sziget

Anyai nyomásra olvastam el miután fél napot szenvedtem, hogy nincs könyvem, és elege lett belőlem, és bár nem lelkesedtem érte túlságosan, de azért jobbra számítottam. Vagy reméltem, mert az ember mégiscsak bízik a szülői ítéletben.
Lehet, hogy naiv gyermekkorom idején jobban lenyűgözött volna, de a mélyen bennem élő lelketlen kritikus képtelen volt szemet hunyni egy csomó zavaró dolog fölött. Kezdjük ott, hogy ez egy rémesen túlírt regény. Száz oldalban is bőven el lehetne regélni a történetet, ha nem lenne az a rengeteg technikai leírás. Istenem, hogy én azokat mennyire untam! A tájleírásokkal semmi bajom, de ugyan mit érdekel engem, hogyan kell nitroglicerint meg puskaport csinálni? Jó dolog, ha (lég)hajótörött hőseink belakják a szigetet, de már túlzásnak éreztem, amit ezek összehoztak. Oké, hogy volt velük egy mérnök, de távíró meg felvonó… ez komoly? Már attól féltem, hogy nekiállnak vasutat építeni, amikor Pencroft állandóan arról beszélt. Vagy összedobnak egy telefont is. Nekem meg végig az járt a fejemben, hogy ennyi idő alatt és ennyi cuccból simán építhettek volna egy Titanicot. Főleg, amikor már pontosan tudták, hol vannak, és mindenféle eszközük is volt. Meg hát könyörgöm, egy hajóskapitány is volt köztük, valahogy csak elvergődtek volna valami lakott területre.
A szereplők közül senkit sem szerettem, mind nagyon kidolgozatlanok, gyakorlatilag van egy tulajdonságuk (hogy mit csinálnak) és ennyi. Kivéve ugyebár Cyrus Smith-t, aki gyakorlatilag félisteni magaslatokba emelkedik. Mert annyira hiperszuper, érteeed? Sokkal jobb lehetett volna érdekes karakterekkel és kapcsolatokkal.
Az sem tett jót a sztorinak, hogy mindig történt valami szerencsés véletlen spoiler, amikor szorult helyzetbe kerültek (volna), mert így már eszembe se jutott izgulni. Amúgy sem volt sok izgis pillanat, de a végére már fel sem merült bennem, hogy bárki meghalhat. spoiler
Az orángutánt meg jobb lett volna kihagyni, nagyon fura volt az egész, ahogy ruhában pincérkedett(?), meg minden. És a mi illusztrált kiadásunkban csimpánz van a képeken. Méghozzá hosszú farokkal. spoiler
Annyira azért nem volt rossz, de nem fogom megrohamozni a könyvespolcot az íróbácsi többi könyvéért. Viszont gondolkozom rajta, hogy ha egy lakatlan szigeten kötnék ki, akkor ezt kéne magammal vinni, mert nem elég, hogy jó hosszú, de egy csomó hasznos túlélési taktikát is magamba szippanthatnék. Például robbanthatnék egy mediterrán stílusú luxuslakást a sziklába…

3 hozzászólás
>!
bonnie9 P
Jules Verne: A rejtelmes sziget

A túlélők: eleinte úgy éreztem, idegenek, és azok is maradnak, de ahogy egyre jobban megismertem őket, úgy kezdtek egyre inkább ismerősökké, majd barátokká válni. A kedvencemmé végül Nabot és Jupot emeltem.
Az élet: egyrészt élvezetes volt ennyi technikáról, műveltségről, eszközről, ötletről olvasni, soknak utána néztem, hogy is néz ki, tényleg úgy van-e; másrészt néha kicsit úgy éreztem, ez még McGyvernek is sok lenne, de végül úgy fogtam fel, mint egy mesét, ott pedig bármi megtörténhet :)
Tájleírás meglepő módon nem volt unalmas, fenn tudta tartani az érdeklődésem – pedig az ilyen részekkel sokszor hadilábon állok.
Nemo: a könyvet a Nemo kapitány után olvastam, így nagyon vártam a felbukkanását, mivel azt olvastam, itt aztán minden kiderül. Kiderült, de kicsit csalódott lettem, amiért ez terjedelemben alig egy fejezetet töltött meg. És történetileg is elszomorított…
Utalások: na ez nagyon tetszett, ahogy más regényeivel is összekapcsolta és ezáltal kiegészítette a saját történeteit. Nagy piros pont.
Vége: nekem túl hirtelen és túl sablonos volt. Az egész könyv alatt küzdöttek, itt meg csak úgy hopp…..és pont az, és pont úgy, és pont akkor….
Összegzés: Harmadik Verném, és azt kell mondjam a zökkenők ellenére egyre jobban élvezem.

>!
Móra, Budapest, 1980
796 oldal · puhatáblás · ISBN: 963112343X · Fordította: Majtényi Zoltán · Illusztrálta: Hegedüs István
>!
Eltiron
Jules Verne: A rejtelmes sziget

Kiskamasz korom újabb kedvenc könyve. Ezt is rongyosra olvastam, bár ma már látom a nagyon komoly hibáit, akkor sem tudom lejjebb értékelni ennél. Ráadásul egy nagyon régi (30-40-es évekbeli) kiadást olvastam, ami külön kihívást jelentett nekem a helyesírás terén :)

>!
Duchon_Jenő
Jules Verne: A rejtelmes sziget

Vágytam valamire, amiben régi lapok vannak, amelyek sárgák, szagosak. Tökéletesen megkaptam! Kellemes élmény volt olvasni. Ugyanakkor izgalmas volt látni, hogy mennyire idealizált regény ez. Jók vannak és rosszak. Még aki rossz volt, az is jó lesz. Nincs átmenet. Hősök vannak, akik mindenhez értenek, csodálatos emberek, és persze a végén megjelenő nagyon csúnyák. A regény másik nagy előnye, hogy bővíti a Verne univerzumot. Izgalmas volt a kapcsolat két másik regénnyel is. Mindamellett végig az járt a fejemben, vajon egy mai srác el tudná e olvasni a regényt. Hiszen minden benne történt dolog elmesélhető negyed ennyi oldalon is. Hiszen maga a cselekmény nem olyan összetett, látványos (mai, 3D mozis szemmel) fordulatok sincsenek benne. Egy eseménysort mesél el. Méghozzá az emberi evolúció meséjét. Ahogy a semmiből eszközkészítőkké, állattenyésztővé, földművessé váltunk. Éppen ezért, ha akár egy kézikönyvként is használható a regény. No, persze nem Bear Grylls módra, de jól jön, ha egy lakatlan szigetre keverednénk. Persze lehet, hogy ehhez magunknak is a hősökhöz hasonló idealizált emberekké kell válnunk.

>!
Panni777
Jules Verne: A rejtelmes sziget

Végig izgalmas volt, bár el tudom képzelni, hogy akik nem annyira érdeklődnek az iránt, hogy hogy készül a malom vagy a nitroglicerin, azok unják… Elég részletesek voltak ugyanis a leírások, szerintem kézikönyvként is lehetne használni, ha egyszer ilyen helyzetbe hozna az élet. :D Ahhoz képest, hogy 1875-ben íródott, még ma is érthető – itt nem a nyelvre gondolok, hanem a technológiákra. Logikus volt, ahogy megcsinálták a dolgokat és érdekes is.
Az viszont nem tetszett, hogy a karakterek vagy jók voltak vagy rosszak. Nem volt átmenet, a telepesek mindegyike optimista és szerető volt, nyitott a világra. Nekem biztos 2 hét után szükségem lett volna már a magányra, de ők mindig udvariasak és kedvesek maradtak egymással.
Tetszett, ahogy más regényeket is beleszőtt a Verne-történetekből (Grant kapitány, Nemo kapitány), ezért nagy pirospont jár minden esetben.
A vége kicsit hirtelen jött, de hát ezt hozta az élet… :D

2 hozzászólás
>!
Andrée
Jules Verne: A rejtelmes sziget

Gyerekként miután elolvastam a Némó kapitányt, örömködve olvastam a végén, hogy a kapitány sorsa a Rejtelmes szigetben folytatódik.
Természetesen nem volt meg otthon. Aztán úgy el is felejtődött, végül felnőtt fejjel szereztem meg a könyvet, és idősebb fejjel is nagyon tetszett!
Azóta már többedjére olvasom újra és nagyon jó még mindig 5 csillagos Verne mű!

>!
Morgiana
Jules Verne: A rejtelmes sziget

Gyerekkorom egyik kedvenc olvasmánya, nagyon szerettem volna én is ott lenni és meghódítani a szigetet….nem keveredtem volna rossz társaságba, az biztos!:)))

>!
nagyange P
Jules Verne: A rejtelmes sziget

Nagyon szerettem ezt a könyvet gyerekként, pedig lány vagyok. Az ahogy mindenre találtak megoldást és felépítették a kis közsségüket a semmiből, az engem nagyon megfogot. Érdekes volt olvasni, hogy miből mit készítettek. A végén már kb csak autójuk nem volt. Szóval talán a mai gyerekeket nem köti le úgy, de aki egy kis időutazásként éli meg talán bele tudja élni magát és élvezni ezt a remekművet. Verne legjobb regénye szerintem.


Népszerű idézetek

>!
Duchon_Jenő

Ilyen az emberi természet. Szükségét érzi, hogy maradandó művet alkosson, olyat, amely túléli őt magát: ez épp egyik jele annak, hogy az ember ennyivel magasabb rendű, mint bármely más lény. S többek közt ez az, aminek világuralmát köszönheti, és ami világuralmának jogosságát igazolja.

529. oldal Harmadik rész 15. fejezet (Rejtelmes sziget - Móra Ferenc könyvkiadó Budapest 1961)

>!
bonnie9 P

Ó, hiszen a magány mindenkit keservesen elcsigáz, ám annak a legiszonyúbb, akit az önvád marcangol!

Második rész, 17. fejezet

>!
Gicula

-Figyelmeztetlek Pencroff – világosította föl barátját Herbert –, hogy ezek az állatok egyáltalán nem disznók…..
-Nem baj fiacskám – felelte a tengerész, és a verem fölé hajolt, megragadta az egyik állat apró farkcsökevényét, majd kihúzta a malacféleséget. – Nem baj, hadd higgyem azt, hogy disznó!
-De miért?
-Mert örömem telik benne!
-Annyira szereted a disznóhúst, Pencroff?
-Nagyon szeretem – felelte a tengerész –, különösen a csülkét! És ha nyolc csülke volna négy helyett, akkor kétszeresen szeretném!

261. oldal

>!
Gicula

Cyrus Smithszel egyidőben, ugyanazon a napon, még egy fontos személyiség esett a déliek fogságába. Nem kisebb férfiú, mint a tiszteletreméltó Gedeon Spilett, a New York Herald tudósítója, akinek az volt a feladata, hogy az északi seregek kötelékében beszámoljon a háború fordulatairól.

Gedeon Spilett azoknak a bámulatra méltó angol vagy amerikai haditudósítóknak a sorába tartozott – mint Stanley és mások –, akik semmitől sem riadnak vissza, csakhogy egy-egy pontos értesülést szerezzenek, s azt a lehető leggyorsabban eljuttassák lapjuk szerkesztőségébe. Az Egyesült Államok újságjai, köztük a New York Herald is, valóságos hatalmasságok, s ezért kiküldött munkatársaik is számottevő emberek. És Gedeon Spilett ezek közt is a legrangosabb hírében állt.

Harmadik fejezet, 19oldal.

>!
blackett

Egyébiránt a humor sem hiányzott belőle. Ő volt az, aki a Fekete-folyónál zajló összecsapás idején két óra hosszat diktálta távírógépbe a Biblia első fejezeteit, hogy ekként őrizze meg helyét a sürgönyhivatal ablakánál, és végül is elsőként jelenthesse lapjának a csata kimenetelét. Ez a csíny kétezer dollárjába került a New York Heraldnak, de mégiscsak ez az újság kapta meg elsőként a tudósítást.

14. oldal

>!
R_Kingaa

… a szükség maga a legjobb tanítómester: annak a szavára mindig hallgatnak a tanítványok…

207. oldal, 17. fejezet

>!
Biró_Krisztina

Ó de nagyra nő a képzelet, ha éltetője a bizalom!

II. rész, 7. fejezet

>!
Panni777

A földgolyó minden tengerét behajózta már, és minden kalandot megélt, ami kétlábú, tollatlan lénnyel csak megeshetik.

Első rész, Második fejezet, 22. oldal (Móra, 1965)

>!
Habók P

A kellő nyílcsúcsokról Top gondoskodott: a derék állat ugyanis nyakon csípett egy sündisznót, s ennek a máskülönben sovány zsákmánynak most vitathatatlanul nagy értéket kölcsönzött a hátán meredő tüskeerdő.


Hasonló könyvek címkék alapján

Scott Westerfeld: Behemót
Ian McDonald: Síkvándor
Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: Időfutár 4. – A káosz temploma
Daniel Defoe: Robinson Crusoe
Simone Martin-Chauffier: Kalandok a kalózhajón
Dieter Ott: Az ördöngös Caprioli
Emily Diamand: Kalózok nyomában
Láng Attila D. – Láng Krisztina: Sara Royce
Pittacus Lore: Hetedik bosszúja
Böszörményi Gyula: Ütközet a Meridim felett