A ​lángban álló szigettenger 47 csillagozás

Jules Verne: A lángban álló szigettenger Jules Verne: A lángban álló szigettenger Jules Verne: A lángban álló szigettenger Jules Verne: A lángban álló szigettenger Jules Verne: A lángban álló szigettenger Jules Verne: A lángban álló szigettenger Jules Verne: A lángban álló szigettenger Jules Verne: A lángban álló szigettenger

„1827. október 18-án délután öt óra tájban kis levantei hajó igyekezett előre szél mentén, hogy még az éj beállta előtt befusson a koroni öböl bejáratánál fekvő vitülói kikötőbe.” Így kezdődik ez a rendkívül izgalmas történelmi regény, amelyben a nagy francia író a görögség múlt század eleji szabadságharcáról ír. Görögország egy része lerázta már magáról a török igát, a Szigettengeren azonban még ádáz és elkeseredett küzdelem folyik. Vajon kivívja-e végül függetlenségét a sokat szenvedett, hős görög nép? Elnyeri-e állhatatossága jutalmát Hadzsine és Henry d'Albaret, a regény szerelmespárja? Erről szól ez az igen szép és tanulságos történet.

Eredeti cím: L’Archipel en feu

Eredeti megjelenés éve: 1884

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: JV, Jules Verne Összes átdolgozott műve, Jules Verne összes művei, Verne Gyula összes munkái, Jules Verne: Különleges utazások – Les Voyages Extraordinaires

>!
Regun Press, Üllő, 2007
158 oldal · ISBN: 9789637459856 · Fordította: Vajthó László
>!
Unikornis, Budapest, 1999
220 oldal · ISBN: 9634272894 · Fordította: Vajthó László · Illusztrálta: Fabó Attila László
>!
Móra, Budapest, 1983
206 oldal · puhatáblás · ISBN: 9631133826 · Fordította: Vajthó László · Illusztrálta: Hegedüs István

6 további kiadás


Kedvencelte 3

Most olvassa 1

Várólistára tette 15

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

>!
gesztenye11
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Verne mindig is szívén viselte az elnyomott nemzetek sorsát és szabadságharcait, ez számos regényéből kiderül. Itt a görögöknek a törökök elleni szabadságharca adja a hátterét egy romantikus kalandregénynek, a helyszín a görög szigetvilág, a Jón-tenger és az Égei-tenger szigetei. A főszereplők közt vannak (a többi Verne regényhez hasonlóan) egyértelműen pozitív és negatív hősök, vannak görög szabadságharcosok, külföldi, francia, angol segítők, vannak kalózok. Vannak kalmárok, bankárok, rabszolga kereskedők, nők és férfiak. A Szüphanta korvett kalandjai, illetve csatái a kalózok ellen kifejezetten izgalmasan vannak megírva. Amiért a könyv „csak” 4*, az a szerzőnek – szerintem – az ezúttal eltúlzott alapossága, hiszen a történet elején és közben is felsorol szinte minden görög szigetet, minden eseményt és évszámot a görög-török háborúból az 1820-as évekből, minden csatát, minden nemzetközi, görög és török főszereplőjét ennek az évtizedes háborúnak. És ez a része a könyvnek se nem izgalmas, se nem olvasmányos – ezek nagy része tény (bár egyik-másik ilyen tényt érdeklődéssel olvastam, például az orosz-török kapcsolatokról, vagy éppen Lord Byronról). Szóval ez sem az „igazi” Verne, de ahogy egy korábbi értékelésemben írtam, ez is az életmű része, és „csak” kalandregénynek is egész jó kis olvasmány.

>!
korkata
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Kalandos, romantikus, kicsit izgulós. A vége kitalálható. Mégis jó, mert olyan igazi Verne.

>!
Arianrhod MP
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Sajnos a végét nem tudtam elolvasni, mert Maxi kutyám megelőzött, és a könyvtári könyvemből nem maradt egy olvasható lap sem. És nem volt meg több példányban a sulikönyvtárnak. Most már teljesen újra kellene olvasnom, mert semmire nem emlékszem belőle.

>!
oscarmániás
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Egy közepesen sikerült Verne, görög szabadságharc kipipálva. Ajánlott térkép böngészése, meg egy kis háttérinformáció, hogy ne zsongjon az olvasó feje a sok helyszíntől, évszámtól és történelmi figurától. Nem mondom hogy időpocsékolás volt, de szeretni kell az írót és a hajós történeteket e rövid regény élvezéséhez.

>!
Duchon_Jenő
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Gyermekkoromban a szüleim nem értették, miért nem szeretem a Verne regényeket, hiszen azok olyan kalandosak, izgalmasak. Emlékszem is erre a könyvre, ott volt a polcon, hívogató volt a borítója is, hiszen lángoló hajó, kalózok, és mégsem olvastam, mert Verne. Ez mindig visszatartott. No, már felnőtt vagyok egy ideje, hát, lessük meg mégis jogos volt e a visszatartó erőre hallgatni. Jogos volt. Igazán nem is éreztem, hogy mikor indul be ez a történet, mikor és hol fejeződik be a megágyazás, az előkészület, és mindezt a szokásos Verneit helyszín és korleírásokkal, melyek így 130 év távlatában már nem igazán érdekes, aktuális, és felesleges. Felesleges, mert igazán csak az oldalszámot növeli, hiszen amilyen körülményesen indul a regény, olyan faék egyszerűségűvé válik a konfliktus, a megoldás, és persze a hatalmas (?), senki által nem várt (?) csattanó a végén.

>!
darkfenriz
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Nem ezt terveztem következőnek elolvasni Verne életművéből, de valamiért mégiscsak ezt választottam. Tudtommal nem a legismertebb könyvei között tartják számon, így egy leheletnyi fenntartás azért volt bennem. Sajnos nem is indul túl izgalmasan, a történelmi bevezetés, még ha megértem Verne precizitása következtében, nekem túl unalmas és hosszú. De utána ahogy felvesszük a történet igazi cselekményét, nagyon izgalmas és kalandos kis elbeszélés kerekedik. Bámulatos, hogy Verne minden tájegységgel tisztában volt, és én a legnagyobb erényének azt a fantasztikus jellem- és tájábrázolást tartom, amellyel filmszerűen jeleníti meg az eseményeket (erre az utószóban ki is tér Illés Jenő). Én tisztelem az ilyen embereket, akik optimisták, még hisznek a jóban és abban, hogy az végső soron minden rossz felett egyszer győzedelmeskedni fog. Úgy gondolom hiteles és nagyon érdekes az adott kor ábrázolása és ez a 230 oldal tartogat azért izgalmat bőven, még ha felnőtt fejjel kicsit kiszámítható is.

4 hozzászólás
>!
Habók P
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Szabadság, szerelem, árulás. Gazok és igazak küzdenek. De most nem egy családról vagy egy embercsoportról van szó, hanem egy népről. Ettől még izgalmasabb – még akkor is, ha az olvasó sejti a végét.

>!
szabszev
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Számomra ez a regény nem volt annyira fordulatos és kalandos, mint sok korábban olvasott Verne könyv, viszont egy általam ismeretlen korról és háborúról szólt. Egyik bajom az is volt a könyvvel, hogy szerintem a szerző túl sok adatot, információt akart az olvasókkal megosztani, így kissé szárazra sikerült regény. De egyszer azért megérte elolvasni.

>!
Gáborr_Nagy
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Nem a legjobb Verne, de teljesen korrekt, alapos, izgalmas és romantikus olvasmány.

>!
daney
Jules Verne: A lángban álló szigettenger

Egész biztos, hogy vannak ennél sikerültebb történetek is Verne tekintélyes életművében, valamiért mégis kedves számomra ez az olvasmány. Nem a fordulatok miatt, merthogy ilyenek nem igazán vannak benne – legalábbis semmi olyan nem volt, ami már az elején ne esett volna le, beleértve a „főgonosz” kilétére vonatkozó végjátékot is, stb.
Viszont van benne mindenből egy csipetnyi, ami egy könyvet Verne-művé tesz: őszinte, nemes, tiszta emberi kapcsolatok (amilyeneket ma nagyítóval kellene keresni), önfeláldozás, lelkesedés, hűség, hazafiság. És persze az az utánozhatatlan mesélő stílus, ami miatt fél ifjúkoromat vele – a könyveivel – töltöttem.
És még valami. E könyv igazán méltó tisztelgés egy általam (is) nagyra becsült nép hősies szabadságharca előtt.


Népszerű idézetek

>!
daney

Nincs olyan megkeményedett szív, mely el ne szorulna olykor a visszajáró múlt látomásaitól. Bárhol is születtünk, nem maradhatunk érzéketlenek azon a helyen, ahol az anyai kéz ringatott. Lelkünk húrjai nem kophatnak el annyira, hogy ilyen emlékek érintésére legalább egy meg ne rezzenne.

>!
darkfenriz

Annyi bizonyos, ha minden fürgesége ellenére – netalán hadihajó lepné meg, Szakratif akkor is inkább a levegőbe röpíti, semhogy megadja magát. Sőt, mesélik, hogy egy ilyen alkalommal, lövedékek híján, a fedélzeten rakásra heverő hullák azonmód levágott fejeivel töltötte meg az ágyúit.

88. oldal

>!
darkfenriz

A szemhatáron, a Gallo-fokon innen, a holdsarló kezdett már elmerülni az ioni tenger vizeiben. A friss alkonyi széltől hajtott fellegek keskeny hasadékain át itt-ott néhány csillag villant. Olykor, a rövid szélcsendben, teljes némaság honolt a fellegvár körül.

23. oldal

>!
oscarmániás

Lábfeje olyan hosszú, hogy ráillett az albánok lábáról való mondás: „A lábujj már Macedóniában, bár a sarok még Beóciában.”

70. oldal, A messzéniai part

>!
Gáborr_Nagy

Itt-ott sovány kaktuszok, melyeknek levelei félig megnyúzott kis sünökre emlékeztetnek.


Hasonló könyvek címkék alapján

Simone Martin-Chauffier: Kalandok a kalózhajón
Dékány András: A fekete herceg
James Clavell: A Tajpan
Theodor Mügge: A kalóz
Emilio Salgari: A fekete kalóz
Pierrot: Muszáj-kalózok
Dékány András: Kalózok, bálnák, tengerek
Kharitón: Kallirhoé
Jennifer A. Nielsen: The Shadow Throne – Az Árnytrón
Diana Gabaldon: Az utazó 1–2.