Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.
A Fekete Indiák 32 csillagozás
Jókai Fekete gyémántok-ja mellett a világirodalom egyik legszebb, legérdekesebb bányászati tárgyú regénye a Fekete Indiák, amely valóságos hőskölteménye a 19. századi skóciai szénbányászok már-már emberfölötti kitartásának, áldozatkészségének.
Tíz esztendővel az aberfoyle-i bánya kimerülése és a művelés beszüntetése után a hajdani bányamester, a jó öreg Simon Ford – aki egész családjával egy elhagyott tárnában él – új „szénfekvetet” fedez föl. Értesíti az egykori igazgatót, a nem kevésbé nemes lelkű James Starrt, aki kapva kap a lehetőségen, a minden eddiginél gazdagabb széntelér föltárásán. Különös balesetek akadályozzák azonban a kutatást, mígnem az öreg Simon fia, a bányász mesterségben atyja hű követője, Harry egy 15 éves leányra bukkan egy kútszerű akna mélyén, aki még soha nem járt a föld felszínén, soha nem látta a nap világát. A Ford család és Starr mérnök – miközben dús szénrétegeket tárnak föl és megalapítják nemcsak az új bányát, de a föld alatti várost, Coal… (tovább)
Eredeti cím: Les Indes noires
Eredeti megjelenés éve: 1877
Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?
A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jules Verne összes művei Unikornis · Jules Verne: Különleges utazások – Les Voyages Extraordinaires · Jules Verne Gyűjtemény Hachette Hungary · Verne Gyula összes munkái Fátum-Ars, Alexandra
Kedvencelte 1
Most olvassa 2
Várólistára tette 15
Kívánságlistára tette 8
Kiemelt értékelések
Nekem nagyon tetszett!
Megint nem vettem észre időben a gyermekkönyv iskolásoknak címkét, meg is lepett milyen idealizált világban játszódik a történet.
Persze az agyam leakadt a bányában lakásnál. Sok helyen laktam már, bányában pl még soha, sok helyen aludtam már, bányában pl még soha. Egyelőre nem találtam hotelt, v ilyen lehetőséget a neten, de még dolgozom rajta.
A tó eltűnése; nna, ilyennel találkoztam már, a nagynéném testvérét látogattuk meg, Saint-Germain-en-Laye-ben, elmentünk csavarogni, és ott volt, a tó helye, kísértetiesen hasonló a sztori, csak ott nem a bánya volt a ludas, hanem a metróépítés.
Elég ellentmondásos számomra ez a regény.
Verne ugyanis ebben a könyvében számos ponton kimozdul a sémáiból, és ez nem is sikerül rosszul. Regényhősei ugyanis általában hóbortos tudósok (Ox doktor, Lidenbrock professzor) jómódú úriember (Fineas Fogg, Lord Glenarvan, James Burbank) törvényen kívüli igazságtevők Sándor Mátyás, Némó Kapitány, Hóditó Robúr) maximum kalandos sorsú gyermekek (15 éves kapitány. Két év vakáció.)
Az egyszerű emberek kevéssé vannak képviselve, talán csak a tengerészek, vadászok figuráiban. Ebben a regényben mégis a munkások, egy bányász család a főszereplő.
A tájleírásban is újnak mutatkozik, a témaválasztás során ugyanis a Fekete Indiákban elrugaszkodik kissé az Ipari forradalom korlátlan igenlésétől, és a haladás optimizmusától, ami műveinek az alaphangját adja és a tájábrazolásban talán legjobbját alkotja. A lepusztult ipari táj végtelen szomorúságát igen nagy erővel ragadja meg.
Hires jóstehetsége is ragyogó, az energiaválságról, a fosszilis energiahordozók kimerülésével kapcsolatban.
Más szempontból is sok ismerős motívumot találunk. A számos más regényben is tapasztalható vonzódása a földalatti csodákhoz itt is megjelenik. A világtól való elfordulás, bosszúállás a világon motívuma is ismerős több Verne könyvből.
A mű alapkonfliktusa viszont úgy érzem meglehetősen gyengére sikerült. Számos motívum kidolgozatlan, sok a romantikus cselekményszövés határait is jócskán átlépő véletlen, és esetlegesség van a regényben, és ez az átlag Verne könyveket is túllépően szürreális és kusza cselekményt eredményez. Sok az alig, vagy sehogysem elvarrt szál.
Végül kíváncsi lennék, vajon Móra Ferenc olvasta-e a regényt, a Kincskereső kisködmön megírása előtt?
A szénbányászok életébe kalauzol el a regény. Ezt elég részletesen mutatja meg a szerző. Szerintem túl idealizált világot mutat be a könyv. Túl szépnek, túl könnyűnek mutatja be a szénbányászok életét. Bányászcsaládból származom, ezért tudom, hogy ez már a XX. században sem volt könnyű élet. Nem ám száz évvel korábban. Ezt leszámítva a regény tetszett. A megszokott kalandot, romantikát, reményt kaptam arra, hogy a végén minden jó és szép lesz.
borító + ill.: 5
tartalom: 4
stílus: 4
szereplők: 4
élmény: 4
mondanivaló: 4
Teljesen elvitt a borító, abszolút nem ilyen történetre számítottam. Ez a bányában élés azonban tipikus Verne elképzelés, és szokás szerint nagyon jól végigvitte az elképzeléseit. Voltak itt előnyök és hátrányok is a föld alatti élettel kapcsolatban. Felbukkant egy rejtélyes lány és egy (kezdetben) láthatatlan ellenség, aki ellen küzdeni kell. Nekem az ötlet marad meg a legjobban ebből a regényből. A végkifejlet meglepő volt, de a sztoriból ennyit lehetett kihozni. Számomra egyszer olvasós könyv.
Nem egy messze visszhangzó sikersztori, bár annyi robbantás van benne, mint egy Michael Bay-filmben. Persze ezt könnyű megérteni, ha hozzátesszük, hogy a regény nagy része egy bányában játszódik. A legmeglepőbb az, hogy a kezdetben mugli történet szép fokozatosan átvált fantasztikusba: spoiler.
Alapvetően szórakoztató, de kicsit poros és didaktikus. Meg naiv.
Jules Verne ezen rövidke regénye egy bányászcsaládról és egy bányamérnökről szól, akiknek életük értelmét jelenti a bánya és annak kiaknázása. Tervük a bezárt bánya újbóli megnyitására sikerrel is kecsegtet, csakhogy lépten nyomon akadnak baljós jelek, megmagyarázhatatlan balesetek, amelyek egy idegen – evilági vagy nem evilági – bosszúszomjas ellenség létére utalnak, akinek úgy tűnik, feltett szándéka meghiúsítani a bányászok tervét, sőt az életüket is elvenni… A fenyegetés pedig tovább fokozódik azután, hogy a bányát felfedező Simon Ford fia, Harry egy nap homályba burkolózó múltú árva lányt ment meg a bányában és a két fiatal között szerelem szövődik…
Nem kiemelkedő, de ezzel együtt figyelemre méltó, izgalmas Verne mű A Fekete indiák, amelyből a bányászok életébe nyerhetünk betekintést és tanúi lehetünk rejtélyes, de annál veszedelmesebb, bosszúszomjas ellenségükkel való küzdelmüknek.
Egy, nekem nagyon kedves személytől kaptam meg a könyvet egy gyöngyörű, 20. század eleji kiadásban. A korabeli írásmód és maga a kiadás szépsége, a remek illusztrációkkal igazi élményt jelentett.
Erről a Verne könyvről korábban még nem hallottam, így nem is tudtam, hogy mire számítsak. Lehet nem ez volt az író szándéka, de nekem inkább egy, a bányászat korát ábrázoló, a skóciai táj szépségét bemutató útikönyvnek tűnt, mint kalandregénynek. Persze átszőtte a történetet a rejtély, de mégsem ez volt a regény fő irányvonala, legalábbis számomra.
Mindettől függetlenül, mint útikönyvet nagyon élveztem.
Nem túl izgi, csak fanatikus Verne-rajongóknak, Skócia-imádóknak vagy bányászoknak ajánlom. Viszont kedvet csinált Walter Scott olvasásához, a regény minden szereplője az író nagy tisztelője.
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Lucy Hawking – Stephen Hawking: George kulcsa a rejtélyes univerzumhoz 92% ·
Összehasonlítás - Alberto Vojtěch Frič: A hosszú vadász visszatér ·
Összehasonlítás - Arthur C. Clarke: Delfinek szigete 79% ·
Összehasonlítás - Kertész Erzsi: A küldetés 93% ·
Összehasonlítás - Fekete István: Kele / Vuk 93% ·
Összehasonlítás - Thea Beckman: Keresztes hadjárat farmerban 92% ·
Összehasonlítás - Scott Westerfeld: Behemót 91% ·
Összehasonlítás - Nemere István: A kozmosz lovagjai 86% ·
Összehasonlítás - Kathryn Lamb: Engedjenek ki! Segítség! 85% ·
Összehasonlítás - Mark Twain: Huckleberry Finn kalandjai 84% ·
Összehasonlítás