A ​bégum ötszáz milliója 26 csillagozás

Jules Verne: A bégum ötszáz milliója Jules Verne: A bégum ötszáz milliója Jules Verne: A bégum ötszáz milliója Jules Verne: A bégum ötszáz milliója Jules Verne: A bégum ötszáz milliója Jules Verne: A bégum ötszáz milliója Jules Verne: A bégum ötszáz milliója Jules Verne: A bégum ötszáz milliója Jules Verne: A bégum ötszáz milliója

Vigyázat! Cselekményleírást tartalmaz.

A Bégum ötszáz milliója:
Egy indiai nábob dúsgazdag özvegyének hatalmas öröksége hosszas hányódás után két európai tudós között oszlik meg. A francia Sarrasin doktor felépíti belőle az eszményi várost, amelynek lakói tökéletes egészségügyi viszonyok között és demokratikus szervezetben élnek. A mintaváros közelében nő ki a földből a német Schultze professzor félelmes műve, az Acélváros, mely kíméletlenül katonás rendjével és modern üzemeivel a fajgyűlölő tulajdonos világpusztító terveit kivitelezi. Okkal gyanítható, hogy Schultze a mintaváros elpusztítására törekszik és a békés város nem tud más fegyvert szegezni a gyilkos gyűlölet ellen, mint lejobb fiainak önfeláldozó ügyességét és ravaszságát. Verne népszerű regénye bámulatos módon elővételez fél évszázaddal későbbi fejleményeket, a germán fajgyűlölet, a német világhatalmi téboly pusztításait, a „csodafegyver” rémképét és kudarcát.

Az acélváros titka címmel is megjelent.

Eredeti megjelenés éve: 1879

Tagok ajánlása: Hány éves kortól ajánlod?

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatokban jelent meg: Jules Verne összes művei Unikornis · Verne Gyula összes munkái · Jules Verne: Különleges utazások – Les Voyages Extraordinaires · Olcsó Könyvtár Szépirodalmi · Jules Verne Gyűjtemény Hachette Hungary

>!
Hachette Hungary, Magyarország, 2022
186 oldal · keménytáblás · Fordította: Szász Károly, Lambik Lenke
>!
Unikornis, Budapest, 1999
202 oldal · keménytáblás · ISBN: 9634272475 · Fordította: Lányi Viktor
>!
Szépirodalmi, Budapest, 1965
260 oldal · puhatáblás · Fordította: Lányi Viktor

5 további kiadás


Enciklopédia 4


Kedvencelte 1

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 9


Kiemelt értékelések

Jaina>!
Jules Verne: A bégum ötszáz milliója

Gyerekként rajongtam Verne írásaiért, a gyerekeim pedig elkezdték mostanában gyűjtögetni az új Hachette kiadást. Annyira szép a borító és az illusztrációk, hogy gondoltam nosztalgiázok egyet. Nem ez lesz életem Verne könyve, nekem túl sok volt a francia-német adok-kapok, de egy délutáni időtöltésnek érdemes elolvasni.

Blissenobiarella>!
Jules Verne: A bégum ötszáz milliója

Nem sok Vernét olvastam eddig (most kezdtem ismerkedni vele), de kezdek úgy érezni vele kapcsolatban, mint egy régi jó ismerőssel.
Ezt a regényt is szépen fel lehet fűzni a sorba, így nem nyújtott különösebben katartikus élményt, de szórakoztató és érdekes volt – ahogyan oly sokszor, itt is látnokként jósolt.

Hanging_Moss_9102>!
Jules Verne: A bégum ötszáz milliója

Végre, egy kiváló Verne-regény! A bégum 500 milliója vagyis Az acélvàros titka egy igazi különlegesség a szerzőtől: végre minden germanfóbiáját kiadhatja magából Jules, és ebben a formában revansot vesz a poroszok 1870/71-es győzelmén. (Amely háborúra utal is). A könyv a jó és a rossz küzdelmét testesíti meg: a gonosz és szörnyűséges Stahlstadt, amit egy jénai arrogáns porosz, Dr. Schultze teremt meg és diktatórikusan vezet, illetve a jólét, „peace and love” igéjét hirdető Franceville között, amit persze egy Sarrasin nevű francia teremt meg. Ugye Bismarck és a Kaiser korában vagyunk, dübörög a vas és széntermelés, folyik a gyarmatosítàs, Poroszország pedig új birodalomként mint egy díjbirkózó majd megfeszül az egyre szűkösebb határai között. Ez a Dr. Schultze, az acélkirály pedig bármire képes, hogy bizonyítsa, hogy a germánok mennyivel életrevalóbbak a „latinok”-nál… Nekem Krupp, a valódi acélmágnás ugrott be… Schultze pedig minden poroszos jó és rossz tulajdonság korabeli megtestesítője: arrogáns, intelligens, pöffeszkedő és gonosz. Verne kiváló regénye egy reakció lehetett az egyre erősödő és fenyegetőbb keleti szomszédra. Egyébként kifejezetten szórakoztató is, különösen az, ahogy ezt a pökhendi szörnyeteget ábrázolja (Schultze).
Mostanság olvasott könyvei közül kiemelkedik ez, egy lapon tudom emlegetni a Dunai hajóssal. Király könyv!

katalins>!
Jules Verne: A bégum ötszáz milliója

Verne nagyon jól ráérzett a regény születésekor már megjelenő árja fajelmélet veszélyeire. Már az elején izgalmas, hogyan játsza ki az ügyvéd mindkét ügyfelét, de hamar rájövünk, hogy nem ez a lényeg. Sarrasin egy utopisztikus várost képzel el, amit Schultze a latinok elleni gyűlölete miatt már kezdettől ellenez. Fel is építi az Acélvárost, aminek a társadalmi berendezkedése viszont anti utopisztikusan épül fel. Schultze egyébként erősen hajaz Hitlerre, legalábbis amilyennek én képzelem. Szerencsére van egy beépülő hősünk, akiért izgulhatunk. Nem lesz kedvenc, de jó kis olvasmány ez a könyv.

M_Titi>!
Jules Verne: A bégum ötszáz milliója

Verne ismét látta a láthatatlant, azt,amivé válni fog a francia német ellentét. Persze nem pontosan írta le az eseményeket,de ezt ki is várhatná el tőle. Izgalmas regény volt,ami persze nem meglepő ettől a francia zsenitől.
Vernét vagy szereti az ember és ráhangolódik,vagy éppen kisiskolássá akar válni,hogy még jobban lenyűgözhessék a történetei,de ha ez a kísérlet nem jár sikerrel,a könyv is félig olvasatlanul visszakerül a polcra.
A pénz egyesek szemében lehetőség ,mások szemében eszköz,de az biztos,hogy a gyenge jellemeket elkorcsosítja. Nem a vagyon határozza meg az emberek képességeit ,de azt igen,hogy milyen lehetőségek állnak előtte nyitva.

Mira_Skywalker>!
Jules Verne: A bégum ötszáz milliója

Ez egy igazi jó, Jules Verne-féle régivágású izgalmas kalandregény! Az egyik legjobb, amit eddig olvastam, egyértelműen kedvencem lett!
A történet apropója egy hatalmas vagyon, amelynek két ember is a várományosa és így kettőjük között oszlik el: egy francia tudós, aki egy tökéletes várost akár felépíteni belőle és egy precíz ördögi német, aki kohászati gyárat épít, az Acélvárost, hogy különleges ágyúival letombolja a tökéletes várost, Franceville-t.
Ez tehát egy igazi katonai, fegyverkezős, beépülős, kalandregény nemes, okos bátor, ügyes hősökkel és egy ördögi, agyafúrt főgonosszal. A rövid történet végig cselekményes, fordulatos, egy pillanatra sem ül le. A vége talán nem olyan epikus, mint vártam volna, de a maga módján határozottan frappáns.
Bátran ajánlom az író rajongóinak és első Verne-könyvnek is!

Sytix>!
Jules Verne: A bégum ötszáz milliója

Lehet, hogy túlzott elvárásokat támasztottam a könyvhöz, de valahogy nem ragadott meg a történet. Ez van.


Népszerű idézetek

Blissenobiarella>!

A hirtelen meggazdagodás nagyon veszélyes lehet bizonyos jellemekre.

M_Titi>!

Csak a természet törvényei abszolút érvényűek.

107. oldal

M_Titi>!

Schultze most olyan undok nevetéssel vicsorította harminckét fogát,hogy Marcelnak nagy kedve lett volna kiverni belőle vagy egy tucatot.

106. oldal

M_Titi>!

Mint minden becsületes lélek,ameddig lehetett ,nem akart hinni a rosszban.

141. oldal

Carmilla >!

…A nagy körültekintéssel kiválasztott ápolónők legértékesebb és legszolgálatkészebb segítőtársai az orvosoknak. Ők tanítják meg a családokat a veszély percében nélkülözhetetlen gyakorlati ismeretekre, és az a feladatuk, hogy mialatt a betegeket gondozzák, meggátolják a betegség terjedését.

174. oldal, Német cikk az egészség és jólét városáról (Szépirodalmi, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: ápolónő
Carmilla >!

Fölléptek a kényszerű munkaszünet elmaradhatatlan kísérő jelenségei, a nélkülözés, a kétségbeesés, a züllés! Ha üres a műhely, megtelnek a kocsmák. Valahányszor egy gyárkémény megszűnt füstölni, új csapszék nyílt valamelyik környező munkástelepen.

226. oldal, A san franciscó-i tőzsde (Szépirodalmi, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: kocsma · nélkülözés
Carmilla >!

    Dr. Sarrasin világéletében szeretett önmagával beszélgetni, elvégre ez is egy fajtája a szórakozásnak.

3. oldal, Mister Sharp színre lép (Szépirodalmi, 1965)

Carmilla >!

     – Van valami mégis, ami bosszant.
     – Vajon mi?
     – Az, hogy nem tudtam kiküszöbölni a robbanás zaját. Így az ágyúm túlságosan hasonlít más, közönséges ágyúkhoz. Mennyivel szebb lenne, ha nesztelenül suhanna a bomba, hang nélkül kiirtana százezer embert egy csöndes, holdas éjszakán!

136. oldal, A sárkány barlangja (Szépirodalmi, 1965)

M_Titi>!

Nem kellett tájékozódnia,mert az áramlás úgy vezette ,mintha Ariadne fonalát tartotta volna a kezében.

120. oldal

Carmilla >!

     – Uraim, a köztünk dúló betegség, nyomor és halál okai közt van egy, amelynek nézetem szerint igen nagy jelentőséget kell tulajdonítani: gondoljuk meg, hogy az emberek többsége siralmas egészségügyi viszonyok közt leledzik. Összezsúfolva élnek a városokban, sokszor levegőtlen, sötét lakásokban, márpedig levegő és világosság nélkül nem élet az élet. Ezek az emberi tömörülések néha valóságos melegágyai a járványoknak.

44. oldal, Egy érdekes újsághír (Szépirodalmi, 1965)

Kapcsolódó szócikkek: járvány

Hasonló könyvek címkék alapján

Jeli Viktória – Tasnádi István – Vészits Andrea: A káosz temploma
Estelle Brightmore: 13. napon
J. Goldenlane: Napnak fénye
Scott Westerfeld: Behemót
Ransom Riggs: Üresek városa
Martin Kay: Titkok útvesztője
Alexandra Bracken: Sötét játszmák
Láng Attila D. – Láng Krisztina: Sara Royce
Fehér Klára: A földrengések szigete
Philip Reeve: Ragadozó városok