A föderalizmus kérdései manapság nem tartoznak a történetírás és a politológia legkurrensebb témakörei közé. Pedig a közelmúlt olyan eseményei, mint a szocialista szövetségi államok felbomlása, Belgium föderalizálása, vagy éppen a szövetségi rendszerről folyó spanyol, olasz és kanadai viták érdekessé tehetik a témát, az európai integráció jövője szempontjából pedig kifejezetten tanulságosak lehetnek a különféle föderalista elméletek és kísérletek. A szerző a föderalizmus általános jellemzőinek és a nyugati etnoföderális államok sajátosságainak a felvázolása után a közép- és kelet-európai etnoföderalizmus történetének a bemutatására vállalkozik, majd a térség többnemzetiségű szövetségi államainak összehasonlító elemzésére tesz kísérletet. írása végén arra az izgalmas kérdésre próbál válaszolni, hogy milyen feltételek mellett van jövője a föderalizmusnak. A tankönyvnek is kiválóan alkalmas kötetet ajánljuk minden, Közép-Kelet-Európa 20. századi története iránt érdeklődő olvasónak,… (tovább)
Föderalizmus és nemzeti kérdés 0 csillagozás
Enciklopédia 32
Helyszínek népszerűség szerint
Most olvassa 1
Várólistára tette 1
Kívánságlistára tette 3
Népszerű idézetek
A második világháború után, 1949-ben létrehozott nyugatnémet államot ismét a föderalizmus alapján szervezték meg (Német Szövetségi Köztársaság – eltérően a keleti szocialista Német Demokratikus Köztársaságtól, amely centralizált unitárius állam volt).
23
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
Végül az 1990. október 3-i újraegyesítéssel alakult ki a német föderáció mai formája, amikor a tíz régi tagállam mellé belépett az NSZK-ba az NDK helyén megalakult öt új tagállam, valamint az egyesített Berlin.
23
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
Alapvetően megváltozna a nem québeci frankofón és a québeci anglofón kisebbségek helyzete. Nehezen lenne eldönthető az ország legnagyobb városának, a Québechez tartozó vegyes lakosságú (bár enyhén francia többségű) Montrealnak a hovatartozása, ráadásul Québec elszakadása földrajzilag kettévágná Kanadát, mivel a kis atlanti provinciákat elválasztaná az ország többi részétől.
37
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
Nem támogatja a kanadai integritás megbontását az Egyesült Államok sem, noha a 18-19. században még többször is kacérkodott az ország bekebelezésével.
37
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
Ezekkel a körülményekkel mindkét félnek számolnia kell, annál inkább, mert a québeci franciák által szinte evidenciaként kezelt gazdasági-politikai integráció megvalósítását az angol kanadaiak nem tekintik feltétlen szükségszerűségnek: a québeci szeparatizmus láttán megjelentek a „menjenek teljesen, ha menni akarnak” jellegű vélemények is.
37
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
1995 után a feszültségek enyhültek, de biztosra vehetjük, hogy a québeci kérdés továbbra is a kanadai politikai élet egyik legfontosabb témája marad.
37
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
szerkezetét. 1970-ben nyelvi-kulturális alapon három közösséget hoztak létre (a Flamand és a Francia mellett a Németet a mintegy 70 ezres kelet-belgiumi német kisebbség számára), területi alapon pedig szintén három régiót: ilyen státuszt kapott Flandria, Brüsszel és a német nyelvszigetet is felölelő Vallónia. A következő alkotmányreformok 1980-ban és 1989-ben kibővítették ezek jogköreit, végül pedig 1993. július 14-én teljesen új (1994. február 17-én életbe léptetett) alkotmányt fogadtak el.
39
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
Ebben a folyamatban az eredetileg unitárius Belga Királyság közösségekből és régiókból álló föderatív állammá alakult át.
39
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
Az állami kompetenciákat felosztották az unió, a közösségek és a régiók között, egy részüket pedig közösen gyakorolják. Központi jogkörben maradt a nemzetvédelem, a pénzügy, az igazságügy, a nagy nemzeti vállalatok (például államvasút, légitársaság) és a társadalombiztosítás.
39
Juhász József: Föderalizmus és nemzeti kérdés Az etnoföderalizmus tapasztalatai Közép- és Kelet-Európában
Hasonló könyvek címkék alapján
- Frank Robin – Lars Ritter – Havassy Gergely: Politikai filozófiák zsebkönyve 97% ·
Összehasonlítás - Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után 91% ·
Összehasonlítás - Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon, Appendix ·
Összehasonlítás - Baráth Géza – Bokros Balázs – Gábor Petra (szerk.): Kavicsok
·
Összehasonlítás - Horváth Julianna – Szabó Éva – Szűcs László – Zalai Katalin: Pártközi értekezletek 1944–1948 ·
Összehasonlítás - Schlett István: A politikai gondolkodás története Magyarországon 3. ·
Összehasonlítás - Soltész István: Rajk-dosszié ·
Összehasonlítás - Frank Robin – Lars Ritter: Eszmék könyve 98% ·
Összehasonlítás - Henry Kissinger: Diplomácia 94% ·
Összehasonlítás - Hahner Péter: Államférfiak 99% ·
Összehasonlítás