Versek ​és époszok – Époszok és versek I-II. 0 csillagozás

Milliárd föltört tojás az űr,
csupa szerelemre-éhes magány,
szeretni kész remény,
fény-gombák a csönd ezernyi rothadék-szigetén.

És szeret majd mohón és embertelenűl
egyenként valamennyi és tüzelve mindahány.
Szeret, mert ez a törvény,

a világ-akarat
és nem tudja még, hogy csókjából mi fakad,
nem tudja még, hogy minden ölelése
csak folytatás,

nem megvalósulás

nyálkás zöld szem vagyok tengelyen forgó szenvedéseim kigyúlnak