A bizantinológiai és történeti szakirodalomban Húsvéti krónika (Chronicon Paschale, Osterchronik, Paschal Chronicle, Cronicón Pascual) címen emlegetett ismeretlen szerzőjű bizánci világtörténetnek ma még nincs mértékadó, a tudományos igényeket is kielégítő, korszerű kritikai kiadása. A mű egyetlen kódexben, a 10. században másolt Codex Vaticanus Graecus 1941-ben maradt fenn, melyről a 16. században négy másolatot is készítettek. A 17. században készült kiadások csak az egyik újkori másolatra hagyatkoztak, és még a bonni corpusban 1832-ben megjelent kiadás sem támaszkodott következetesen a codex unicusra.
A Húsvéti krónika a kora bizánci történetírás egyik legfontosabb forrása, ezért a Corpus Fontium Historiae Byzantinae sorozat szerkesztői tervbe vették a krónika újbóli kiadását. Az új kritikai kiadás elkészítése különböző jellegű előmunkálatokat igényel; a könyv egyes fejezetei ezen kutatások eredményeit mutatják be.
Juhász Erika (1976, Pápa) történelem-matematika… (tovább)
A bizantinológiai és történeti szakirodalomban Húsvéti krónika (Chronicon Paschale, Osterchronik, Paschal Chronicle, Cronicón Pascual) címen emlegetett ismeretlen szerzőjű bizánci világtörténetnek ma még nincs mértékadó, a tudományos igényeket is kielégítő, korszerű kritikai kiadása. A mű egyetlen kódexben, a 10. században másolt Codex Vaticanus Graecus 1941-ben maradt fenn, melyről a 16. században négy másolatot is készítettek. A 17. században készült kiadások csak az egyik újkori másolatra hagyatkoztak, és még a bonni corpusban 1832-ben megjelent kiadás sem támaszkodott következetesen a codex unicusra.
A Húsvéti krónika a kora bizánci történetírás egyik legfontosabb forrása, ezért a Corpus Fontium Historiae Byzantinae sorozat szerkesztői tervbe vették a krónika újbóli kiadását. Az új kritikai kiadás elkészítése különböző jellegű előmunkálatokat igényel; a könyv egyes fejezetei ezen kutatások eredményeit mutatják be.
Juhász Erika (1976, Pápa) történelem-matematika szakos tanár, klasszika-filológus. Tanári diplomát a BDTF-en és a Szegedi Tudományegyetemen szerzett, ógörög és latin tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végezte. Tagja, majd titkára volt az Eötvös József Collegium Bollók János Klasszika-filológia Műhelyének. 2013-ban védte meg PhD-disszertációját a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen. 2008-tól 2013-ig az MTA-ELTE-PPKE Ókortudományi Kutatócsoport tudományos segédmunkatársa volt. 2014-től az Osztrák Tudományos Akadémia Bizantinológiai Osztályának tudományos projektmunkatársa. Kutatási területe: bizánci történetírás, görög paleográfia.
