Végtelen ​szerelem (Sequels 1.) 181 csillagozás

Judith McNaught: Végtelen szerelem

Victoria ​Seaton mindössze tizennyolc esztendős, amikor életében először hajóra száll, és keresztülszeli az Atlanti-óceánt. A korán árvaságra jutott, szerény körülmények között, de szerető családban nevelkedett lány sosem látott, dúsgazdag angliai rokonaihoz tart, egy ismeretlen, de előkelő élet felé, maga mögött hagyva az egykori biztonságos otthont és szerelmét, akivel már a közös jövőt tervezgették.
A gyönyörű amerikai lány sugárzó lényével egyetlen szempillantás alatt felforgatja a Wakefieldek ősi nemesi otthonának nyugalmát; őszinte kedvességével, nyíltságával mindenkit meghódít: Charles bácsikáját éppúgy, mint a teljes személyzetet.
Victoria álma és reménye, hogy egyszer még visszatér szülőhazájába szerelméhez, szertefoszlik, amikor rájön, hogy bácsikája, fondorlatos módon, feleségül kívánja őt adni cinikus és arrogáns unokabátyjához, a félelmetes hírű Jason Fieldinghez. Mert milyen sors várna két fiatalra, ha egyikük sem kívánja a másik oldalán leélni az életét?… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1987

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Romantikus Regények General Press

>!
General Press, Budapest, 2010
412 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636431808 · Fordította: Rét Viktória

Kedvencelte 50

Most olvassa 2

Várólistára tette 84

Kívánságlistára tette 37

Kölcsönkérné 3


Kiemelt értékelések

Trice29 P>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

Ez egyszerűen bűbájos volt. Friss, vidám, romantikus, izgalmas és még sorolhatnám. Annyira bírom az írónő stílusát. A karakterei szerethetőek, ugyanakkor teljesen hihetőek. Bár elég hosszúra nyúlt a könyv, olvastatta magát. Tökéletes kikapcsolódásra. Folytatom!

6 hozzászólás
Violet_Finch_PMónika P>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

Jaj de szerettem ezt a történetet. :)
Néha Jason fejét vertem volna,hogy ne ellenkezzen annyira már,de akkor nem lettek volna azok a kis harcok Viktóriával. :)
Néhol nevettem,máshol pityeregtem.
Ilyen egy jó könyv. ;)
nagyom szeretem a történelmi romantikát.

Mrs_Curran_Lennart P>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

Ez egy olyan könyv, amit bármikor újra elő lehet venni és elolvasni. Amúgy is szeretem Judith hőseit és hősnőit. Victoria/Tory sem egy elkényeztetett fruska, hanem egy bátor és talpraesett lány, bár sok mindenben tapasztalatlan. Jasont néha annyira fejbevertem volna a hülye feltételezései miatt! Na persze, ha nem lenne ennyi félreértés, akkor a könyv is rövidebb lett volna. Ez is felkerül a kedvenceim közé.

4 hozzászólás
vmonika_>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

Egész egyszerűen szólva, én ezt a könyvet imádtam az első mondatától kezdve az utolsóig.:-) Minden megvolt benne, ami egy jó történelmi romantikus könyvben benne kell hogy legyen, az már csak hab a tortán, hogy a karakterek is nagyon közel kerültek hozzám. Emellett humorból sem volt hiány, nagyon jól szórakoztam egy-két szituáción, no meg persze a szócsatákon Victoria és Jason között.:-)
Ilyen érzéseket, amiket ez a könyv kiváltott belőlem olvasás közben, Johanna Lindsey történelmi romantikusainál éreztem. És még az olvasási válságomból is kirángatott!:D
Az első könyvem volt az írónőtől, de ezek után biztosan keresni fogom a regényeit, ez is már régóta várólistán volt, sajnálom, hogy nem kezdtem el hamarabb, mert nagyon kellemes olvasásélményről maradtam volna le. :-) A történelmi romantikusok kedvelőinek szívből ajánlom!

12 hozzászólás
Zsani1418>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

Remek történet volt, az első szótól az utolsóig rajongtam érte.
Victoria egy nagyon szimpatikus, bátor, szerethető lány, viszont egy idő után bosszantott, hogy mennyire ragaszkodik ahhoz, hogy spoiler
Aztán ott van Jason is, sokat változott a történet folyamán… a könyv elején még indulatos volt, makacs és nem igazán akarta kimutatni az érzéseit se, párszor meg is csapkodtam volna a hülyeségei miatt, de végül nagyon megszerettem.
Charles bácsit is megkedveltem, igazi kerítő, de azért én egy kicsit megharagudtam rá, spoiler
A végéről nekem nagyon hiányzott még egy epilógus, nem tudok mit tenni odáig vagyok az epilógusokért, szeretek a szereplők jövőjébe kicsit bepillantani . :D

Marcsi P>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

5 csillag pedig az eleje nagyon nem csúszott… Konkrétan 3x tettem félre, és 4c kezdtem neki, így sikerült 2 hét alatt elolvasnom! o.O
Bármilyen meglepő, de simán bele tudtam magam képzelni a helyzetükbe és bár Jason nem lesz a kedvenc férfi karakterem spoiler, de azért a végére csak megszerettem. Nekem kifejezetten túl lett tolva a jégcsapsága, de nyilván ez kellett a rengeteg szócsatához, ami nagyon szórakoztató volt. Victoria-t szerintem nem lehet nem szeretni, minden pillanatával egyetértettem és teljesen jogosnak éreztem a tetteit! spoiler
Az extra mindenben pedig a háttérszereplők voltak! :D Hát ez a személyzet a legjobb húzás ever, amit eddig történelmi romantikusban olvastam! :D
Amit viszont nem értek, hogy miért nem fért bele 400+ oldalba egy kis „mi történt velük”, vagy csak egy 1 év múlva… :/ Kicsit emiatt az összecsapott vég zavart.

anikho>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

Én egyszerűen imádtam. Belemerültem és belevesztem, és még most sem tudok szabadulni tőle, hogy már befejeztem.

Remek történet volt, tele olyan kis afférokkal, élethelyzetekkel és érzelmi hullámokkal amiknek kötelező jelleggel jelen kell lennie egy romantikus könyvben. Ahogy már az írónőtől megszoktam, itt is nagy hatással volt az idegeimre a sztori és annak a kibontakozása.

Fúúú, pláne Jason! Atyaisten.. teljesen odáig voltam érte. Minden elismerésem az övé, hogy oda jutott, ahova, annak ellenére mennyi akadályt gördített a lábai elé a sors. Végtelenül örültem, hogy Victoriának sikerült elérnie, hogy a férfi zord szíve újra megteljen melegséggel. Közben pedig a férfi is segített a lánynak, igazi nőt formált belőle, akiért megéri megtanulni szeretni.

Ajánlom az olyan emberkéknek, akik szívesen felülnek a rózsaszínfelhőre, hogy átmenetileg megszabaduljanak a gondjaiktól és mindent elfelejtve falják a szerelmes lapokat.

rafaelo0824>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

Nagyon régóta megvan ez a könyv, de sosem olvastam el, amit most már bánok, mert eléggé tetszett. Fél csillagot levonok, mert az eleje nagyon unalmas volt, kábé 100 oldalig semmi nem történt, ami nagyon fontos lenne, aztán meg elkezdtek sűrűsödni az események. Jasont sokáig nem szerettem, amit a nászéjszakán leművelt, egyenesen kiakasztó volt, de aztán a végén megkapta, amit járt neki, így végül is kibékültem vele. A legjobban Charles és a Dédnagymama mesterkedése tetszett, de a személyzet pletykálkodása sem volt semmi, jókat nevettem azokon a részeken.

tinuviel89>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

Hát elolvastam újból, és még mindig szívesen olvasom. Most rájöttem, hogy a főszereplőnő és a Varázslat főszereplőnője egy-egy pillanatra feltűnik a Míg el nem jöttél című könyvben.

SICSI P>!
Judith McNaught: Végtelen szerelem

Az utolsó 20 oldal jó volt. De a többin túl sok volt a töprengés. A főszereplő páros túl sokáig nem szerette egymást és én ezt nem igazán csípem. Egyrészt eléggé elcsépelt már, hogy a gyűlöletből szerelem lesz. Másrészt pedig sokszor már oly mértékű sebeket ejtenek a másik lelkén, ami szerintem sosem képes igazán begyógyulni.
És a másik elcsépelt dolog, ami szintén jellemző volt a könyvre, hogy nem kérdezünk, nem beszélünk meg semmit, csak megyünk a saját fejünk után.
Charles bácsira nagyon haragudtam a végén. Andrewt pedig szörnyen sajnáltam. spoiler Jasont szintén sajnáltam a gyerekkora miatt, de felnőttként nehezen tudtam megkedvelni.
Mindezek ellenére nehéz volt letenni a könyvet, nagyon olvastatta magát.


Népszerű idézetek

candela>!

(Victoria tehénfejés kezdetekor)
Hogy egészen őszinte legyek veled – ismerte be a tehénnek – , az az igazság…hogy én ezt még soha nem próbáltam…
Ez az egész – mondta viszolyogva a lány a tehénnek, ahogy előrenyújtotta a kezét – legalább olyan kínos nekem is, mint neked.
:D

Tufuka>!

– Mitől olyan biztos benne, hogy minden úgy fog alakulni, ahogy elképzelte?
Az ír férfi gyengéden szólalt meg, tekintete a távolba révedt:
– Mert hajdanán ismertem egy másik leányt, éppen olyat, mint ön. Ugyanaz a melegség és bátorság volt benne, mint önben. Megtanította nekem, hogy milyen érzés bízni, szeretni és szeretve lenni. Nem félek a haláltól, mert tudom, hogy ő ott vár rám. A legtöbb férfi könnyen és gyakran szeret, de Jason olyan, mint én. Az ő életében egyszer jön csak el a szerelem, de az ő szerelme… végtelen szerelem.

1 hozzászólás
meteoritastar>!

– Már elment? De hiszen még nem is volt alkalmam gratulálni a méltóságos úrnak a közelgő eljegyzéséhez.
– Ez valójában inkább hatalmas szerencse – mosolyodott el Charles komoran. – Attól tartok, esetleg a fogai bánták volna.

Karol00>!

–Mi lelte a méltóságos urat? –kérdezte.
Az inas Lord Fielding imént megüresedett széke mellett állt, feszülten böngészte a nyitva
maradt újságot, miközben a kezében még mindig ott lógott a kávéscsésze, amelyről egészen megfeledkezett.
–Azt hiszem, valamit látott a Timesba. –suttogta, és egy közleményre mutatott, amely
Jason Fielding, Wakefield márkija és Miss Victoria Seaton eljegyzéséről értesítette az olvasókat. –Nem tudtam, hogy a méltóságos úr nősülni készül –tette hozzá az inas.
–Az embernek mintha az volna az érzése, hogy a méltóságos úr sem tudta.

18. oldal

Karol00>!

Leonardo da Vinci egyszer azt mondta: „Minél nagyobb egy ember lelke, annál mélyebben szeret.”

81. oldal

meteoritastar>!

– Méltóságos kisasszony, abban való igyekezetében, hogy tisztára mossa befeketített hírnevemet, sikerült halálosan unalmasnak feltüntetnie.

Gigi02>!

–Még mindig nem vagyok képes elhinni –mondta kétségbeesés és izgalom elegyével a
hangjában. –A Mama egy hercegnő unokája volt! Akkor mi mik vagyunk, Tory? Van valami
címünk?
Victoria elfintorodott.
–Hogyne –felelte – mi vagyunk a „szegény rokonok”.

Karol00>!

– Hogyan merészelte? – sziszegte. – Hogyan vette magának a bátorságot, hogy bárkivel is
elhitesse, hogy egyáltalán megfordulna a fejemben, hogy feleségül menjek önhöz? Akkor sem mennék önhöz, ha maga volna az…
– Nem emlékszem, hogy megkértem volna – szakította félbe Jason gúnyosan. – Biztató azonban a tudat, hogy ha egyszer megbolondulnék, és mégis megkérném a kezét, ön volna annyira józan, hogy visszautasítana.

57. oldal

meteoritastar>!

– Kezdek arra a következtetésre jutni, hogy egyiküktől sincs okom félni.
A férfi érzéki szája sarkában mosoly bujkált, ahogy kivette a lány kezéből a kis hajót.
– Ezt ne árulja el senkinek, különben oda a hírnevem.
Victoria maga köré tekerte a plédet, majd oldalra billentette a fejét.
– Önnek van olyan?
– A legrosszabb fajtából – állította Jason rezzenéstelen arccal

meteoritastar>!

– Jóságos isten, már csak az hiányozna! Ma reggel is letépte Michaelsonról a nadrágjának az ülepét, amikor a szerencsétlen inas meg akarta etetni.
– Nem bízik a férfiakban.
– Bölcs állat. Ellenben csúf.


A sorozat következő kötete

Sequels sorozat · Összehasonlítás

Hasonló könyvek címkék alapján

R. Kelényi Angelika: Bűnös örömök városa
Budai Lotti: A nyugati szerető
Julie Garwood: Váltságdíj
Julie Garwood: A menyasszony
R. Kelényi Angelika: Szulejmán és a magyar udvarhölgy
Lucinda Riley: Árnyéknővér
Budai Lotti: Shirzan bosszúja
Tomcsik Nóra: Az elveszett ifjúság
Lisa Kleypas: Az ördög télen
Heather Graham: A szürkekabátos