Édes ​győzelem 30 csillagozás

Judith McNaught: Édes győzelem

A ​gyönyörű és öntudatos Katie Connelly fájdalmas múltjának emlékeitől igyekszik szabadulni, amikor tönkrement házassága után ismét a szingli életformát választja. Luxuslakása, ígéretesen felfelé ívelő karrierje, elegáns baráti társasága és a számtalan körülötte legyeskedő férfi sem képes azonban feloldani magányát, és megszabadítani attól az érzéstől, hogy valójában sivár és felszínes az élete. Sorsa egy pillanat alatt megváltozik, amikor találkozik a szenvedélyes Ramon Galverrával. A titokzatos férfi első látásra beleszeret a lányba, és néhány napon belül megkéri a kezét. Katie, mit sem tudva a férfi iparmágnási múltjáról, csak Ramon mostani nincstelenségét és rejtélyességét érzékeli, és visszahőköl az események gyors alakulásától. A férfi érzékisége és lovagiassága azonban ellenállhatatlanul vonzza, és latolgatni sincs sok ideje: egyetlen hét alatt kell eldöntenie, elég erős-e ez az érzelem ahhoz, hogy otthagyja a biztonságot nyújtó, kiszámítható, kényelmes életét a bizonytalan… (tovább)

Eredeti megjelenés éve: 1983

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Romantikus Regények General Press

>!
General Press, Budapest, 2009
320 oldal · keménytáblás · ISBN: 9789636431747 · Fordította: Szabó Csaba

Most olvassa 1

Várólistára tette 13

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

Lovas_Lajosné_Maráz_Margit P>!
Judith McNaught: Édes győzelem

Ez a könyv most nagyon tetszett, annak ellenére, hogy kortárs romantikus, mert ezt műfajt nem nagyon kedvelem.
Csodálatos egzotikus helyeken játszódott, egészen beszippantott a történet, szinte ott jártam én is a helyszíneken.
Katie is nagyon szimpatikus volt, nem nyűglődött, határozott egyéniség volt. A kedvencem persze Ramon volt, ez a kellemes modorú, az élet viszontagságait emelt fővel viselő, spanyol arisztokrata származású úriember.
Szóval tetszett a könyv, örülök, hogy kézbe vettem egy kihívás miatt.

Kathreen>!
Judith McNaught: Édes győzelem

Ez volt a leggyengébb McNaught könyv, amit olvastam!
De még ezek után is az egyik kedvenc írónőm!

DSZJudit>!
Judith McNaught: Édes győzelem

Nem volt olvashatatlan, de kilóg a többi McNaught könyv közül. :(

K_M_Jucka>!
Judith McNaught: Édes győzelem

Nagy bonyodalmakra nem kell számítani, ez egy könnyed történet egy önérzetes latin macsó és egy öntudatos amerikai királynő szerelmi fellángolásáról a modern korban. Alapvetően tetszett, ahogy Ramon ostromolja a nőt, felvállalja az érzelmeit bár Katie lelki problémái kissé túlzottak, ezáltal a viselkedése irreális és idegesítő lett a könyv végén. Ezért vontam le egy csillagot.

vklara>!
Judith McNaught: Édes győzelem

Nem olvastam még az írónőtől, de ha az értékelésekből indulok ki, miszerint ez a leggyengébb írása, akkor biztosan fogok. Nekem ugyanis tetszett.
Persze ha nagyon akarnám, tudnék mit kritizálni, mert van igazuk azoknak, akik sokallták Katiet, mivel az elején a sznobsága, hasonlítgatása, kivagyisága nem volt túl nyerő, viszont többször meglepően vicces jelenet kerekedett ki belőle.
Ha a kezdő fejezet nem Ramoné, én is simán beleesek a földművelő sztereotípiába. De nem így történt, ezért csak csodáltam, hogy mennyire állhatatos és béketűrő Katie nem kicsit megalázó kérdéseivel szemben.
Érdekes volt majdnem 40 évvel ezelőtt íródott romantikus-erotikus könyvet olvasni. Nem feltétlen pozitívum a mai írások ennyire nyílt 18-as szabadsága. Nem azért mert prűd lennék, hanem egy idő után uncsi. Néha a kevesebb több.
Szóval én nagyon szerettem Ramont, szerettem a falucska lakóit is, élükön a padréval. És persze a végére Katiet is.

bbabri>!
Judith McNaught: Édes győzelem

Tudjátok mi volt az első gondolatom a könyvet olvasva?
Hogy ez egy Romana füzet, csak háromszor hosszabb. Nagyon szeretem McNaugh-ot, és a Romana füzetekkel sincs bajom – sőt, még szeretem is – de be kell látnom, hogy ez tényleg a leggyengébb McNaught könyv, amit olvastam.
Amúgy volt egy sejtésem, hogy én ezt már régen olvastam, mert nagyon ismerős volt a sztori.
Amúgy meg. Nemrég fejeztem be, de már a hősnő nevére sem emlékszem. Ez elmondd valamit, ugye? Amúgy sem voltam odáig érte. Az első szó, ami eszembe jut róla: SZNOB. Mind nagybetűvel. Mert tényleg az. McNaught megpróbálta elterelni erről a figyelmemet, főleg Katie humorával, de minduntalan visszaköszönt ez a „tulajdonsága”. Szinte hülyének nézi Ramon-t. „ Ramon, tudsz táncolni?” "Ramon, tudsz úszni?" Na és a legjobb:
„Katie undorodva gondolt bele, hogy bizonyára ő az egyetlen élő nő, aki gyakorlatilag meztelenül is tökéletesen néz ki.” -WTF?
Ami még zavart, hogy természetesen mind a két főszereplő tökéletesen néz ki. Katie 23 évesen mindent elért, amit akart. Gazdag, lakása van, munkája is van, gyönyörű is egyáltalán nem egoista
Ramon hozta a tipikus spanyol, elnézést puerto ricoi spanyol-amerikai karaktert. Kellőképpen tekintélyt parancsoló, ősember típus – te az enyém vagy – humoros, gyengéd, és nagyon birtokló személyiség. Na meg persze parancsolgató is.
Amúgy túl sok gond nem volt a sztorival, tipikus romantikus történet. Nem vártam sokat, majdnem azt kaptam, amit vártam. Könnyed, nyári olvasmány, kikapcsol, és sokszor megnevettet. Érdemes legalább egyszer elolvasni.


Népszerű idézetek

bbabri>!

A veszekedés nem más, mint a törődés indulatos formája.

93. oldal

vklara>!

…a férfiak dolgozzanak és vegyék meg az élelmiszereket, a nők pedig készítsék el az ételt. Ennek így kellene működnie.
Katie szótlanul, hitetlenkedve bámult rá, majdnem biztosra vette, hogy Ramon csak ugratja.
– Lehet, hogy amit mondok, az meglepi, de nem minden nő születik a hagymapucolás és sajtreszelés égető vágyával a szívében.

vklara>!

– Igen Katie, tudok táncolni. Tudok úszni is, meg tudom kötni a cipőfűzőmet. Van némi akcentusom, amiből látszólag azt a következtetést vonod le, hogy szellemileg visszamaradott és tudatlan vagyok, pedig sok nő ezt vonzónak találja bennem.
Katie megfeszült a dühtől. Felszegte az állát, és egyenesen Ramon szemébe nézett, majd nagyon halkan és tagoltan annyit mondott:
– Menj a pokolba!

vklara>!

– Egyébként jó lenne, ha hoznátok magatoknak italt. Csak whisky van itthon.
– Rendben édesem, viszünk. Vigyünk még valamit?
– Nyugtatót és repülősót – motyogta Katie alig érthetően.

vklara>!

Ramon cinikus arckifejezésére ragyogó mosollyal válaszolt. – Csak ki kell festeni, és kell pár új függöny.
– Meg egy bontó és egy hadseregnyi ács – válaszolta Ramon csípősen. – Vagy egy hozzáértő pirotechnikus.
– Rendben, festék, új függöny, egy bontó, és te szöggel és kalapáccsal a kezedben. – Katie az ajkába harapott, mert nyugtalanító gondolata támadt. – Te értesz az ácsmesterséghez, ugye?
Katie első ízben, mióta megérkeztek, vette észre Ramon szép arcán a jókedv halovány jeleit.
– Azt hiszem pont annyit értek az ácsmunkához, mint te a függönyvarráshoz, Katie.


Hasonló könyvek címkék alapján

Sarah J. Maas: A Court of Mist and Fury – Köd és harag udvara
Colleen Hoover: Reminders of Him – Emlékek róla
Kristin Hannah: Fülemüle
Susan Elizabeth Phillips: Angyali csók
Tiffany Reisz: A szent
J. R. Ward: Megsebzett szerető
Bonnie Garmus: Minden kémia
Jeaniene Frost: Síri csendben
Irwin Shaw: Gazdag ember, szegény ember
J. D. Robb: Halálos menekülés