A ​síron túl (A 39 kulcs 4.) 90% 164 csillagozás

Ez a rész most annyira nem ragadott magával. Még mindig jó, mert ki lehet közben kapcsolódni, és az ember a 4. részre már megtanulja, hogy Amy és Dan akármilyen halálos veszedelembe sodorják magukat, nem görbül meg egyetlen hajszáluk sem. De most már azt látom rajtuk, hogy idióták: elmondták nekik, és még a saját bőrükön is tapasztalhatták, hogy NE bízzanak meg senkiben, és még mindig naivan azt hiszik, hogy csupán jó szándékból segít nekik bárki is. A fészkes fenéket. Bosszantó, és van egy olyan érzésem, hogy az összes többi részben ez ki fog akasztani.
Még mindig nagyon szeretem, hogy egy-egy téma/személy köré épül egy-egy rész, de ez most nem érintett meg túlzottan, Egyiptommal soha nem voltam nagy barátságban, soha nem érdekelt ez a kultúra és történelem.
Az 5. részben nem tudom, hogy hová mennek, de remélem, hogy valami – számomra – érdekesebb helyre.
Ezek a Madrigálok meg… Most már tényleg érdekelne, hogy kik vagy mik ezek.

Most valahogy nem ragadott magával annyira a könyv, mint az előzőek, de fény derült néhány titokra, rendeződött a testvérek viszonya, előkerült 1-2 szereplő, Irinában még reménykedem, Nellie szuper karakter, nagyon bírom a csajt :)
Barangoltunk eg kicsit Egyiptomban, Nofertari alakjával ismerkedtünk meg, az Asszúáni-gát építésének történetével.
Kíváncsi vagyok a folytatásra :)

Azért kezdtem el ezt a sorozatot, hogy kikapcsoljam az agyam két nehéz könyv között, és erre pont alkalmas :) Egyre jobban tetszik a történet, az egész kutatás, a rejtélyek, csak ne kerülne folyton bajba Amy és Dan:D
Nagyon tetszik, hogy beleszőtték a történelmet, hogy sok feltaláló és költő,tudós ebből a családból származik, és valamilyen szinten minden kapcsolódik mindenhez.. érdekes nagyon, várom már hogy mi az a bizonyos „kincs” amit Grace elrejtett:)

Ez az egyik legjobb része a sorozatnak! Egyiptom, a múmiák, a fáraók, a sírboltok, az egyiptomi sokistenhit szeretete* sokkal korábban kialakult nálam, mint a görög mitológia imádata, szóval megláttam a borítót – és alig vártam, hogy olvashassam ezt a részt. *(Nyilván azért, mert a múmiák és az agy orron keresztüli kiszedése marha nagy királyság!) A Japánban játszódó résszel ellentétben, itt nagyon eltalálták az egyiptomi hangulatot. Sikerült eladniuk nekem, hogy IGEN, EGYIPTOMban vagyunk és klappolt minden; élvezetes, fordulatos, izgalmas és humoros volt.

Nagyon tetszett, hogy picit többet megtudtunk Grace-ről és a múltjáról! Illetve érdekes volt Irina „emberi” oldaláról megtudni, hogy… létezik egyáltalán.

Rajongás – http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/04/a39kulcs-4.html

Ez már a negyedik rész, és ahogy jönnek az újabb és újabb részek, úgy bonyolódnak az események is, veszélyesebb, izgalmasabb lesz a cselekmény. Én pedig egyre jobban megszeretem a sorozatot. Most Egyiptomban járunk, ami átjön a sorokon. Érdekességek, új információk – például Grace-ről – derülnek ki. Új szereplők is bekerülnek a képbe, akikben szintén nem lehet megbízni. Amy megint csetlik-botlik, de ki is áll magáért. Néha elbizonytalanodik a testvérpár, hogy Grace tényleg törődött e velük, de valami mindig megerősíti őket…

Az eddigi legjobb rész volt szerintem.
Pörgős, izgalmas, vicces és komoly.
Hőseink már az elején megérkeznek Egyiptomba – a leírások annyira jók, tényleg, mintha ott mászkáltam volna velük a forgatagban, a piramisoknál, vagy hajóztam volna a Níluson. Szerencsére Holték nem szerepeltek ebben a részben, Irina és spoiler viszont igen. És megismerkedtünk egy újabb szereplővel, aki gondolom, a további részekben nem kerül a szemünk elé – nem is baj. Kb már úgy viselkedett, mint a többi családtag… spoiler
Jó volt egy kicsit belelátni Irina lelkébe, meg Grace-ről többet megtudni.

Nem tudom, kinek az ötlete volt ez a történetfolyam így, hogy minden részt más ír, de gratula hozzá.

Szerintem az az egyik fő erénye ennek a sorozat ciklusnak, hogy az ifjúság szinte észrevétlenül hozzájut hasznos információkhoz, vagy a meglévőkre kap plusz ismereteket. Ebben a regényben nagyon sokat megtudhatunk Egyiptomról, a hieroglifákról és az ott élő emberek mentalitásáról. Nagyon tetszett ez a rész, sokszor mosolyogtam közben, volt egy két jó poén. Persze bőven kinőttem én már ebből, de nem árt néha előolvasni a gyerek előtt. ;)

Nekem nagyon tetszett Egyiptom, jól átjött a hangulat.
Sajnáltam, hogy jóformán minden más csapat eltűnt a színről, csak Irina meg Alastair szerepelt többet. Jonah ahogy jött, el is ment.
Nem értem, hogy Amy és Dan miért ennyire naivak még mindig. És miért úsznak meg mindent olyan könnyen, egyetlen sérülés nélkül. Ezek már kezdenek zavaróak lenni.
Viszont még mindig izgalmas és rejtélyes, még mindig nagyon tetszik.
A könyvek végén mindig annyira érdekel, hogy hova mennek legközelebb, szinte azt várom a legjobban, most viszont nem derült ki. Akkor muszáj lesz tovább olvasni.:)

Azért szeretem ezt a sorozatot, mert logikusan egymásra épülnek a történések, és a rejtély megfejtését te is kitalálhatod, ha figyelsz a részletekre. Mint egy jó kriminél. Kalandból volt bőven részünk. Külön pozitívum a számomra, hogy bár Egyiptomban játszódik, nem az unalomig ismert fáraók , piramisok és istenek játszották a főszerepet, hanem a kicsit ismeretlenebb személyek és helyszínek.
A testvérek között szokás szerint volt némi nézeteltérés, de aztán mégis számíthattak egymásra. a bizalmon és a bizalmatlanságon azért még mindig van mit dolgozni!
Viszont most a borítóval is egészen ki vagyok békülve.

Már a vége felénél azt hittem, hogy na lassan vège, s lezárul valamivel. De számomra rettentően csavaros volt, s Egyiptom közelebb került hozzám. A gyerekeknek megint csalódniuk kellett, s az elejèn érződött, hogy a hitüket elvesztették Graceben, de a végére ez eltűnik. Sok vicces pillanat volt, de szomorú is : ahogy veszekedtek a gyerekek.
Ha megyek a könyvtárba biztos kiveszem a következő részeket