A ​síron túl (A 39 kulcs 4.) 89% 213 csillagozás

Ez a rész most annyira nem ragadott magával. Még mindig jó, mert ki lehet közben kapcsolódni, és az ember a 4. részre már megtanulja, hogy Amy és Dan akármilyen halálos veszedelembe sodorják magukat, nem görbül meg egyetlen hajszáluk sem. De most már azt látom rajtuk, hogy idióták: elmondták nekik, és még a saját bőrükön is tapasztalhatták, hogy NE bízzanak meg senkiben, és még mindig naivan azt hiszik, hogy csupán jó szándékból segít nekik bárki is. A fészkes fenéket. Bosszantó, és van egy olyan érzésem, hogy az összes többi részben ez ki fog akasztani.
Még mindig nagyon szeretem, hogy egy-egy téma/személy köré épül egy-egy rész, de ez most nem érintett meg túlzottan, Egyiptommal soha nem voltam nagy barátságban, soha nem érdekelt ez a kultúra és történelem.
Az 5. részben nem tudom, hogy hová mennek, de remélem, hogy valami – számomra – érdekesebb helyre.
Ezek a Madrigálok meg… Most már tényleg érdekelne, hogy kik vagy mik ezek.

Most valahogy nem ragadott magával annyira a könyv, mint az előzőek, de fény derült néhány titokra, rendeződött a testvérek viszonya, előkerült 1-2 szereplő, Irinában még reménykedem, Nellie szuper karakter, nagyon bírom a csajt :)
Barangoltunk eg kicsit Egyiptomban, Nofertari alakjával ismerkedtünk meg, az Asszúáni-gát építésének történetével.
Kíváncsi vagyok a folytatásra :)

Sajnos most kevesebb poénnal találkoztam ebben a részben, pedig Dan beszólásai sokat adnak a sorozathoz. Ez most valahogy úgy sikerült, mintha a szerző csak le akarta volna tudni a részt, amit rá osztottak. Remélem a kis James Bond hamar visszatér az előző részekben megszokott önmagához.

Azért kezdtem el ezt a sorozatot, hogy kikapcsoljam az agyam két nehéz könyv között, és erre pont alkalmas :) Egyre jobban tetszik a történet, az egész kutatás, a rejtélyek, csak ne kerülne folyton bajba Amy és Dan:D
Nagyon tetszik, hogy beleszőtték a történelmet, hogy sok feltaláló és költő,tudós ebből a családból származik, és valamilyen szinten minden kapcsolódik mindenhez.. érdekes nagyon, várom már hogy mi az a bizonyos „kincs” amit Grace elrejtett:)

Ez az egyik legjobb része a sorozatnak! Egyiptom, a múmiák, a fáraók, a sírboltok, az egyiptomi sokistenhit szeretete* sokkal korábban kialakult nálam, mint a görög mitológia imádata, szóval megláttam a borítót – és alig vártam, hogy olvashassam ezt a részt. *(Nyilván azért, mert a múmiák és az agy orron keresztüli kiszedése marha nagy királyság!) A Japánban játszódó résszel ellentétben, itt nagyon eltalálták az egyiptomi hangulatot. Sikerült eladniuk nekem, hogy IGEN, EGYIPTOMban vagyunk és klappolt minden; élvezetes, fordulatos, izgalmas és humoros volt.

Nagyon tetszett, hogy picit többet megtudtunk Grace-ről és a múltjáról! Illetve érdekes volt Irina „emberi” oldaláról megtudni, hogy… létezik egyáltalán.

Rajongás – http://hagyjatokolvasok.blogspot.hu/2016/04/a39kulcs-4.html

Ez már a negyedik rész, és ahogy jönnek az újabb és újabb részek, úgy bonyolódnak az események is, veszélyesebb, izgalmasabb lesz a cselekmény. Én pedig egyre jobban megszeretem a sorozatot. Most Egyiptomban járunk, ami átjön a sorokon. Érdekességek, új információk – például Grace-ről – derülnek ki. Új szereplők is bekerülnek a képbe, akikben szintén nem lehet megbízni. Amy megint csetlik-botlik, de ki is áll magáért. Néha elbizonytalanodik a testvérpár, hogy Grace tényleg törődött e velük, de valami mindig megerősíti őket…

Nem hittem volna, hogy még a 4. rész is tetszeni fog. Igazából úgy voltam ezzel a sorozattal, hogy ha nagyon nem lesz mit olvasnom, folytatom, de nem az elolvasandó könyvek legelején állt. Az élet mégis úgy hozta, hogy kezembe került, és nagyon tetszett.

Ami szimpatikus a sorozatban (meg főleg ebben a köteteben), hogy a cselekmény nagyon kiszámítható, viszont a kulcsokhoz az útmutatók meg a kis nyomok olyan jól ki vannak találva, hogy az izgalmassá teszi a történetet és már-már szemet huny az olvasó a felett, hogy maga a cselekmény meg kiszámítható.
Ebben a részben egy kicsit lelassultunk (ha lehet egyáltalán ezt a kifejezést használni, ha Amy-ről és Danről van szó..:D), voltak „lelkizős” részek, amik az előzőekből kimaradtak és nemegyszer zsákutcába is kerültek.

Én szerettem az Egyiptomi mitológia és történelem témát a könyvben, sok információ van benne erről, mégsem túlnyomóan sok és tömör.
A befejezés most is függővég volt (hiszen a másik írónak folytatnia is kell valahonnan ;)), ezért nagyon nagy esély van arra, hogy folytatom egyszer a sorozatot.

Az eddigi legjobb rész volt szerintem.
Pörgős, izgalmas, vicces és komoly.
Hőseink már az elején megérkeznek Egyiptomba – a leírások annyira jók, tényleg, mintha ott mászkáltam volna velük a forgatagban, a piramisoknál, vagy hajóztam volna a Níluson. Szerencsére Holték nem szerepeltek ebben a részben, Irina és spoiler viszont igen. És megismerkedtünk egy újabb szereplővel, aki gondolom, a további részekben nem kerül a szemünk elé – nem is baj. Kb már úgy viselkedett, mint a többi családtag… spoiler
Jó volt egy kicsit belelátni Irina lelkébe, meg Grace-ről többet megtudni.

Nem tudom, kinek az ötlete volt ez a történetfolyam így, hogy minden részt más ír, de gratula hozzá.

Szerintem az az egyik fő erénye ennek a sorozat ciklusnak, hogy az ifjúság szinte észrevétlenül hozzájut hasznos információkhoz, vagy a meglévőkre kap plusz ismereteket. Ebben a regényben nagyon sokat megtudhatunk Egyiptomról, a hieroglifákról és az ott élő emberek mentalitásáról. Nagyon tetszett ez a rész, sokszor mosolyogtam közben, volt egy két jó poén. Persze bőven kinőttem én már ebből, de nem árt néha előolvasni a gyerek előtt. ;)

A 39 kulcs 4. része talán nem volt annyira akciódús, mint az előző részek, viszont karakterfejlődés annál inkább volt benne.
A síron túlban Egyiptomba utazunk, ahol természetesen továbbra is a 39 kulcs után kutatunk Amy-vel és Dannel.
Ahogy az első három kötetben megszokhattuk, itt is elhangzanak izgalmas információk az ország történelméről. Különösen azok tetszettek, amiket spoiler tudtunk meg. Jó, hogy ez a kis könyvsorozat nem feledkezik meg az ókori királynékról sem.
Mint már említettem, annyira nem történtek hú, de nagy események, viszont több mellékszereplő lelkivilágába is nyerhettünk bepillantást, mint például Irinájéba. Kicsit lesokkolt, amikor megtudtuk, hogy spoiler Így már érthető, miért viselkedik így főszereplőinkkel.
Azon is meglepődtem, hogy az írónő behozta a gyász feldolgozásának szakaszait, mint például a dühöt és az elfogadást. Ezeket lehetett volna hosszabban is kifejteni, de tudom, hogy ez egy middle-grade kategóriájú könyv, és leginkább a különböző hajmeresztő kalandokon van a hangsúly.
Alistair talán az egyetlen olyan mellékszereplő ebben a sorozatban, aki nemcsak, hogy minden kötetben szerepelt, hanem a legfurcsább karakter is. Egyszerre megbízható és megbízhatatlan. Kíváncsi vagyok, hogy szövetségbe lépnek-e vele spoiler
Nem azt mondom, hogy kedvenc lett off, de rossznak se mondanám.