"A Hordalék, a Szigeti krónika és számos, magyarul is megjelent novella szerzőjének regénye minden eddigi írásánál mélyebben és átfogóbban jeleníti meg a mai Spanyolország életét. Nem követi a hagyományos regényszerkezetet, látszólag szétszórt epizódokból, emlékekből, dokumentumokból és fordulatos elbeszélésekből kerekedik ki Álvaro Mendiola, az emigráns spanyol „személyleírása”. Az elmúlt három évtized eseményeivel elevenednek meg a főhős és barátai életében: a polgárháború, a „megbékélés”, az emigráció évei a mai Spanyolország ellenpontjaként jelentkeznek. Goytisolo a „szalonképes” rendőrállam, a „gazdasági csoda” országa, a „szabad mozgást” biztosító, „konszolidált” turistaparadicsom fényéből és árnyékából szőtt képét, valóságos arculatát mutatja be. A regényben megmutatkozik Goytisolo mesteri stílusgazdagsága: belső monológok váltakoznak realisztikus párbeszédekkel, politikai események lélekelemzéssel. Goytisolo a mai spanyol irodalom egyik legjelentősebb alkotásában egy nép,… (tovább)
Személyleírás 3 csillagozás
Eredeti megjelenés éve: 1966
Enciklopédia 4
Várólistára tette 7
Kívánságlistára tette 6
Kiemelt értékelések
Mancha lapos síksága felől érkezve az egyhangú albacetei vidék búzatáblái és szérűskertjei mögött, ameddig a szem ellát, fehérlő földek és sziklás területek váltakoznak a könyörtelen napsütésben. Meredek ösvények kanyarognak a méhesek között, és az idegen lépten-nyomon kecskenyájra bukkan, kicsi pásztorával; olyanok, akár egy betlehemi jászol szokványos figurái. Alig látni növényzetet – néhány rozmaring és kakukkfű-csomó, száraz és csekély kákakóró – és augusztusban – a poros, a turisták által ismeretlen utak hosszán – tüzel a föld és megritkul a levegő, tehetetlen kő, üres ég, mozdulatlan forróság, minden idegen az élettől.
Valamiért Goytisolo munkássága már régóta érdekelt. Először egy kis irodalomtörténeti munkában találkoztam a nevével. Most el is jutottam oda, hogy kezembe vehessem talán leghíresebb munkáját, a Személyleírást.
A történet „főhőse” a polgárháború után külföldre emigrált Álvaro Mendiola. Történetét, életét, személyiségét identitásnyomok apró kis homokszemeiből építhetjük fel. Az egyes fejezetekben valamilyen központi fonalra – témára, eseményre – felfűzve szerepelnek az időben szétszórt mozaikok. A polgárháború utáni töredezett társadalmat – és lelket – kiválóan jelképezi ez a – nem is olyan ritka – elbeszélői forma, ami a látszat ellenére gyorsan megszokható, megkedvelhető.* A sorok közül kikiabál a testvérháború kegyetlen értelmetlensége és brutalitása, valamint a polgárháború utáni spanyol élet sivársága. A harmadánál már leötcsillagoztam volna, de egyes párizsi emigrációs részeket egy kicsit untam, ezért lett végül egy féllel kevesebb. Ennek ellenére mindenkinek ajánlom, akit nem riaszt vissza a regény szerkezete.
Elképzeled Don Quijote lovagot a lándzsájával sisakjával és páncéljával ahogy ezen az 1963 augusztusi forró reggelen a napon fő a húnok gótok svévek vandálok alánok barbár karavánjai közepette akik napszemüvegben shortban szalmakalapban korsókkal köcsögökkel fényképezőgépekkel kasztanyettekkel szandálokkal parasztsarukkal zászlócskákkal nylonblúzban tiroli nadrágban tarkamintás ingben bámulták a város látképét csoportokba verődve a látcsövek körül az idegenvezetők és autóbuszsofőrök figyelő tekintete alatt.
*Én legalábbis kifejezetten szeretem ezt a ábrázolásmódot.
Nem könnyű olvasni. Fáradtan még kevésbé. Nem hátrány, ha az embernek van némi háttértudása a spanyol történelemről, de anélkül is élvezhető, gyanítom. Történelem és egyén egybesimul. Kicsit szétszórt, időnként tagolatlan, de hát nem ilyenek vajon a gondolataink, az emlékeink is?
Az meg egészen elképesztő, amikor utólag jövök rá, hogy amiről Goytisolo szinte mint megtörtént eseményről beszél, a regény megírása után tíz évvel következett csak be. Addig le sem esett a mihez képest.
Na végre egy olvasható 1001-es a mélyből. Ezen mondjuk csodálkozom, hogy még csak én vagyok a 2., aki olvasta. Igaz, kicsit kusza, mert váltakoznak a belső monológok a múltbeli és jelenlegi történésekkel, és nem mindig világos, hogy most ki mesél, kivel történik, hol és mikor vagyunk. De ennek ellenére olvasható kötet. Ha jól olvasom, akkor saját életéből merített inspirációt.
Népszerű idézetek
Elképzeled Don Quijote lovagot a lándzsájával sisakjával és páncéljával ahogy ezen az 1963 augusztusi forró reggelen a napon fő a húnok gótok svévek vandálok alánok barbár karavánjai közepette akik napszemüvegben shortban szalmakalapban korsókkal köcsögökkel fényképezőgépekkel kasztanyettekkel szandálokkal parasztsarukkal zászlócskákkal nylonblúzban tiroli nadrágban tarkamintás ingben bámulták a város látképét csoportokba verődve a látcsövek körül az idegenvezetők és autóbuszsofőrök figyelő tekintete alatt
398-399. oldal
Mancha lapos síksága felől érkezve az egyhangú albacetei vidék búzatáblái és szérűskertjei mögött, ameddig a szem ellát, fehérlő földek és sziklás területek váltakoznak a könyörtelen napsütésben. Meredek ösvények kanyarognak a méhesek között, és az idegen lépten-nyomon kecskenyájra bukkan, kicsi pásztorával; olyanok, akár egy betlehemi jászol szokványos figurái. Alig látni növényzetet – néhány rozmaring és kakukkfű-csomó, száraz és csekély kákakóró – és augusztusban – a poros, a turisták által ismeretlen utak hosszán – tüzel a föld és megritkul a levegő, tehetetlen kő, üres ég, mozdulatlan forróság, minden idegen az élettől.
107. oldal
Apád hóhérai úgyszintén a falu közös sírjában rothadnak, és semmiféle sírkő nem jelzi emléküket, nem kéri, hogy imát mondjanak értük. Néhányukra emlékeznek, néhányukat elfelejtik, a harminchat nyarán és a harminckilenc tavaszán agyonlőttek, hóhérok és áldozatok, valamennyien együtt alkotják a megtorlás láncszemeit, mely a yestei mészárlás nyomán, hónapokkal a háború kitörése előtt vette kezdetét, még a Népfront-kormány idején.
108-109. oldal
Az első hónapok elvakult csodálata után lassan-lassan kezdted vegyes érzésekkel szemlélni az európaiak új és fagyos ipari vallását: a daruk, állványzatok, bulldózerek, gyárkémények dekorációja, amit a Ruhr-vidéken láttál az utazásaid során, megértette veled hamar, hogy olyan világért harcoltál, amelyben képtelen volnál élni.
340-341. oldal
Ezt a könyvet itt említik
Hasonló könyvek címkék alapján
- Mario Vargas Llosa: A rossz kislány csínytevései 94% ·
Összehasonlítás - Barbara Kingsolver: Mérgezett Éden 91% ·
Összehasonlítás - Truman Capote: Hidegvérrel 90% ·
Összehasonlítás - Ernest Hemingway: Különös társaság ·
Összehasonlítás - Hervé Bazin: Asszonyok hatalma ·
Összehasonlítás - Ernest Hemingway: Fiesta 82% ·
Összehasonlítás - Arturo Pérez-Reverte: A Dumas-klub 77% ·
Összehasonlítás - Alena Mornštajnová: Hana 100% ·
Összehasonlítás - Carlos Ruiz Zafón: A szél árnyéka / Tűzrózsa 95% ·
Összehasonlítás - Fehér Klára: Hová álljanak a belgák? 95% ·
Összehasonlítás