A tisztelt olvasó egy olyan könyvet tart a kezében, mely a tiszta igazságot, csak az igazságot tartalmazza József Attiláról. E könyv megjelenése óta negyven év telt el, s a József Attilát szeretők azóta e könyvet nélkülözték.
József Attila élete 48 csillagozás
Róla szól: József Attila
Enciklopédia 1
Helyszínek népszerűség szerint
Kedvencelte 10
Most olvassa 1
Várólistára tette 43
Kívánságlistára tette 55
Kölcsönkérné 2

Kiemelt értékelések


Az egyik legfájdalmasabb életút, amit valaha olvastam. Jolán/Lucie vallomásait olvasva sokkal világosabb és érthetőbb szegény József Attila hihetetlenül keserű gyermekkora, eszmélése, érzelmei, viszonyulásai, s ennek megfelelően a versei is.
Rendkívül önző módon azt mondanám, bár ne is lenne nekünk József Attilánk, csak ne kellett volna mindezen végigmennie… :((


Őszinteség,reménytelenség,őrültség,félelem, szegénység, boldogság,boldogtalanság,zavar,tudás,fájdalom,szeretetéhség,testvéri szeretet,kitartás.Ezek a föbb jelzők,amelyek a könyv kapcsán eszembe jutnak.
A 3. könyv amit József Attila életéről olvastam, és egyben a leghihetőbb,és a legfelkavaróbb is.József Jolán első műve,de ez nem tűnik föl,hiszen nagyon jól megvan írva.Átérezni a fájdalmat,a tehetetlenséget.
Ha valaki igazán megszeretné ismerni József Attilát,akkor ez a megfelelő könyv!


Nagyon nehezen tudtam elolvasni. Nagyon nehezen haladtam vele.
Azt a nyomorúságos életet, amit Jolánk elénk tár, nagyon nehezen tudtam megemészteni. Többször félre tettem, olvastam mást.
Ha a mai világban valaki szegénynek vallja magát, az gazdag a József családhoz képest.
Nem csak Attila életét ismerhetjük meg, hanem, Jolán Etus és a Mama életét is.
Nyomorúság kiölte Mamából a szeretetet. Ha csak egy picit is jobban szereti a gyerekeit, talán másként alakul mindegyikük sorsa. Annyit küzdött, annyit dolgozott, hogy közben nem maradt ereje szeretni, amit a lányok is hiányolnak.
Mintha el lennének átkozva.
Nem sikerül Jolán házassága, pedig Ödön feladja érte, értük az addigi életét, megtagadja családját. Nem sikerül Etus élete se. Hába vállalkoznak, próbálnak kitörni a nincstelenségből, előbb férje halála, majd azt követően a társ vállalkozó juttatja őt és gyerekeit megint a nincstelenségbe. Attila halálakor ugyan ott vannak, ahol évekkel azelőtt voltak, nincs semmilyük.
Sokkal többet megtudtam József Attiláról, mint eddig tudtam. Eddig csak a száraz tényeket ismertem.
Jolán könyve által megismertem a kapcsolatukat. Azt, hogy a három testvér miként próbált segíteni egymáson. A lányok hogyan segítetették Attilát, aki ezzel sokszor vissza is élt. Még életének utolsó pillanataiban is a két lány csak Attila boldogulásán fáradozott.
Sajnos Attila és a vele, benne élő szellemek ezt semmibe vették. Vitték őt a saját sorsa beteljesedésébe.


Te jó ég, ezen a családon valami átok ülhetett… Szegény nővéreknek annyira szimbolikus volt az őszi esőben a vìzmeregetés. Összefoglalta az egész életüket.
Nagy kár szegény Attiláért, vajon ha nem lett volna az a nyomor és visszautasìtás, akkor is bekattant volna? Fájdalmas volt látni, ahogy leromlik az állapota, (amilyen jópofa, leleményes leveleket írt, még inkább), honnan hová zuhant lelkileg és agyilag.
A gyerekkori öngyilkossági kìsérleteit mondjuk elég komolytalannak éreztem. Mármint persze, voltak gondok, viszont azt kétlem, hogy Attila meg akart volna halni. A keményìtős figyelemfelkeltés volt, az Aspirines meg kamaszos hülyeség. Ha visszagondolok a kamaszéveimre, félelmetes, miket ki nem találtunk, hogy megússzunk egy- egy dolgozatot… A tizenévesek ezek szerint már száz éve se voltak teljesen százasok.
Valamelyest hasonló sorsot vélek felfedezni Attila és Szobotka Tibor közt. (És mintha ő is emlegette volna a Kispiszkos vendéglőt?) Nyilván minden generációnak megvan a sorsüldözött, meg nem értett, fel nem fedezett művêsze.
Az olvasást egyszer félbe szakítottam, hogy elolvassam Kosztolányi Barchoba novelláját. Ez valami hátborzongató volt.
Tetszik, hogy Jolán milyen cselesen elkerülte a saját és Etus magánéletének a részleteit. Ha valaki rákeres Makai Ödönre a neten, néhány dolog más megvilágìtásba kerülhet, mint például a nővérek közötti feszültség. Szóval szimpatikus, hogy csak Attila életére koncentrált, így is akadt neki épp elég anyag.
Az utolsó pár résztől majdhogynem rosszul lettem, mikor a holttestet írja le.
Borzalmas és fantasztikus könyv egyszerre.
Az egyetlen, ami talán kifogásolható, hogy nincsen fejezetekre, részekre bontva. Ìgy könyvjelző nélkül nehezen boldogultam volna vele.


Számomra érdekesebb volt, mint nyomasztó, mivel nagyon szeretek a régi Budapestről olvasni. József Attila gyerekkora sajnos nem volt kirívó abban az időben. Hogy mitől lett mégis ennyire szerencsétlen, számomra egy kicsit rejtély maradt, mint ahogy Jolánék sem tudták az okát. Annyi bizonyos, hogy sok rossz döntést hozott és – elnézést a kifejezésért – de elég arcos volt. Nekem úgy tűnt, hogy több lehetősége is lett volna, ha nem ennyire magabízó és önérzetes. Épp ezért nem tudtam sajnálni a felnőtt József Attilát, ami azért is furcsa, mert Jolán írta a könyvet, a testvére, és mégsem tudtak szánalmat kelteni bennem a szavai. Összegezve, érdemes elolvasni, nekem Jolán nagyon szimpatikus volt.


Miután végeztem a könyvvel, csak ültem és bámultam magam elé. Nem igazán tudom megfogalmazni, milyen érzések kavarognak azóta is bennem, de egyet tudok: nem értem, hogy a kortársai miért nem ismerték (f)el, milyen igazán nagy tehetségű költő volt József Attila!
Bárcsak megölelhetném a Költőmet!


Félbehagytam,mert megtudtam hogy J.Jolán elhallgatott pár fontos dolgot az életéből-így bármi fikció lehet a könyvben. A Lovag utcába kerültek a gyerekek,itt hagytam el.
Népszerű idézetek




– Hát kinek mondjam el, ha nem nektek? Nem bírom tovább. Úgy fáj minden… Úgy fáj bennem minden… Azt hittem, hogy ti megértitek… Úgy fájok, úgy fájok….
283. oldal




A forró vízbe beleeresztettem az egész zacskó grízt. Ebben a tejbegrízben nem volt se tej, se cukor, kemény volt mint a kő, íztelen, majd kifordult a szánkból. De két napig ezt ettük…
…Attila abban a pillanatban, amikor meglátta a mamát, keserves sírásra fakadt. Sohasem tudom elfelejteni sírásra görbült kis száját és szemrehányó tekintetét, ahogyan felém nézett:
-Mama, a Jolán moslékot főz mindig! – ezek voltak az első szavai, amiket elzokogott. Ebben benne volt kis szívének minden keserve, árvasága, mama utáni vágyódása.
József Jolán: József Attila élete
33-34. oldal




Nikotin- barna ujjaiban cigarettát szorongatott. Rémülten láttam, hogy milyen tétova mozdulatokkal emeli a szájához, aztán kiejti a kezéből. A cigaretta a mellére esett, lassan, bizonytalan ujjakkal kotorászott utána és megfogta a puszta parazsat. Elkaptam a cigarettát és elnyomtam a hamutartóban. Melle, a hálóing nyílásában tele volt égési sebekkel, az ingen , kerek lyukakat égetett a leejtett cigaretta. Szája szélét is összeégette. Később tudtam meg, hogy bódító gyógyszereket kapott és ebben a bódulatban töltötte nappalait és éjszakáit.
398-399. oldal




Látod, a mama beteg. Rákja van és meg fog halni. A professzornál olvastam egy könyvben, hogy ezt nem lehet meggyógyítani. Légy okos és légy jó. Nagy gyere, egyél.
Attila tovább sírt, úgy kérdezte:
– Mi az, hogy rákja van? Hiszen az egy állat! Még te is be akarsz csapni, hogy kiröhöghess.
85. oldal




Tizenhat éves voltam, amikor először vásároltam fogkefét, egyetlen darabot az egész család számára.
82. oldal




"Tizenhárom éves korom óta csak álörömeim voltak, csak azért örültem, hogy ne hőköljenek vissza tőlem az emberek. Mihez is fogtak volna velem: úgy tettek volna, mint én a mamával, amikor a klinikán feküdt csontig lesoványodva, – nem ettem meg az ételt, ami ott volt kihűlve az éjjeliszekrényén, vagy talán ettem belőle mégis és most azért köpködök, mert ettem, vagy azt hiszem, hogy ettem, mindegy. Itt vagyok és nem vagyok, csak mások látnak, majd ha idősebb leszek, akkor még a rossz fogak is hozzájárulnak mindehhez.
Ha azt akarom, hogy szeressenek, mindezt el kell titkolnom, de akkor már nem szeretnek. Mert tudom, hogy azt szeretik, akinek mutatom magamat és nem engem."
51. oldal




„Nyáron lakásért és ellátásért tanítottam Mezőhegyesen. A gimnázium VI. osztályát színjelesen végeztem, jóllehet, pubertáskori zavarok miatt több ízben öngyilkosságot kíséreltem meg, hiszen valójában sem akkor, sem előzőleg nem állott felvilágosító barátként mellettem senki sem. Már megjelentek első verseim is. Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam.”
140. oldal




Estefelé találtuk meg Attilát. Egy öreg házaspárral ült a földön, a mutatványos bódékon túl. A derék emberek cipelték magukkal egész délután s most letelepedtek a Vásártér néptelen területén, és falatoztak a kosarukból. Attila a kezében nagy darab kolbásszal, tele szájjal, megelégedetten ült közöttük. Ragyogó arccal nyújtotta mama felé a kezét: – Néni atta tóbászt.
15-16. oldal
Hasonló könyvek címkék alapján
- Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 92% ·
Összehasonlítás - Rockenbauer Zoltán: A halandó múzsa ·
Összehasonlítás - Illyés Gyula: Petőfi Sándor 91% ·
Összehasonlítás - Pomogáts Béla: Radnóti Miklós ·
Összehasonlítás - Esterházy Péter – Marianna D. Birnbaum: Az évek iszkolása 91% ·
Összehasonlítás - Bölöni György: Az igazi Ady ·
Összehasonlítás - Bohuniczky Szefi: Otthonok és vendégek ·
Összehasonlítás - Németh László: Homályból homályba ·
Összehasonlítás - Kiss Tamás: Így élt Móricz Zsigmond 91% ·
Összehasonlítás - Szajbély Mihály (szerk.): A varázsló halála ·
Összehasonlítás