József ​Attila összes művei I-III. 4 csillagozás

József Attila: József Attila összes művei I-III.

I. kötet: Versek 1922–1928
II. kötet: 1929–1937 – zsengék, töredékek, rögtönzések
III. kötet: cikkek, tanulmányok, vázlatok

A köteteket szerkesztették: Waldapfel József és Szabolcsi Miklós

>!
Akadémiai, Budapest, 1958
1460 oldal · keménytáblás
>!
Akadémiai, Budapest, 1952
974 oldal · keménytáblás

Kedvencelte 4

Most olvassa 2

Várólistára tette 3

Kívánságlistára tette 4


Kiemelt értékelések

Parlandorka IP>!
József Attila: József Attila összes művei I-III.

Olvastam, olvasom, újraolvasom, újra és újra olvasom. Mindig mást ad, mindig többet fedezek fel benne, és önmagamban, mert minden verse egy kicsit nekem szól. És mindig megkapom tőle az „önmagamnak lenni”-érzés bizonyosságát.


Népszerű idézetek

Hópárduc P>!

A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok.

vérvörös>!

De íme, bánatom már rímekbe van megölve
és sajnálom, hogy nincsen, ki szívemmel pörölne;
ó gyertek vissza, régi, enyhítő bánatok!

Versek végére

Gabriella_Poszler>!

Minden mosolyod, mozdulatod, szavad,
őrzöm, mint hulló tárgyakat a föld.
Elmémbe, mint a fémbe a savak,
ösztöneimmel belemartalak,
te kedves, szép alak,
lényed ott minden lényeget kitölt.

A pillanatok zörögve elvonulnak,
de te némán ülsz fülemben.
Csillagok gyúlnak és lehullnak,
de te megálltál szememben.
Ízed, miként a barlangban a csend,
számban kihűlve leng
s a vizes poháron kezed,
rajta a finom erezet,
föl-földereng.

Ancsy96>!

Talán eltűnök hirtelen,
akár az erdőben a vadnyom.
Elpazaroltam mindenem,
amiről számot kéne adnom.

Már bimbós gyermek-testemet
szem-maró füstön száritottam.
Bánat szedi szét eszemet,
ha megtudom, mire jutottam.

Korán vájta belém fogát
a vágy, mely idegenbe tévedt.
Most rezge megbánás fog át:
várhattam volna még tiz évet.

Dacból se fogtam föl soha
értelmét az anyai szónak.
Majd árva lettem, mostoha
s kiröhögtem az oktatómat.

Ifjúságom, e zöld vadont
szabadnak hittem és öröknek
és most könnyezve hallgatom,
a száraz ágak hogy zörögnek.

Gabriella_Poszler>!

Alig hallottam, sorsomba merülten,
hogy fecseg a felszin, hallgat a mély.
Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.

Gabriella_Poszler>!

Hegyes fogakkal mard az ajkam,
Nagy, nyíló rózsát csókolj rajtam,
Szörnyű gyönyört a nagy vágyaknak.
Harapj, harapj, vagy én haraplak.

Ha nem gyötörsz, én meggyötörlek,
Csak szép játék vagy, összetörlek,
Fényét veszem nagy, szép szemednek.
– Ó nem tudom. Nagyon szeretlek.

Úgy kéne sírni s zúg a vérem,
Hiába minden álszemérem,
Hiába minden. Ölbe kaplak:
Harapj, harapj, vagy én haraplak!

Cicu>!

AZ OKTATÓ MAMA OKTATÁSA
Drága gyermek,
fényes termek
lágy öléből –
pezsgő léből
iddogálván
és nem állván,
hanem ülvén,
amig hül vén
bor a pulton,
azt kivánom,
hogy se multon,
se diványon
elmerengve
ne időzz,
ez a nyitja
mindeneknek,
ezt tanítja
míg remegnek
szempillái,
a dizőz,
kit te ismersz,
bár nem is mersz
lenni, mint ő,
oly szabad,
hanem mint kit
vének intik,
mindig intő
a szavad.


Hasonló könyvek címkék alapján

Radnóti Miklós: Radnóti Miklós összes versei és műfordításai
Pilinszky János: Pilinszky János összes versei
Fodor Ákos: Addig is
Radnóti Miklós: Radnóti Miklós válogatott versei
Radnóti Miklós: Erőltetett menet
Radnóti Miklós: Válogatott versek / Ikrek hava
Radnóti Miklós: Naptár
Szabó Lőrinc: A huszonhatodik év
Fodor Ákos: Dél után
Radnóti Miklós: Tajtékos ég