Józef Tischner (1931-2000), Európa szerte ismert lengyel katolikus gondolkodó, napjainkig Lengyelország egyik legnagyobb erkölcsi és szellemi tekintélye. Évtizedeken át a krakkói Pápai Hittudományi Akadémia professzora, II. János Pál pápa tanácsadója, a bécsi Humántudományok Intézetének elnöke volt. A Szolidaritás mozgalom idején úgy vált szabadságszerető népe legnagyobb álmának megfogalmazójává, hogy a politikai szólamokat elkerülve mutatott rá az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben
tartásának egyetemes igényére. Műveiben mély teológiai, filozófiai tudását a hétköznapi olvasó számára is érthető módon osztja meg. Talán ez volt az egyik titka: megteremtette a vágyott harmóniát az Ég és a Föld, Isten és az ember között.
Milyen szerepet játszik a reményünk alakulásában a vallás? A megbízható reménynek kedvez ma, vagy az illúziót támogatja? És mit tegyünk, hogy az emberek az eltérő remények nevében ne folytassanak egymással szóháborút? A kiválasztott… (tovább)
Józef Tischner (1931-2000), Európa szerte ismert lengyel katolikus gondolkodó, napjainkig Lengyelország egyik legnagyobb erkölcsi és szellemi tekintélye. Évtizedeken át a krakkói Pápai Hittudományi Akadémia professzora, II. János Pál pápa tanácsadója, a bécsi Humántudományok Intézetének elnöke volt. A Szolidaritás mozgalom idején úgy vált szabadságszerető népe legnagyobb álmának megfogalmazójává, hogy a politikai szólamokat elkerülve mutatott rá az emberi jogok és az emberi méltóság tiszteletben
tartásának egyetemes igényére. Műveiben mély teológiai, filozófiai tudását a hétköznapi olvasó számára is érthető módon osztja meg. Talán ez volt az egyik titka: megteremtette a vágyott harmóniát az Ég és a Föld, Isten és az ember között.
Milyen szerepet játszik a reményünk alakulásában a vallás? A megbízható reménynek kedvez ma, vagy az illúziót támogatja? És mit tegyünk, hogy az emberek az eltérő remények nevében ne folytassanak egymással szóháborút? A kiválasztott szövegeket úgy állítottam össze, hogy az olvasót végigvezessék azokon a különböző területeken, amelyeken napjainkban a reményről folytatott vita zajlik. Ezek a területek sorban: az etika, a szabadság értelmezése, a haza, a politika, a vallás, a történelemmel – különösen a XX. század történelmével – kapcsolatos nyugtalanságok, valamint az a kihívás, amit az embernek a saját halála jelent. Érdekes, Tischner harminc évvel ezelőtt és még korábban mondott szavai milyen gyakran hangzanak úgy, mintha ma mondta volna őket, annak láttán, ami történik!
– Wojciech Bonowicz