A ​beteljesült mesék szomorúsága 13 csillagozás

Józef Kozielecki: A beteljesült mesék szomorúsága

A láncszerűen összefonódó elbeszélések egy kis angol grófság fantasztikusnak tűnő eseményeit örökítik meg. A kiindulópont rendszerint valamilyen társadalmi méretekben jelentkező pszichológiai probléma, például az önmegvalósítás hiánya, az unalom, az agresszivitás, a depresszió, az elidegenedés, a televíziós ártalmak stb. A szerző ad absurdum visz egy-egy gondolatot, ötletet. Mi történne, ha sikerülne létrehozni a jövő civilizációját, a tökéletesség városát? Kozielecki szerint a tökéletesség legmagasabb fokán antievolúciós folyamat veszi kezdetét. Mintha egy kilőtt nyíl hirtelen irányt változtatna, és visszazuhanna a kilövés helye felé…

Eredeti cím: Smutek spełnionych baśni

Eredeti megjelenés éve: 1979

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Európa Modern Könyvtár Európa

>!
Európa, Budapest, 1983
206 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630730219 · Fordította: Kálmán Judit

Enciklopédia 4


Most olvassa 1

Várólistára tette 31

Kívánságlistára tette 3


Kiemelt értékelések

B_Tünde P>!
Józef Kozielecki: A beteljesült mesék szomorúsága

Teljesen véletlenül találkoztam ezzel a könyvvel a könyvtárban, és amikor elolvastam a címét, tudtam, hogy „nekünk találkozni kellett”. :-)) És valóban! Nem csalódtam, érdekes, abszurd, rövid kis történetek, nagy része lezáratlan, lehetőséget adva a tovább gondolásra. Nagyon eredeti ötletekre épül, a szerző próbálja más szemszögből, más végkifejlettel, érdekes kísérletekként bemutatni az élet törvényszerűségeinek ellentmondó eseményeket , spoiler de szerintem nem árulok el nagy titkot: ezek a dolgok így nem, vagy csak ideig-óráig működnek, mert bármilyen jó is lehet egy ötlet, ha az emberi természet nem változik….

Chöpp >!
Józef Kozielecki: A beteljesült mesék szomorúsága

Az egyetlen kihívásra választottam, amelyiket nagy szeretettel csinálok az idén ("Egy év novellákkal"), és amelyre e mellett még számos kötetet választottam, amit már régóta szeretnék elolvasni.
Ez a kötet igazából egy kötetecske: szösszenetnyi írások egy kitalált báróság kitalált történeteivel. Ami igazán nem mindennapi benne, az az, hogy a szerző tudós. Pszichológiával foglalkozik, és minden egyes novella egy elképzelt pszichológiai folyamat ábrázolása és végigvitele a grófság egy zárt kisvárosában. Ilyen fikciót garantáltan nagyon ritkán olvashat az ember. Részemről a tudományos fantasztikumból személyes kedvenceim a társadalmi folyamatokkal, közösségi kapcsolatokkal, nyelvvel és pszichés folyamatokkal kapcsolatos írások. Úgyhogy ez nekem egy igazi nyalánkság volt. Örülök, hogy megvettem!

clarisssa P>!
Józef Kozielecki: A beteljesült mesék szomorúsága

Véletlenül „szembejött” velem ez a könyv a könyvtárban és a címe rögtön megtetszett. Levettem a polcról, elolvastam a fülszöveget, ami csak tovább fokozta a kíváncsiságomat – egyértelmű volt tehát, hogy hazajön velem. Nem okozott csalódást: már az első néhány elbeszélés után tudtam, hogy jó döntést hoztam. Hihetetlenül izgalmas írások sorakoznak a kötetben, egy-egy 5-6 oldalas történetben annyi a lehetőség és elgondolkodtató felvetés, hogy szerintem akár regényt is lehetne írni belőlük.
Azt már rég tudjuk a viccekből, hogy „brit kutatók” egész sor megdöbbentő tény megállapítói, azonban ebben az angol grófságban különösen sok furcsaság történik: emberek és állatok viselkedése, döntései, változásai, eszmék, divathullámok tanulmányozhatóak a legszélsőségesebb, sőt, akár a végsőkig eltúlzott körülmények között, melyek elméletileg mind-mind a boldogságot, jólétet, kényelmet szolgálják. Az eredmények pedig igencsak meglepőek, ahogy ezt például az egyik kedvenc idézetemben is kifejti a megkérdezett kutató:
„A biztonság számos előnytől fosztja meg az embereket… nincs hely a remény, az illúziók számára. Ha minden teljesen bizonyos és eleve ismert, a remény elveszti értelmét. (…) A remény nélkül való lét olyan, mintha acélkamrában élnénk, amelyből előbb vagy utóbb elfogy a levegő.”
Az elbeszélő pedig igazi krónikás: legtöbbször nem mond véleményt, csak az eseményekről és azok körülményeiről tudósít, a következtetések levonását ránk hagyja. Nekünk pedig bőven lesz min elgondolkodnunk, ezért szerintem nem is tanácsos nagy dózisban fogyasztani ezeket az írásokat, inkább csak amolyan bonbonként, egyesével adagolva.
Kedvenc elbeszéléseim ezek voltak a kötetben: Ibolyaszínű árnyékok, Vissza az őskezdethez, Édes gyűlölet, A Jonathan-kultusz, Mindenkin kitörhet az őrület, Bizonytalanság.

>!
Európa, Budapest, 1983
206 oldal · puhatáblás · ISBN: 9630730219 · Fordította: Kálmán Judit
HA86>!
Józef Kozielecki: A beteljesült mesék szomorúsága

Abszurd történetek füzére ez a kis kötet, Kozielecki görbe tükröt tart elénk.
… A nem mindennapi történetek elbeszélője az angliai Westcorn grófságba érkező vendégprofesszor, aki többé-kevésbé egymásba fonódó, pároldalas elbeszélésekben örökíti meg a grófság különböző pontjain tapasztalt abszurd eseményeket/jelenségeket.
Az elbeszélések rendre azt hivatottak megmutatni, hogy hova vezet, ha az ember mindent az irányítása alá akar vonni és szabályozni.
Nekem tetszett majdnem mindegyik történet (leginkább a 'Mindenkin kitörhet az őrület' és 'A pulykák különös szokásai' c. elbeszélések), kellemes kikapcsolódás olvasni őket, egyik-másik kifejezetten érdekes, „továbbgondolásra” érdemes.


Népszerű idézetek

Chöpp >!

– Vagyis a normális emberek már nem alkotnak többséget? – kérdeztem elámulva.
– Nem – válaszolta. – Az, hogy mi normális, mindig a többség dönti el.

91. oldal Mindenkin kitörhet az őrület

Kapcsolódó szócikkek: normális / normalitás
B_Tünde P>!

– A tudósok – folytatta – évszázadokon át abban az illúzióban ringatták magukat, hogy fokozatosan sikerül megismerniük a természetet, le tudják írni törvényszerűségeit.
– Miért lennének ezek illúziók? -pattant fel valaki az első sorokból.
– Szerintem azok – jelentette ki dr. Short. – Manapság már elegendő alátámasztott adat áll rendelkezésünkre annak bizonyítására, hogy nem a tudósok hatolnak egyre beljebb a természet titkaiba, hanem a természet követi a tudósok koncepcióit, hipotéziseit, úgy, ahogy a gyermek utánozza anyja viselkedését. A természet jóindulatú; örömet akarván szerezni a tudósnak, annak feltételezései szerint viselkedik.

9. oldal, A természet jóindulata ˙(Európa, 1983)

1 hozzászólás
clarisssa P>!

A grófság régi krónikásai azt vallották, hogy nem az az igazi mester, aki mindenről tudomást szerez, hanem az, aki tudja, hogy nem mindenről szabad a nyilvánosság előtt szót ejtenie.

164. oldal

B_Tünde P>!

Leginkább az a tény idegesítette, hogy a 2080-ban élők semmit nem tudtak a XX. századról. Emlékezetük mindössze egy évre visszamenőleg terjedt. „Valóban semmit nem hallottatok a relativitás elméletéről, a gigantikus öldöklésekről és a pompás labdarúgó-mérkőzésekről?” – faggatta őket.

117. oldal, Életrulett (Európa, 1983)

clarisssa P>!

A biztonság számos előnytől fosztja meg az embereket… nincs hely a remény, az illúziók számára. Ha minden teljesen bizonyos és eleve ismert, a remény elveszti értelmét. […] A remény nélkül való lét olyan, mintha acélkamrában élnénk, amelyből előbb vagy utóbb elfogy a levegő.

156. oldal

Chöpp >!

Tudod, nálunk az emberek gyakran nem azt támogatják, ami igaz, hanem azt, ami kedves a szívüknek.

134. oldal A Cross-törvények

1 hozzászólás
Chöpp >!

Az ember azonban sokat veszít azzal, hogy nem ismeri a saját énjét.

62. oldal A titok mélyére hatolni

clarisssa P>!

Hiszen mindnyájunkat azok a körülmények alakítanak, amelyeket korábban mi teremtettünk.

183. oldal

B_Tünde P>!

A pókok ugyanis hasznot hajtottak a településnek. Fejlődésnek indult a pók-art. A hálók finom mintájának felhasználásával a helyi művészek érdekes textileket szőttek, amelyekre még a grófság határain túl is akadt vevő. A nyugati szél által himbált pókhálók eredeti zöngéje ösztönzően hatott a zeneszerzőkre. Egyikük még pókszimfóniát is komponált, s jóllehet vegyes érzelmekkel fogadták, de ha figyelembe vesszük, hogy eddig minden szimfóniát kifütyültek, ez mégiscsak haladást jelentett.

27. oldal, Azok a kék pókok (Európa, 1983)


Hasonló könyvek címkék alapján

Sławomir Mrożek: A túlvilág titkai és más történetek
Sławomir Mrożek: Ketchup
Stanisław Lem: Álmatlanság
Ludwika Woznicka: Fantasztikus bűntények krónikája
Karel Čapek: A repülő ember és más furcsa történetek
Lázár Ervin: Csillagmajor
Sławomir Mrożek: Drámák
Sławomir Mrożek: Levélkék
Örkény István: Bevégzetlen ragozás
Bruno Schulz: Fahajas boltok