Kínzó ​könyörület 4 csillagozás

Joy Jordan-Lake: Kínzó könyörület

Félelmetes és felemelő történet az emberi brutalitás és árulás mélységeiről, valamint a szabadságba és megbocsátásba vetett hit éltető erejéről.
Depressziós édesanyja halála után Kate Draytont megválaszolatlan kérdések sora és a saját jövője miatti bizonytalanság gyötri. A Harvardról egészen a dél-karolinai Charlestonig menekül, választ keresve arra, miért szakadhatott szét a családja. Elhatározza, hogy információkat fog gyűjteni a sikertelen 1822-es rabszolgalázadásról, amellyel kapcsolatban korábban az édesanyja is folytatott kutatásokat. Csaknem két évszázaddal korábban Tom Russell rabszolga, a tehetséges kovács, gyötrelmes választás előtt áll: felfegyverezze a felkelést vezető független Afrikai Metodista Episzkopális Egyház tagjait, vagy tartsa távol a nyakát a bitófától, és védelmezze a szeretett nőt. A váltakozó idősíkokon játszódó Kínzó könyörület lenyűgöző történet titkokról, rasszizmusról, családról és az idő múlásának is makacsul ellenálló szeretetről.

>!
Alexandra, Pécs, 2019
448 oldal · puhatáblás · ISBN: 9789634474524 · Fordította: Bánki Veronika
>!
Alexandra, Pécs, 2019
448 oldal · ISBN: 9789633579800 · Fordította: Bánki Veronika

Enciklopédia 24

Helyszínek népszerűség szerint

Charleston


Várólistára tette 11

Kívánságlistára tette 13


Kiemelt értékelések

>!
Belle_Maundrell
Joy Jordan-Lake: Kínzó könyörület

Ezekkel a két idősíkos könyvekkel mindig ugyanaz a bajom: totálisan hidegen hagy a jelen, és a legszívesebben csak a múltban játszódó részeket olvasnám.
Most is ez volt a helyzet mily meglepő, nem győztem lapozgatni a – jellemzően hosszabb – 2015-ös fejezetek közben, hogy mikor repülünk már vissza 1822-be. A meghiúsult rabszolgalázadás egyébként is olyan izgalmas téma, hogy simán kitehetett volna egy egész könyvet, de már magában Dinah, vagy Emily és Angelina személyes története is. Persze így meg érdekes párhuzamokat lehet vonni a múlt és a jelen között, csak az a gond, hogy Kate egyáltalán nem volt szimpatikus nekem, az anyját övező nagy rejtélyek meg mind rettenetesen kiszámíthatóak. Komolyan mondom, amint szóba került, hogy Charlestonban volt, meg kihagyott egy félévet, teljesen egyértelművé vált, hogy mi történt. És ugyan ki nem tudta, hol van Emily naplója?
A kisfiú is olyan furi volt, nekem bőven elég lett volna Daniel, valahogy nem vagyok oda a gyerekekért a könyvekben sem.
Érdekes volt, ahogy az írónő a jelenkori rasszizmust, a rendőri túlkapásokat és a feketék elleni gyilkosságokat is beleszőtte a történetbe. Bevallom, spoiler én elkönyveltem hatásvadásznak, amikor rögtön az egész közösség megbocsátással válaszolt a gyűlöletre, de most megkövetem magam, ugyanis a könyv végén kiderül, hogy mennyi minden – többek között ez – alapul valós eseményeken. Szerintem lenyűgöző, hogy erre képesek voltak. spoiler
Viszont az tényleg hatásvadász, hogy Kate mennyire szerencsés véletlenbe fut bele, beleértve a találkozásokat is. spoiler
Összességében jó könyv, csak valahogy a modern vonal szereplőit nem bírtam a szívembe zárni, ellentétben a múlttal, ahol a szeretni- és utálnivaló karakterek is sokkal intenzívebb érzéseket váltottak ki belőlem. Az üzenetét viszont fontosnak tartom, és így utólag, az információk ismeretében már nem is tartom erőltetettnek. Nem egy vidám könyv, rám eléggé nyomasztóan hatott, még így is, hogy érezhetően pozitív befejezést szánt neki az írónő. És igen, megint ott tartok, hogy múlt, múlt, múlt. Annak a szálnak a lezárása sokkal reményteljesebb volt spoiler.
Csak ne lenne benne ennyi elírás, mert az aztán tudja rontani az élményt. Persze ez nyilván nem számít bele a csillagozásba, de azért a kiadó szégyellje magát.
Viszont az szerintem igazán dicséretre méltó és szép dolog, hogy az írónő a könyvből származó bevételt jótékonykodásra fordítja. még szerencse, hogy első olvasáskor nem hagyom ki a köszönetnyilvánítást meg a szerző jegyzetét sem, különben sosem tudom meg.


Népszerű idézetek

>!
Belle_Maundrell

– (…) azt az életet érdemes élni, amely képes az együttérzésre. És egy ilyen életben sok hely jut a könnyeknek.

426. oldal

Kapcsolódó szócikkek: együttérzés · élet · könny
>!
Belle_Maundrell

– Az embernek időnként fel kell emelnie a hangját.

190. oldal

>!
Belle_Maundrell

– Jól figyelj rám! Ne add fel a reményt! Nem számít, milyen veszély is fenyeget. A reménytől sem fehér ember, sem fegyver, sem semmiféle kegyetlenség nem tud megfosztani.

310. oldal

Kapcsolódó szócikkek: remény
>!
Belle_Maundrell

– Nehéz megállni, hogy ne abból építsük fel az életünket, amit kaptunk, és hogy ne amiatt keseregjünk, amit nem akartunk.

316. oldal

>!
Belle_Maundrell

– (…) De a valódi intimitás kapcsán a kérdés mindig az, hogy milyen sokáig tart és milyen mély az érzés. Van benne szépség és erő, de tudja, ez csak akkor gyarapodik, ha hosszabb ideig járunk együtt ugyanazon az úton.

392. oldal

Kapcsolódó szócikkek: intimitás
>!
Belle_Maundrell

– (…) Itt az ideje, hogy felemeljük a hangunkat, hogy ne legyünk többé olyan finomak és illedelmesek… és ne féljünk annyira.

395. oldal

>!
Belle_Maundrell

– Azt mondja, azok a legszomorúbb emberek, akik azt állítják, hogy nem magányosak. Ez azt jelenti, hogy belül még nem nőttek fel eléggé ahhoz, hogy elismerjék, hogy magányosak.

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: magány · szomorúság
>!
Belle_Maundrell

A fájdalom érzése néha olyan széppé farag egy arcot, mely szinte már bántó. A fájdalom a szív elevenébe hasít.

19. oldal

Kapcsolódó szócikkek: fájdalom
>!
Belle_Maundrell

– Meg kell szabadítanom a holnapjaimat attól, ami már úgyis a múlté.

51. oldal

>!
Belle_Maundrell

– Igyekezz valami jót kihozni az életedből, hallod? Csinálj valamit, ami szebbé és jobbá teszi a világot!

39. oldal


Hasonló könyvek címkék alapján

Alex Haley: Gyökerek
Sue Monk Kidd: Szárnyak nélkül szabadon
Pearl S. Buck: A kínai rabszolgalány
Joseph O'Connor: Megváltás Zuhatag
Toni Morrison: Könyörület
Toni Morrison: A kedves
Colson Whitehead: A föld alatti vasút
Alejo Carpentier: Földi királyság
Upton Sinclair: Rabszolgák
F. Marion Crawford: A bizánci rabszolgalány