Rivalda ​85-86 2 csillagozás

Nyolc magyar színmű
Jovánovics Miklós (szerk.): Rivalda 85-86

Ennek a könyvnek nincsen fülszövege.

A művek szerzői: Déry Tibor, Görgey Gábor, Hernádi Gyula, Kornis Mihály, Sütő András, Szabó Magda, Szakonyi Károly, Vészi Endre

Tartalomjegyzék

A következő kiadói sorozatban jelent meg: Rivalda Magvető

>!
Magvető, Budapest, 1987
800 oldal · keménytáblás

Várólistára tette 2

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

GTM>!
Jovánovics Miklós (szerk.): Rivalda 85-86

Jó kis sorozat volt ez a Rivalda valaha, kedveltem. Most sem azért hagytam félbe, mert nem tetszett, hanem csak azért, mert egy kihívás miatt akartam elolvasni belőle egyetlen drámát. Szabó Magda trilógiáját tartalmazó kötetben csak három dráma van, a kihívás viszont min. négyet ír elő. Ezért aztán ebből a válogatásból olvastam hozzá a Szent Bertalan nappala című kétrészes történelmi játékot.

Szabó Magda nem egy művében állít emléket szülővárosának, Debrecennek. Hűsége, szeretete megható és példaértékű. Számára Debrecen nem csupán egy város, hanem a reformáció szíve-lelke, az ügyhöz, a hithez való hűség jelképe. Ebben a drámában is erről tesz tanúságot.

Debrecen történetét egyetlen „szégyenfolt” csúfítja: Csokonai kicsapatása a kollégiumból. Emiatt került rá vaskalapos bélyeg a nagy hírű intézményre. A kollégium pedig a város szíve, így hát a városra is. Szabó Magda ebben a művében arra tesz kísérletet, hogy rehabilitálja a begyöpösödött konzervativizmus vádja alól a várost és intézményt is, hiszen a történelmi időkben a kettő egy volt.

A főhős Domokos Lajos, a város főbírája, a kollégium főgondnoka autokrata, megalkuvást nem ismerő személyiség, tirannusként uralja a várost és a kollégiumot. Egy cél lebeg a szeme előtt: minden áron megvédeni az intézményt az osztrákok támadásaitól; megakadályozni, hogy császári rendelettel eltöröljék az iskolát, ahol a magyar értelmiség színe-javát képezik a jövő számára.

Személyes ügye pedig, hogy megvédje az kollégium géniuszát, a zseni minden áldásával és átkával megvert poétát az egyéniség jogát el nem ismerő, merev professzoroktól.

Minden jelenet azt készíti elő, mikor ez a két törekvés összeütközik, s Domokosnak dönteni kell.

Érdekes volt ezt a művet a Béla király után olvasni. Lényegében mindegyikben azonos a drámai helyzet és a főhős problémája.. Sőt, ha jól emlékszem, Szabó Magda első önálló drámája, a Kiálts város is hasonló helyzetet ábrázol: a nagy személyiségek, nagy ügyek képviselőinek örök drámáját, a személyes kapcsolatok, a magánélet, az egyén feláldozását az ügy érdekében. Ez a történelmi koroktól független, örök morális dilemma e drámák központi témája.

Bélának legalább megadatott az utókor tisztelete, főkurátor úr Domokosnak azonban, annak tudatában kellett döntenie, hogy tettének mozgatórugói nem derülhetnek ki, s döntése mindenki megvetését vonja maga után.
Az utókorét is.


Hasonló könyvek címkék alapján

Székely Csaba: Bányavidék
Székely János: Székely János összes drámái
Hunyady Sándor: Lovagias ügy – Válogatott drámák
Székely János: Képes krónika
Tamási Áron: Csalóka szivárvány
Tamási Áron: Tündöklö Jeromos
Áprily Lajos: Áprily Lajos összes versei és drámái
Sütő András: Itt állok, másként nem tehetek
Hunyady Sándor: Feketeszáru cseresznye
Székely János: Három dráma