Arcunk ​mögött egy másik arc 2 csillagozás

Jouni Inkala: Arcunk mögött egy másik arc

Jouni ​Inkala verseinek világa állandóan változik; a tér, az idő, a fel-felbukkanó emberek megállíthatatlanul folynak egymásba, szinte a végletekig feszítve a leírható valóság tagadását. E viszonylagosságban, a felforgatott hétköznapiságban élednek újjá a múlt pillanatai: római katonák bámulják Krisztus megfeszítését, cselédlány szenvedi meg a vikingek érkezését, a tölgy látja az oroszok támadását régi történetek mellékszereplői, egy-egy múló pillanatra feléled Bach, Csehov, Luther, Villon, Aiszkhülosz, Dalí, Chaplin, Alighieri, Shakespeare. Sorban bukkannak fel már elfeledett, ismert történelmi személyek, művészek; a halhatatlanok nagyságuk tudata nélkül állnak, csupaszon, feltárt sebeiket mutatva.
Ahogy Inkala verseinek tárgyát, úgy a művek formáját sem lehet keretek közé szorítani. A verssorok meg-megszakítják a gondolatot, olykor a semmibe haladva halványulnak el, máskor megállíthatatlanul hömpölyögnek tova. Akárhova is néz a felkészült olvasó, ismerősökbe botlik, a meg… (tovább)

>!
Magyar Napló, Budapest, 2013
88 oldal · ISBN: 9789639961913 · Fordította: Jávorszky Béla

Várólistára tette 1

Kívánságlistára tette 1


Kiemelt értékelések

MortuusEst>!
Jouni Inkala: Arcunk mögött egy másik arc

Vékony, de nagyszerű könyv. Nagyon érezni rajta a válogatás-jelleget, ez nem önálló kötet. Egy költő eddig terméséből válogatás. Így talán nem nagy dicséret, ha azt mondom, hogy nincs igazán gyenge darab benne. Jó kis versek ezek, az igazi erényük a képalkotásban rejlik. Néha olyan meghökkentő hasonlatokat használ, amik nagyon intenzíven tolakodnak az ember lelki szemei elé.


Népszerű idézetek

MortuusEst>!

Helsinki Ikarusz

Csaknem négyezer évvel ókori barátja után
egy nő levetette magát az áruház harmadik
emeleti körfolyosójáról. Teste akár egy bokszzsák
puffant tompán az illatszerosztály flancos
kövezetén, az eladók megálltak
egy pillanatra, ahogy háborúkban a hírügynökségek
az első nagy légi ütközet után.
Hogy ez mekkora barom! szólt valaki, de akkorra már
megérkezett a rendőrség, jöttek a mentők, s gyorsan elszállították
a holttestet. Föltakarították a vérfoltokat. (Hogy ez mekkora
barom!) A fölmosó víz rubinvörös volt,
akár egy félszáraz görög bor. Amolyan tölgyfahordóban érlelt,
fiatal, mégis testes fajta, melynek bukéját napokig érzed a szádban.
A nép zsongott tovább, feledte a nőt,
akit még néhány napig tárolni volt kénytelen a város
hullaháza. Mivel nem kereste senki.
Méltóságteljesen feküdt, a zsákban hanyatt,
pontosan úgy, ahogy nagy uralkodók szoktak.
Néhány percig ott volt az arcán minden,
minden, amit az élettől várt:
durcás volt, és kelletlen.

62. oldal

Emmi_Lotta I>!

Ez az év közelebb
hozott bennünket egymáshoz, s most azon töprengünk, hogy ezek
azok a dolgok, melyek előtt nem lehet elég mélyen meghajolni,
úgy, hogy ne a tarkónk érintse először a földet.


Hasonló könyvek címkék alapján

Eliisa Pitkäsalo (szerk.): A képzelet tájai / Mielen maastoja
Pusztai-Varga Ildikó (szerk.): Szemünk álomra gyúl
Jávorszky Béla (szerk.): Fölmagasodik hirtelen
Olli Heikkonen: Amikor az este éjszakába megy át
Jarkko Laine: A vers, amit mindig meg akartam írni
Tengeráramok
Pusztai-Varga Ildikó (szerk.): Mikor felébredtem, nyár volt
Jávorszky Béla (szerk.): Örökség
Tua Forsström: Miután egy éjszakát lovak közt töltöttem
Romhányi József: Nagy szamárfül