Valamikor rég, messze Keleten, a Dzsusin birodalomban szolgáltak az Árnybírák. A harcos-bírák, akiket saját nyelvükön Angjo Onsinak neveztek, a császár megbízásából járták a birodalmat, hogy letörjék a helytartói önkényt és igazságot hozzanak a népnek. Álruhában utaztak, és a császári Mahai Pecséttel szolgáltattak törvényt. S bár Dzsusin elbukott, egy magányos Árnybíró máig folytatja útját…
Árnybíró 12. (Árnybíró 12.) 82 csillagozás
Kedvencelte 4
Most olvassa 1
Várólistára tette 4
Kívánságlistára tette 7
Kiemelt értékelések
Még mindig a múltban kalandozunk, ami egyrészt továbbra is érdekes, másrészt ebben a részben sok érdemleges dolog nem történt.
Munszu nyugatra utazik, ahol a szemünk előtt bontakozik az eddigi részekhez képest újvilág. Hemoszu és Kjevolhjang, illetve Munszu szerelmi háromszöge központi szerepben lesz, mely engem annyira nem kötött le. De kapunk annál érdekesebb fekete mágiát európai módra.
Dzsusinban is zajlanak a dolgok, ebben a világban egy lázadáshoz nem nagyon kellett különösebb indok.
A rajzok továbbra is fantasztikusak, a 19. századi Angliával új lehetőségek nyíltak, de ez határozottan jól sikerült. A néha megjelenő szem nélküli emberek pedig továbbra sem tetszenek.
A történet még mindig érdekes, fordulatos, de ez egy kicsit gyengébb kötet volt.
Pár jelenetet kivéve ez a kötet tetszett eddig a legobbban. Vééééégre a múlt, amiben voltak azért jobb pillanatok is. Bár valóban szívfájdító Munszu és K. kapcsolata. A végét egyelőre még nem értem, kezdek is bele a következő kötetbe. :3
Érdekes , ahogy Munszu élete alakul. Igazán bejött ez az „Utazzunk Nyugatra” kis rész, a frakkos, öltönyös Munszu igazán szívdöglesztő. Egy két chibi rajztól nem tudok eltekinteni, hogy szerintem borzalmasan rondák voltak, de a kifinomultság, és érzéki rajzolás még mindig jellemzi a köteteket, és ezen a durva jelenetek sem változtatnak. Hemoszu karaktere igazán megtetszett, és mikor Gallimard megjelent, azt hittem, hogy elered az orrom vére. :D
Igazán szemléletes férfiakat sikerült alkotnia a rajzolónak, a történet még midnig ütős és frappáns, örülök, hogy elolvastam. :)
Ez a rész tetszett, mert egyik kedvenc karakterem, Vonszul sokat van benne, és ráadásul nem a szakadt halálból visszajött formájában. Jó az is, hogy ezúttal a nyugati világba és némi fekete mágiába is belekóstolhatunk.
Ez egy nagyon különleges rész volt!!! Imádtam!!!
A régi Munszu – sokkal kifinomultabb és lágyabb külsővel nagyon-nagyon tetszett nekem! :))
Érdekes volt az előző kötetek után a nyugati világba csöppenni, grófok és bárók közé, fényűző estélyre..
A gyönyörű borítót már akkor imádtam, amikor belekezdtem a sorozatba, mostanra már azt is tudom, ki kicsoda. :)) Szívesen olvasnék Munszuék gyermekkoráról is, de azért már a jelenbe is jó lenne visszatérni – bár a múlt is most kezd a legizgalmabb lenni! :) És persze hogy most nincs meg a többi rész! :((((
Népszerű idézetek
A nyugalom számomra a közelgő vihar jele.
20.történet, Mélybe nyúló gyökerek, 3.rész.
A múlt az múlt, a most meg most van.
20.történet, Mélybe nyúló gyökerek, 3.rész.
– Ha újrakezdhetném, akkor is a fantomseregben harcolnék. Semmit sem csinálnék másképp. Önt szolgálnám újra, tábornok.
– Ugyan, miket beszélsz? Azért harcolsz, mert gyűlölöd a háborút, és véget akarsz vetni neki.
– Igen… így van… Elegem van már ebből a pokolból… az örökös vérszagból…az állandó halálfélelemből…
– Tarts ki még egy kicsit. Mindjárt itt vannak a mágusok.
– De… én… Miközben a túlélésért küzdöttem… a vértől iszamos csatatereken… egy idő után… ez lett számomra az élet… Az emberek, akik szerettek és végeláthatatlan hadjáratok alatt elfelejtettek… és miközben minden gondolatom a túlélés körül forgott, én is elfelejtettem őket. Harceszközzé váltam.
– Akkor hát miért akarnál megint harcos lenni?
– Hogyhogy miért? Az egyetlen ok… a bajtársaim! Akikkel együtt néztem szembe a halállal… vált vállnak vetve… akikkel megosztottam mindent, ahogy ők is velem… Ők azok, akik miatt nem felejtettem el, hogy ember vagyok. De most már… mindannyian… Miért nem tudtam még keményebben küzdeni….? Miért… nem… tudtam teljesíteni a tábornok parancsait…? Akkor talán… ha csak egyikük is életben maradt volna… Ha egy másik életben újrakezdhetem… akkor is a fantomseregben akarok szolgálni… és akkor majd megóvok mindent… amit gyenge voltam megóvni…
– Ígérem, ha újra találkozom veletek, gondoskodni fogok rólatok. És nem holmi átkozott démonokkal küzdünk majd, hanem értelmes harcokban veszünk részt. Ígérem…
Ővele mi lesz? Itt hagyod Kjevolhjangot…? Ha újra hátrahagyod… mire visszatérsz, talán már az én feleségem lesz. Ezt komolyan mondom.
Tábornok… Tudta, hogy a világ születésekor a jó és a rossz egy és ugyanaz volt? Mint egy papírlap két oldala. Az emberek nevezték el a papír két oldalát. Az eredetileg egylényegű dolgok az emberek döntései folytán szétváltak jóra és rosszra… De ezek a fogalmak csak az emberek számára léteznek… Az égiek szemszögéből ezek nem többek egy papírlap két oldalánál. A gyarló, esendő ember dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz…
20. történet
A sorozat következő kötete
Árnybíró sorozat · Összehasonlítás |
Hasonló könyvek címkék alapján
- Kim Young-Oh: Bania, a pokoli futár 3. 86% ·
Összehasonlítás - Lee Yun-Hee: Démonnapló 6. 89% ·
Összehasonlítás - Sang-Sun Park: Tarot Café 7. 88% ·
Összehasonlítás - Sze-Jang Kim: Az ördög menyasszonya 1. 72% ·
Összehasonlítás - Jun Mi-Kjong: A vízisten menyasszonya 10. 94% ·
Összehasonlítás - George R. R. Martin: Kardok vihara 96% ·
Összehasonlítás - Mo Xiang Tong Xiu: A démoni kultiváció nagymestere 3. 96% ·
Összehasonlítás - Michael J. Sullivan: Percepliquis – Az elveszett város 96% ·
Összehasonlítás - Robert Jordan – Brandon Sanderson: A Fény emlékezete I-II. 97% ·
Összehasonlítás - Brandon Sanderson: Tündöklő szavak I–II. 96% ·
Összehasonlítás